Emlékszem, amint – néhány évtizede – beültünk a patinás New York kávéházba, vagy a szintén nagy múltú Royal cukrászdába. A bútorok, a környezet ott őrizték a régi korok szellemiségét. Aztán jött a „befektető”, aki átvette az üzemeltetést. Bezárás, átalakítás, kipucolás, majd újra megnyitás. A név maradt, minden volt benne, asztal, szék, sütemény, kávé, egy valami hiányzott – mint ahogy számtalan más hasonló esetnél is – a helyiség „lelke”, a hagyományokat őrző atmoszféra. Lehet, hogy remek gazdasági szakember üzemelteti a vállalkozást, „csak” egyvalami nem sikerül neki, mert mást jelent „vállalkozást vezetni” és mást „cukrászdát üzemeltetni”. Amitől a cukrászda nem csupán egy vállalkozás marad, hanem cukrászda lesz. Hasonló tendencia észrevehető a gyógyszertáraknál is.

A mostani jogszabályok miatt bárki üzemeltethet gyógyszertárat. Bárki. Cukrász, zöldséges, jogász stb. Nem vitatom, hogy vannak ügyes emberek, akik gazdaságilag remekül elboldogulnak egy vállalkozás vezetésében. De ahhoz, hogy a patika ne „csupán” vállalkozás legyen, hanem GYÓGYSZERTÁR, ahhoz igenis szaktudásra, szakmai tapasztalatra van szükség. Mindezt csak megkoronázza az, ha valaki már a családban magába szívta ezt a szemléletet. Számtalan gyógyszerészdinasztia (ami minimum három leszármazottat jelent) működik Magyarországon, a legrégebbi az 1600-as évek végétől datálja magát. Ezeket az értékeket teszi tönkre a jelenlegi liberális szabályozás.

Vagy mégis van remény?
Az Európai Közösségek Bírósága ugyanis 2009. május 19-én olyan döntést hozott, mely szerint a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére kizárólag a gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyeket tartja megfelelőnek. Jelenlegi törvénykezésünk nem tesz eleget ennek az EU-s döntésnek.
Erről a helyzetről kérdeztük dr. Horváth Tamást, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét.

– Az Európai Közösségek Bírósága ítéleteiben kimondja, hogy közegészségügyi érdek a gyógyszerellátás megbízhatósága, magas minőségi színvonala és hatékonysága. Azt is kiemeli, hogy ezek biztosítéka a gyógyszerészek képzettsége, szakmai tapasztalata és felelősségvállalása. Így indokolt és célszerű döntés, ha az államok a gyógyszertárak létesítését és működtetését kizárólag gyógyszerész képzettségű személyeknek engedik meg.

Magyarországon 2006 végéig gyakorlatilag ilyen törvényi szabályozás alapján működött a gyógyszerellátás európai színvonalon, megbízhatóan és hatékonyan. A szabad demokrata irányítás alá került egészségügyben ezt is átalakították.
– Tehát akkor ma Magyarországon bárki nyithat gyógyszertárat?
– Ma gyakorlatilag bárki, bárhol létesíthet gyógyszertárat. Molnár Lajos – volt egészségügyi miniszter – azt mondta, ezt így kell Európában és hogy ezzel jobb lesz a gyógyszerellátás.

