Nem csak a hirtelen ötlettől vezérelt, alkalomszerűen elkezdett testmozgás, hanem a tudatosan megtervezett, rendszeres, intenzív sport is járhat sérülésekkel. Talán fel sem merül a sportolóban, hogy e sérülések oka gyakran a helytelen táplálkozásban keresendő.

A helyes táplálkozás nem csak az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hanem növeli az ellenálló képességet, segíti a regenerációt is. Ám az ész nélkül szedett táplálékkiegészítők, a fehérjeforrásként számolatlanul behabzsolt édességek a táplálkozás egyoldalúsága miatt nem hozzák meg a várt eredményt. A következmények: sok sérülés, légúti fertőzés, fáradékonyság, melyeknek oka az egyoldalú táplálkozásban keresendő.

Táplálékkiegészítők, szteroidok

A táplálékkiegészítő készítmények segítik a regenerációt, növelik az izomtömeget, fokozzák a hormonszintézist. Fogyasztásukra ugyanaz érvényes, mint a táplálkozás egészére: a recept mindig személyre szóló. Ajánlottak a vitamin- és ásványisó-készítmények, a zöldség- és gyümölcskoncentrátumok, a szénhidráttartalmú italok és energiaszeletek.

Külön ki kell emelni az anabolikus szteroidokat, amelyek izomnövelő és erőnlétfokozó hatásuk révén átmenetileg előnyhöz juttatják a sportolót. A hangsúly azonban azon van, hogy ez az előny valóban csak átmeneti. Ezeknek a szereknek ugyanis súlyos, az egészségre káros mellékhatásaik vannak.

Folyadékfogyasztás

Az intenzíven sportolóknak oda kell figyelniük a folyadékháztartásukra is. Az edzés előtt, után és közben húszpercenként pótolni kell a folyadékot. Az izotóniás italok elősegítik a folyadék felszívódását, és pótolják a távozó izzadságot. Alapszabály, hogy két kilogrammnál többet sohasem szabad kiizzadni.

Vitamin, ásványianyag és nyomelem

Az átlagember javasolt vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-bevitele is sok szempontból eltér az intenzíven sportolókétól.

A magyar lakosság nagy részéről általában elmondható, hogy az ajánlottnál kevesebb D-vitamint fogyaszt: tíz mikrogramm helyett mindössze másfelet vesz magához naponta, és többre lenne szüksége például B-vitaminból is.

A szervezetbe bevitt nátrium és kálium helyes aránya egy az egyhez, a szükségesnél mégis jóval kevesebb az elfogyasztott kálium mennyisége (azaz a nátriumdús húsfélék, felvágottak mellől elmarad a zöldség, gyümölcs).

A többség a szójalisztben, májban, babban, barackban megtalálható vasból is az ajánlott mennyiségnél kevesebbet fogyaszt. Emiatt sok sportoló vashiányos, amelynek következménye a teljesítményt csökkentő vérszegénység.

Fontos nyomelem a magnézium: leveszöldségek, gabonafélék, tengeri ételek tartalmazzák. Hiányának intő jele a lábikragörcs. Kevesen tudják, hogy a spárga gazdagon tartalmaz a sportolóknak fontos krómot. Ha a megerőltető edzés mellett a táplálkozás egyoldalú, azaz kevés zöldet, annál több zsírfélét és fehérjét tartalmaz, akkor vitaminból is kevesebbet vesz magához a sportoló, s ezért azonnal csökken a szervezetének regenerációja, gyöngül az immunrendszere.

Egyénre szabott étrend

Dr. Boross Szilvia sport-dietetikus szerint a legfontosabb, hogy az étrendet mindig az egyén adottságaihoz kell igazítani. Tehát elsősorban az életkort, nemet és a genetikai tényezőket kell figyelembe venni. Nem mindegy az évszak sem, hogy milyen sportágat űz az illető s nem utolsósorban, hogy mennyire intenzív edzéseket végez. A sportoló nők energiaszükséglete 2500-3500 kalória, a férfiaké körülbelül ezerrel több. Ám a magas állóképességet igénylő sportágakban - ilyen az úszás - a szervezet naponta akár 6000-6500 kalóriát is elégethet.

Az intenzív edzésmunka megkezdése előtt érdemes szakember tanácsát kikérni. A sport-dietetikus - mielőtt bármiféle tanácsot adna - alaposan kikérdezi pácienseit életmódjukról és étkezési szokásaikról. Étkezési szokásaikat különböző tudományos módszerekkel elemzi, s csak azután dönti el, hogy a táplálkozásban mely anyagokat kell pótolni, csökkenteni vagy éppen teljesen elhagyni.

Boromisza Piroska