Azok a futók, illetve bármilyen hosszú távú számban versenyző atléták, akik túl sok vizet vesznek magukhoz egy verseny folyamán a hiponatrémia kialakulását kockáztatják. Ezt az állapotot a test nátriumkoncentrációjának jelentős csökkenése jellemzi, ami olyan fizikai tünetekkel jár, mint a letargia, a tájékozódási zavar, görcsök, sőt légzéselégtelenség - állítja a texasi egyetem Orvosi Központjának egyik kardiológusa.

A hobbiból futókat nagyobb veszély fenyegeti

A New England Journal of Medicine jelenlegi számában dr. Benjamin Levine kardiológus professzor azt állítja, hogy a versenyszerűen futókat kisebb valószínűséggel veszélyezteti a hiponatrémia.

"Azoknak, akik azért futnak, hogy minél gyorsabban befejezzék a versenyt, nincs idejük sok vizet inni menet közben" – mondja dr. Levine. – "Azok, akik nem a helyezésért futnak a versenyen, hajlamosak megállni minden frissítő állomáson, hogy igyanak egyet. Egy hosszú verseny folyamán fölhígíthatják magukat."

Ráadásul a népszerű sportitalok nem mindig tartalmaznak elegendő nátriumot, hogy ellensúlyozzák a szervezet fizikai megterhelés folyamán bekövetkező ásványianyag-veszteségét. Az italok gyakran kisebb koncentrációban tartalmazzák a sókat, mint normális esetben az emberi szervezet, ezért nem pótolják megfelelően az elvesztett sókat.

Testre szabott folyadék-utánpótlás

A New England Journal of Medicine egy kiegészítő tanulmányt is közzétesz, amelynek szerzői a bostoni Gyermekkórház és a Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói. A tanulmány fölméri a vér nátriumkoncentrációját hosszútávfutás előtt és után, és megvizsgálja a hiponatrémia kialakulásának kockázati tényezőit. Minden versenyző atlétának testre szabott folyadék-utánpótlást javasol.

"A tanulmányt végző kutatók meglepően nagyszámú futót találtak, akik súlygyarapodást mutattak a verseny folyamán, ugyanakkor a nátriumkoncentrációjuk nagyon alacsony – egyeseknek veszélyesen alacsony – volt" – mondta dr. Levine. – "Minden versenyzőnek komolyan kellene venni a tanulmányban megfogalmazott ajánlásokat, vagyis hogy minden hosszú távú számban versenyző atlétának egyénre kell szabni a folyadék-utánpótlását. "

Az emberek fizikai megterhelés folyamán különböző mértékben vesztenek vizet és sókat a testükből. A hőmérséklet és a páratartalom szintén szerepet játszik ebben a veszteségben. A folyadékveszteség kiszámolása nem túl bonyolult feladat, csak meg kell mérni a testsúlyt a megterhelés előtt és utána, és összehasonlítani az egész idő alatt fogyasztott folyadékkal.

Nem árt elviselni csekély mértékű dehidrációt a hosszú verseny alatt. Külön weblapok is foglalkoznak a folyadékbevitel testre szabásával. A verseny alatt fogyasztott sós rágcsálni valókkal is meg lehet előzni a hiponatrémia kialakulását.

De még egyszer hangsúlyozni kell, hogy semmilyen általános folyadékpótlási séma nem helyettesítheti a különböző testalkatú, eltérő edzettségű és hőtűrő képességű atléták optimális folyadék-utánpótlásának egyénre szabását.

[forrás:geographic.hu, 2005.04.15.]