Nem lett jobb, sőt! A korábban magyar és szakmai kézben levő gyógyszerellátás jelentős része pénzügyi befektetők, multinacionális cégek, offshore cégek és gyógyszertárláncok birtokába került. Mindennapossá váltak az ellátási problémák, a szakmai-etikai szabályok megsértése. Több száz gyógyszertár súlyosan eladósodva, gyakorlatilag csődhelyzetben van. És nem így kell Európában, sőt! Az Európai Unió Bírósága 2009. május 19-i határozatában kimondja: alapos közegészségügyi és finanszírozási indokai vannak annak, hogy gyógyszertár tulajdonlását és működtetését a nemzeti szabályozás gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek számára tartsa fenn.
– Talán még mindenki emlékszik a kamarai tiltakozásokra, demonstrációkra a liberalizációs törvénykezés ellen.
– Igen. Hittük és régóta tudtuk, hogy az uniós joggal az nem ellentétes, ha nemzeti hatáskörben szabályozzák az egészségügyi ellátást, ezen belül a gyógyszerellátást. Ennek ellenére a politika az uniós jogra hivatkozva liberalizált, a neoliberális gondolkodás és a befektetői érdekek kielégítésére. Itt az ideje ezt beismerni. A gyógyszerellátás etikus modelljének az uniós bíróság határozata szerint közegészségügyi indoka van. Az etikus szabályozást helyre kell állítani, a gyógyszerészt vissza kell helyezni jogaiba, hogy kötelességeit elláthassa. Itt az ideje ezt megtenni. Ez a betegek és a társadalom érdeke.

– Magyarországon a politika és a törvényhozás az uniós jogra hivatkozva megengedte, hogy bárki nyithasson gyógyszertárat. Olaszország és Németország is uniós tagország, de ott mindezt mégsem vezették be.
– Éppen ezért elvárjuk, hogy a kormány a lobbi érdekeket háttérbe helyezve legalább most, az uniós döntés hatására állítsa le a liberális gyógyszertár-létesítést. A kormány és a parlament a lehető legrövidebb időn belül a szükséges jogszabály-módosításokat hajtsa végre a gyógyszertár-létesítés, -tulajdonlás ügyében és állítsa helyre a gyógyszertárat vezető felelős gyógyszerészek tényleges szakmai függetlenségét. Az uniós országok kormányainak joguk van arra, hogy közegészségügyi érdekek érvényesítésére olyan piacszabályozó intézkedéseket hozzanak, amelyek a gyógyszertár-létesítés és -tulajdonlás szabályozásán keresztül garantálják a gyógyszerbiztonságot, a betegbiztonságot, a gyógyszertári szolgáltatások minőségét és a rendszer költséghatékony működését. A magyarországi szabályozás ma a betegek és a gyógyszerellátás biztonsága helyett a befektetői érdekek érvényesülését célozza és figyelmen kívül hagyja az uniós bíróság határozatában és indoklásában is megerősített elveket. Ebben a helyzetben a betegek és a gyógyszerellátás érdekében a kormány politikai, erkölcsi és szakmai kötelessége felfüggeszteni a liberalizált szabályok szerinti gyógyszertár-létesítési engedélyek kiadását, helyreállítani a gyógyszerészek tényleges szakmai függetlenségét és működőképessé tenni az egészségügyben a hivatásetikai szabályozást.

Helyzetkép

A liberalizációnak az áldozata lehet a gyógyszertár, ahogy már több patika is komoly bajban van. Egyesek „még csak” iszonyúan eladósodtak a gyógyszer-nagykereskedők felé, hisz hirtelen megcsappant forgalmuk bevételéből a korábban felújításokra, modernizálásra felvett hitelek törlesztését fizetik vissza, hátrébb sorolva a nagykereskedői számlákat. Egyik Pest megyei gyógyszertár családi vállalkozásként 30 éve állt a lakosság szolgálatában, mára végleg bezárt (háttérben a család tragédiájával). De a liberalizációnak áldozata lehet a beteg is. A nem gyógyszerészi képesítéssel rendelkező gyógyszertár-üzemeltető/befektető nem elítélhető módon nyereségre törekszik. Természetesen a gyógyszerész képzettségű üzemeltetőnek is ez a célja, de rajta számon lehet kérni a szakmai elveket is. Tehát a külső befektetőnél nincsenek meg ugyanazok a szakmai garanciák, amelyeket a gyógyszerészek nyújtanak. Pontosan ezt emelte ki az Európai Közösségek Bírósága a gyógyszertárak tulajdonjogáról és üzemeltetéséről szóló ítéletének indoklásában.

Forrás: Patika Magazin/ Sz. J.