WHO főigazgatója Margaret Chan: "Kezünkben tartjuk a globális dohányzás járványra a megoldást, mely több mint 1 milliárd férfi, nő és gyermek életét veszélyezteti ebben a században, a képes feliratok egyike ezeknek a megoldásoknak". A képekkel kiegészített feliratok a cigarettásdobozokon a világ több országában már bevezetésre kerültek. A képekkel kombinált feliratok hatásosabbak és a rászokás megelőzésében és a leszokásban is segítenek.

A Dohányzásmentes Világnapon és az azt követő évben, a WHO bátorítani fogja a kormányokat, hogy vezessék be az előírásoknak megfelelőképes feliratokat, melyek a doboz több mint felét fedik, és mindkét oldalán megjelennek.

Figyelmeztetések a cigarettásdobozokon

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idei május 31-i Dohányzásellenes Világnap témájául a "Dohánytermékeken elhelyezett egészségügyi figyelmeztetéseket" választotta. Az Egészségügyi Világszervezet dohánytermékek ellenőrzéséről szóló keretegyezménye előírja, hogy a több mint 160 tagállamban a dohánytermékeken olyan egészségügyi figyelmeztetéseket kell elhelyezni, amelyek megfelelnek a maximális hatékonyság valamennyi követelményének.

Ehhez igazodva a figyelmeztetés terjedelme legyen nagyobb, mint a csomagolás fele, annak elülső és hátsó oldalán egyaránt meg kell jelennie, és képi elemeket is tartalmaznia kell.

A passzív dohányzás veszélyei

Az egyik legfontosabb figyelmeztetés azokra az egészségi kockázatokra vonatkozik, amelyet a dohány égése során keletkező füst jelent embertársainkra nézve. Zárt térben ezt a mások által kibocsátott vagy környezeti dohányfüstöt mindenki belélegzi, s ezzel káros hatások érik a dohányosokat és a nem dohányzókat egyaránt. Ez a súlyos probléma veszélyezteti családtagjaink, barátaink és munkatársaink egészségét. A cigarettafüst immár általánosan elfogadott veszélyei ellenére alig történt valami azért, hogy felhívják a figyelmet a passzív dohányzás veszélyeire.

A cigarettafüst káros hatásai

A WHO adatai szerint a dohányfüstben kb. 4.000 olyan ismert vegyi anyag található, amely súlyos légúti, valamint szív- és érrendszeri betegséget vagy daganatos betegséget okozhat, amelyek gyakran halálhoz vezetnek. E veszély dacára a világ országainak több mint fele, vagyis a világ népességének közel kétharmada továbbra is engedi, hogy az állami hivatalokban, a munkahelyeken és más zárt helyiségekben dohányozzanak.

A becslések szerint 700 millió ember, vagyis a világon élő gyermekek közel fele dohányfüsttel szennyezett levegőt szív, legtöbbször saját otthonában. A környezeti dohányfüst a gyerekek körében több súlyos betegséget okozhat, és tovább súlyosbíthatja egyes meglévő betegségek, például az asztma állapotát.

Dohányfüstmentes tereket!

Ezt a problémát sem könnyű felszámolni. Míg egyesek otthon kinyitják az ablakot, vagy az irodában külön szellőzőt építenek be, a legfrissebb tanulmányokból az derül ki, hogy az épületen belüli ventillációs érték növelésével a beltéri légszennyezettség mérséklésére tett erőfeszítések nem eredményeznek jelentős javulást a belső levegő minőségében. Az elfogadhatónak tartott szintek miatti károk csökkentéséhez a lakásokban és az irodákban a "szélcsatornákban" alkalmazott értékeknek megfelelő szellőzésre lenne szükség. A WHO szerint hatékony védelmet kizárólag a 100%-ban dohányfüstmentes környezet nyújthat.

A Dohányzásellenes Világnap célja

A Dohányzásellenes Világnap felhívja a dohányosok és a nem dohányzók figyelmét arra, hogy a dohányzás milyen veszélyt jelent egészségünkre és jólétünkre nézve. A kormányoknak fel kell ismerniük a környezeti füst kockázatait és az emberek tiszta levegőhöz való jogát, és dohányzási tilalmat kell bevezetniük, és más eszközöket, például egészségügyi figyelmeztetéseket kell alkalmazniuk.

A dohányosok pedig legyenek tudatában annak, milyen kárt okoznak másoknak, és hogy az egyedüli hatásos döntés az egészség érdekében, ha saját maguk és szeretteik érdekében abbahagyják a dohányzást. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései alapján évente legalább 200 ezer munkavállaló veszíti életét a munkahelyi dohányzás következtében. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint a környezeti dohányfüst a felelős évente kb. 3.000 nem dohányzó amerikai haláláért, akik tüdőrákban veszítik életüket.

A passzív dohányzás közvetett és közvetlen egészségügyi kiadások és termelékenység-csökkenés révén az állampolgárokra, a vállalkozásokra és a társadalom egészére is gazdasági kiadásokat ró.

Az EU-ban a munkahelyi passzív dohányzás a vendéglátóiparban minden munkanapon egy dolgozó halálát okozza. Több iparosodott ország füstmentes munkahelyi politikája átlagosan 29%-kal csökkentette az alkalmazottak körében a dohányzás mértékét. A dohányfüggőség krónikus, idővel súlyosbodó, fizikai és pszichés függést okozó állapot, amely egyszerre szükségessé és nehezebbé teszi a leszokást. Orvosi segítséggel és a megfelelő állapotfelmérésnek, kezelésnek és támogatásnak köszönhetően nagyobb a sikeres leszokás esélye.

Forrás: gmx