Energiaitalok – milyen céllal, mikor és mennyit?

2009-07-13 11:27:23    

Az „energiaitalok” csoportjába tartozó termékek olyan italok, amelyek vagy koffeint és taurint, vagy nélkülük annyi vitamint és szénhidrátot tartalmaznak, amennyi a koncentrálóképességet növeli.

Az „energiaitalok” csoportjába tartozó termékek olyan italok, amelyek vagy koffeint és taurint, vagy nélkülük annyi vitamint és szénhidrátot tartalmaznak, amennyi a koncentrálóképességet növeli. Más definíció szerint: ezek olyan üdítőitalok – ahogy a reklámjaikból is ismerhetjük őket –, hogy „több energiát szolgáltatnak, mint más italok”, pedig az energiaértékük gyakran kisebb, mint a „normál” üdítőitaloké.

Ezeket a többletenergiát szolgáltató italokat leginkább a fiatal fogyasztói csoport vásárolja, körükben „buliitalként” terjedt el, de gépkocsivezetők is előszeretettel fogyasztják. Bizonyos ideig ezek a – főleg – tuttifruttiízű italok képesek fokozni a szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet, a koncentráló-, valamint teljesítőképességet, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy ez csak rövid ideig tart, tarthat.

kávéNagy koffeintartalom

Az első terméket, amely az energiaitalok ősének tekinthető, Iron Brew névvel 1901-ben hozták forgalomba Skóciában. Huszonkét éve, 1987-ben került piacra az első ismereteinknek megfelelő energiaital, amely Red Bull néven Ausztriában került fel a boltok polcaira, s azóta számtalan változatban kapható. Az energiaitalokat „adott fiatal fogyasztói csoport” veszi. Rendszeres élvezőik döntően (65%-ban) a 13 és 35 év közöttiek, gyakran sportolók, gépkocsivezetők. Leginkább szórakozóhelyeken és sportcentrumokban forgalmazzák őket, de kaphatók benzinkutaknál, kiskereskedelmi egységekben és egyre gyakrabban bevásárlóközpontokban is, ahol nemritkán saját márkás termékként tűnnek fel. Hazánkban a fogyasztók elsőként 1991-ben találkozhattak energiaitallal, de az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélyének hiányában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 1997 novemberétől betiltotta nagy koffeintartalma miatt, de ezenkívül vitaminokból (pl. B2-vitaminból) is többet tartalmazott a határértékeknél. A termék összetétele ugyan nem változott, de 2000-től újra forgalomban van. Azóta számtalan, a becslések szerint kb. 150 magyar gyártású és import, többé-kevésbé ugyanarra a receptre készült energiaital volt forgalomban.

A Magyar Élelmiszerkönyvben nincs rá előírás

A Magyar Élelmiszerkönyv nem tartalmaz energiaitalokra előírást, így a termék minőségét gyártmánylapon kell rögzíteni, s engedélyeztetni kell (a gyártmánylapok az üzleti titkot rejtő adatok között szerepelnek). Az ilyen jellegű termékekre is az üdítőitalokra vonatkozó szabályok érvényesek. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslatára az Európai Unió (EU) tagországainak gyakorlatához igazodva 2003. július 1-jei hatállyal visszavonták a Magyar Élelmiszerkönyv 2–98 Üdítőitalok és gyümölcsitalok irányelvét. Így hazánkban is a már említett 2002-es EU-direktíva alkalmazandó, amely szerint a 150 mg/l-nél nagyobb koffeintartalmú italok címkéjén a teát és a kávét kivéve fel kell tüntetni a „Magas koffeintartalom” tájékoztató szöveget.

A jelenlegi szabályozás szerint a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó ital címkéjén „Magas koffeintartalom” figyelmeztetést kell elhelyezni a megnevezéssel azonos látómezőben, s a figyelmeztetés után zárójelben fel kell tüntetni a tényleges koffeintartalmat is mg/100 mlben kifejezve.

Európai kitekintés

Vannak olyan országok, ahol az energiaitalok „normál” italként történő forgalmazása, értékesítése tilos, például Dánia, Franciaország, Norvégia, Olaszország. Itt a hatóságok a taurint, mely jellemző összetevője az energiaitaloknak a gyógyszerek közé sorolják, és fogyasztása előtt az orvossal történő konzultációt javasolják. Franciaországban a taurin nélküli energiaitalok forgalmazása engedélyezett.

Élelmiszer-biztonság
Az élelmiszer-ipari „botrányok” az energiaitalokat sem kerülték el. 2009 februárjában a brunei Egészségügyi Minisztérium visszahívta a piacról a Malajziában gyártott „18” fantázianevű, áfonya és szőlő ízesítésű, hazánkban nem forgalmazott energiaitalokat – fertőzés miatt. A Szingapúri Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ügynökség vizsgálatai szerint a szóban forgó italok gyártásuk során fertőződhettek meg ismeretlen eredetű káros anyagokkal. Más jellegű betiltás miatt, de az Egyesült Államokban szintén lekerült a termék – ha csak átmeneti időre is – a boltok polcairól. A Cocaine energiaitalt példátlan médiaterítéssel és fogyasztói követeléssel 2007-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban, majd ha rövid időre is, de vissza kellett venni a piacról – az elnevezése miatt. 2008. február 1-jétől ismét kapható.

