A fehérje fontossága csecsemőkorban

Az első életévben egy baba növekedésének legkézzelfoghatóbb jele, hogy ruhatárát havi rendszerességgel cserélni kell. Testmagassága az első évben 25 cm-rel növekszik, súlya triplázódik, miközben testarányai is átalakulnak. Az újszülött szinte csak „fejből és pocakból áll”, magasba nyújtott keze épp a füléig ér. Egyévesen viszont már a mozgáshoz szükséges teljes eszköztárral rendelkezik, azaz erős csont- és izomrendszere van, hozzá pedig fejlett agya, mellyel koordinálni és irányítani tudja a mozgását.

A változásokhoz elengedhetetlen az, hogy a baba megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét kapjon, melyből a csont és izom, illetve az agy építőkövei származnak.

Mi a fehérje és miben található?

A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérje források.
A fehérje biológiai értékét, azaz a szervezet számára felhasználhatóságát a fehérje összetétele és környezete határozza meg. Fontos kitérni erre, hiszen a növényekben, főként a zöldségekben (pl. gomba, szója, szárazbab, sárgaborsó, stb.) nagy mennyiségű fehérje található, azonban ez a fehérje a növényi rostok között helyezkedik el, ami jelentősen befolyásolja annak hasznosulását. Tehát csak növényi eredetű fehérjével nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, amely azt jelenti, hogy tökéletesen hasznosuló fehérje. A kicsik számára a legtökéletesebb az anyatej, annak hiánya esetén a tápszer. Számukra ez azért különösen fontos, mert egyszerűen nem tudnak megenni annyi húst, ami fedezné fehérje- szükségletüket.

Pontosan mennyi és milyen fehérjére van szüksége a babának?

A baba fehérje igénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb a fehérjeigény. Ezt testsúlykilónként számoljuk, és arányaiban ez a mennyiség folyamatosan csökken. Felnőtt korban már csak napi 0,8 g fehérje/testtömeg kilogramm mennyiséget ajánlott elfogyasztani. Így egy átlagos 60 kilós felnőttnek körülbelül félliternyi tejre, vagy annak megfelelő tejtermékre, és 10-15 dkg húsra van naponta szüksége. A babáknak arányaiban a felnőttekhez képest 2-3-szor több fehérjét kell elfogyasztaniuk naponta!

Hogyan biztosítsuk kisbabánk számára az optimális mennyiségű és minőségű fehérjét?
6 hónapos kor alatt a babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 l anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12 g fehérje tartalmánál fogva biztosítja a megfelelő fejlődést. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának ebben a korban a fehérjét, ugyanis ennek az összetétele hasonlít a legjobban az anyatejhez és tartalmazza a megfelelő mennyiségű fehérjét a baba számára.

6 hónapos kor után már elkezdjük megismertetni babánkkal a zöldségeket, gyümölcsöket, majd 8-9 hónapos kortól a húsokat. A húsok teljes értékű fehérjék a babák számára is, azonban az első adagok étkezésenként kb. 10-20 g húst tartalmaznak, amely még napi kétszeri étkezés esetén is csak 2,2-4,4g fehérjét jelent. A tehéntej, bolti tej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos. A tejtermékek, a joghurt, a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adhatunk először túrót és sajtokat. A tej, illetve tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatók a babáknak.
Ha módunk van rá, a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassuk. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérje igényének legalább az egyharmadát, amennyiben naponta 2x eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot.
Nem véletlen tehát, hogy napi minimum 5-8 dl anyatej, annak hiánya esetén tápszer ajánlott egy 6-12 hónapos babának.

Miben különböznek a húsok?

Csirkehús: Könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit a baba étrendjébe bevezetünk.
Pulykahús: Szintén fehér hús, könnyen emészthető, de még kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsé.
Marhahús: Vörös hús, szívós, rágós magas kötőszövet tartalma miatt. Főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. 1 éves kor körül érdemes bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában.
Sertés: A marhahúshoz hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont zsírosabb húsfajta. Érdemes a soványabb húsrészeket, pl. combot választani az első kínáláskor.
Hal: Kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy, retina és idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a baba étrendjébe bevezetni.
Májak: A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel. Hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2008 májusában indította el Cumisüveg és Tudomány néven átfogó csecsemőtáplálási felvilágosító programját. Meglátásuk szerint ugyanis számos korszerűtlen nézet él az édesanyák fejében arról, hogyan járulhatnak hozzá kisgyermekük megfelelő tejalapú táplálkozásához a fejlődés szempontjából kritikus első évben.
A több mint 2000 gyerekorvost tömörítő szervezet úgy látja, további felvilágosításra van szükség a csecsemőtáplálás területén azért, hogy a babákat nevelő édesanyák a legkorszerűbb elvek szerint tudják gyermekeiket táplálni.

Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága