A gyümölcsöket és a belőlük frissen, cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcsleveket kedvező tulajdonságaik miatt a természet tökéletes táplálékaként tekinthetjük (ez különösen igaz az organikus termesztésből származókra). Kevés zsírt, allergizáló fehérjét és sok élelmi vagy diétás rostot (vízoldékony és vízben nem oldható) tartalmaznak, emellett kalória- és nátriumtartalmuk is alacsony (az itt említett gyümölcsök kalóriaértéke nem éri el a 100 kcal/100 grammot). Fogyasszuk őket rendszeresen!

Az utóbbi néhány évtizedben egyre kedveltebbé váltak a különböző gyümölcslevek, amelyek mára szinte teljes mértékben felváltották a korábban fogyasztott szörpöket. Manapság gyakran kerülnek az asztalra a reggelik részeként, de sokan fogyasztják egyéb üdítőitalok helyett más főétkezésekhez, illetve a nap bármely szakában.

A gyümölcslevek egy része úgy készül, hogy csak egyféle gyümölcsöt dolgoznak fel, másik részük előállításakor viszont többféle hazai és trópusi gyümölcsöt kevernek össze különböző arányban.

Gyümölcsök osztályozása

A gyümölcsöket rendszertani besorolásuk, a terméseik jellege, illetve előfordulási helyük szerint egyaránt csoportosítják, így beszélhetünk például citrusfélékről, almatermésűekről, bogyósokról, barack- és szilvafélékről, vagy trópusi, illetve édes, félédes és savas ízű gyümölcsökről. Az édes ízűeket (pl. füge, mazsolaszőlő, banán) gyakran szárítják és szívesen fogyasztják édesség helyett. A legtöbb gyümölcs, így például a barack- és szilvafélék, az almák, a körték, a szőlők, a cseresznyék és meggyek, a mangók vagy a papaják a félig savas ízű gyümölcsök közé sorolhatók. A citrusfélék, egyes bogyósgyümölcsűek, az ananász és a gránátalma viszont savas karakterű gyümölcsök, és magas aszkorbinsav-tartalmuk (C-vitamin) miatt kedvezően hatnak az emésztésre.

Legjobb cukor nélkül!

A bőséges gyümölcslékínálatnak köszönhetően az év bármely szakában hozzájuthatunk azokhoz az értékes természetes cukrokhoz, élelmi rostokhoz, vitaminokhoz (A-, B-, C-vitamin, folsav) és ásványi anyagokhoz (kálium, kalcium, magnézium, foszfor, réz, mangán, vas, szelén stb.), amelyek a különféle gyümölcsökben felhalmozódnak. Táplálkozási szempontból az a legjobb, ha a friss, érett gyümölcsökből készült gyümölcsleveket (cukor hozzáadása nélkül) azonnal fogyasztjuk.

A gyümölcsök és a hozzáadott cukor nélküli gyümölcslevek tisztító hatásúak és segítik a szervezetünk salaktalanítását, éppen ezért gyakori alkotórészei a tisztító és méregtelenítő programoknak, illetve a különböző gyógyböjtöknek. Emésztésük és hasznosításuk könnyű. A gyümölcsök és gyümölcslevek allergizáló képessége rendszerint kicsi, mivel az főként a táplálékok fehérjéinek köszönhető. Alkalmanként előfordul, hogy allergiás reakciók jelentkeznek fogyasztásukkor, például az epernél és a narancsnál, de ez sokkal ritkábban fordul elő, mint a tejnél, a búzánál vagy más gabonaféléknél.

A gyümölcsök hűsítő hatásúak és nyugtatólag hatnak az idegrendszerre, hozzájárulhatnak a stressz csökkentéséhez is. Ezenkívül a rendszeres gyümölcsfogyasztás erősítheti immunrendszerünket.

A gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztása a helyes, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásban - ahol fontos kérdés az egyes élelmiszerféleségek megfelelő aránya - nélkülözhetetlen. A sok természetes cukrot tartalmazó gyümölcslevek gyorsan felszívódó és metabolizálódó energiaforrásként tekinthetők, és abból a szempontból is különös figyelmet érdemelnek, hogy jelentős mennyiségben tartalmaznak kedvező élettani hatással bíró élelmi rostokat (például cellulózt, hemicellulózt, pektint). Jól ismert tény ugyanis, hogy a rosthiányos táplálkozás közvetlenül vagy közvetve veszélyeztető tényezőként szerepel számos betegség (pl. székrekedés, vastagbél-divertikulózis, elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri bántalmak, magas vérnyomás, bélkarcinóma, osteoarthrosis) kialakulásában.

Egészségünk megőrzésre

A betegségek megelőzését célzó táplálkozás egyik alapszabálya az, hogy rendszeresen, naponta többször fogyasszunk nyers gyümölcsöt. Ha a gyümölcsfogyasztás helyett vagy mellett gyümölcslevet is fogyasztunk, akkor ragaszkodjunk a 100% gyümölcs alapanyagokból készült, és hozzáadott cukrot nem tartalmazó levekhez, a legjobb viszont az, ha azt mi magunk készítjük el friss gyümölcsökből. A többféle gyümölcsből készült levek nagy előnyeként említhető az ízkombinációk kitűnő gazdagsága, és az igen változatos vitamin- és ásványianyag-összetétel kialakításának lehetősége. Ez utóbbinak terápiás szempontból is nagy jelentősége van.

Az olyan levek például, amelyek káliumban különösen gazdag gyümölcsökből (pl. banán, kivi, sárgabarack: kb. 300-400 mg/100 g; őszibarack és szilva: 200-250 mg/100 g) készülnek, igen hasznosak lehetnek azok számára, akiknek rendszeresen kell vizelethajtó gyógyszereket szedniük, hiszen e kezelések során jelentős mennyiségű káliumveszteséggel kell számolni; de e levek fogyasztása a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek is jótékony hatású.

dr. Babulka Péter