BuliAz energiaitalok összetétele és csoportosítása
Az energiaitalok jellegzetességét sajátos összetételük adja: kristálycukor vagy izocukor felhasználásával készülnek, amelyek alapanyagukban különböznek. A kristálycukor répából készül, míg az izocukor takarmánykukoricából, s cukrok lévén szénhidráttartalmat jelentenek. Az energiaitalokat leggyakrabban aszerint csoportosítják, hogy tartalmaznak-e taurint és koffeint.
E kategóriákon belül is további csoportok vannak a szénhidrátforrás alapján. Lehetnek kristálycukorral, illetve izocukorral készült termékek, valamint energiamentesek. A taurin- és koffeinmentes termékekben 2005-től a közönséges cukrot fokozatosan szőlőcukorral (glükózzal), malátacukorral (maltózzal), vagy poliszacharidokkal váltották fel, mert ezek azonnal hasznosulnak a májban. Az energiaitalokat „különlegessé” tevő összetevők a természetes reakciókat fokozzák a szervezetben. A koffeinen kívül említésre méltó a glicin, a glükoronolakton, a guarana, az inozitol, a niacin, a pantenol, a B-vitamin (-komplex) és a taurin.

Megkülönböztetünk taurint és koffeint tartalmazó, valamint taurin- és koffeinmentes energiaitalokat.

A leggyakoribb összetevők egyéb élettani hatásai
• Cukor: energiát szolgáltat.
• Koffein: tágítja az agyi ereket, így növeli a vérátáramlást. Ezt a hatást kombinálva a cukor élettani hatásával, több vért, több oxigént és több tápanyagot biztosít az agynak, így átmeneti élénkítő tulajdonsággal bír.
• Taurin: segíti a sejtek tápanyagfelvételét, energiaellátását. A kéntartamú aminosav az izomzat második leggyakoribb aminosava, de nagy mennyiségben található meg az agyban és az idegrendszerben is. A sejtek folyadékháztartásáért, a sejtmembránokért és sok anyagcsere-folyamatért egyaránt felelős. Vizet juttat a sejtekbe, megkönnyítve ezzel a biokémiai folyamatok, köztük az izomfehérje-szintézis lejátszódását. A taurin nevének eredete (latinul a taurus bikát jelent) is arra utal, hogy a szervezetet, mindenekelőtt a váz és szívizomzatot erősítő vegyületnek tartják. Alkohollal kombinálva gondot okozhat.
• Guarana (örökzöld kúszónövény): a sejtek tápanyagfelvételét segíti elő, időszakosan fokozni tudja az energiaszintet.
• Inozit: a glükózhoz hasonló, az agy és a vese működéséhez is szükséges vegyület. Hiánya koncentrációs zavarokat, fáradékonyságot és csökkent fizikai aktivitást eredményezhet.
• Vitaminok (főként B-vitaminok): ezek is fokozzák az anyagcserét, azaz az élénkítő hatást.
• Szénsav: fokozza a termék élvezeti értékét, elsősorban a hideg italt teszi még kellemesebbé.

Koffeint mértékkel

A hazánkban kapható energiaitalok koffeintartalma 15 és 32 milligramm között változik. Összehasonlításul, egy dobozos kólában nagyjából 35 milligramm, egy csésze kávéban pedig körülbelül 75 milligramm koffein található. A koffein-túladagolás erős hányingerrel és hányással, remegéssel, mellkasi fájdalommal, felgyorsult pulzussal, nyugtalansággal, álmatlansággal, esetenként pedig pánikrohamokkal járhat együtt!
Mindenkire és általánosan igaz, hogy az energiaitalok nem alkalmasak a szervezet folyadékveszteségének pótlására, sőt némelyik még „klasszikus” energiapótlásra sem (light változatok).

Kevés eredmény

ItalSzámos vizsgálattal adósok még a kutatók, mivel nem állnak rendelkezésre meggyőző adatok arra vonatkozóan, hogy két vagy több doboz energiaital elfogyasztása, esetleg rendszeres fogyasztása esetén a már ismert élettani következményekre lehet-e számítani, illetve az ettől eltérő, kóros reakciók és hatások kizárhatók-e. Az energiaitalok alkohollal való kombinálásától óvakodni kell. Az alkohol ugyan egy határig maga is biztosítja a gyors energia felvételt, de az egyéb összetevőkkel együtt már kiszámíthatatlan a következménye, például az alkohol és a koffein vízhajtó hatása összeadódik.
Bármilyen fizikai aktivitás közben a meleg környezet támasztotta igényhez hasonlóan megnő a folyadékszükséglet, de ha a folyadékot nem pótoljuk, az rosszulléthez, kiszáradásos tünetekhez vezethet. Együttes hatásukról ismert az is, hogy nagyobb mennyiségben izgatottságot, idegrendszeri tüneteket okozhatnak, ami heves szívdobogással, türelmetlenséggel, idegességgel, alkalmanként némi agresszivitással is járhat. Ez vezetés közben különösen veszélyes lehet. A hipertóniás jelleg miatt magasabb a folyadéknyomás, mint ami az emberi szervezet sejtjeiben van, ezért dehidrációt (kiszáradást) okozhat, illetve a felgyorsult anyagcsere következménye hasmenést is eredményezhet. Az energiaitalok hatása természetesen egyénenként más és más, de nem véletlen, hogy főként 180 és 250 milliliter közti kiszerelésben kaphatók (de Európában félliteres kiszereléssel is találkozhatunk), hiszen túlzott fogyasztásuk bizonyosan káros az egészségre!

DR. LELOVICS ZSUZSANNA ÉS VÁGI ZSOLT
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs

Cikkajánló

Ha libben a szoknya
2018-08-14 06:00:00
Üzen a gerinc!
2018-08-17 08:15:00
Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!