Alvászavarnak tartjuk azokat az eltéréseket, amelyek általános elesettséget és álmatlanságot okoznak, amelyek túl nagy mértékben befolyásolják az alvást, vagy az alvással összefüggő kóros viselkedést váltanak ki. Az alvászavarok nagyon gyakoriak.

Jóllehet az alvás szükséges az egészség megőrzéséhez, az alvásigény azonban nagyon különböző. Egészséges egyéneknél lehet nagyon rövid, akár 4 óránál kevesebb, tarthat 9 óráig, sőt esetenként 24 óráig is. Számos faktor befolyásolja a szükséges alvás időtartamát és nyugodtságát, beleértve az aktuális érzelmi állapotot is. Az alvásnak két típusát különböztetjük meg, melyek különböznek az alvás mélységében, jellegzetes EEG jelekben és más eltérésekben, melyek közé tartoznak a szemmozgások is.

Lassú szemmozgások (NREM= non rapid eye movements) elalváskor észlelhetők. Az izomtónus, a szívfrekvencia, a légzésszám és a vérnyomás alacsonyabb, mint normálisan. Ez az alvástípus a teljes alvásidő 70-80%-át teszi ki.

A gyors szemmozgásokkal járó alvástípus (REM= rapid eye movement) jelenti a nyugodt alvás időszakát. REM alvásban a légzésnek mind a frekvenciája, mind a mélysége megnő, ugyanakkor az izomtónus lényegesen csökkentebb, mint NREM alvásban. Normális alvás alatt 5-6 ciklusban követi egymást a REM és a NREM fázis. Az álom legtöbbször a REM fázisban vagy a NREM 3. stádiumában jelentkezik. A legtöbb éjszakai félelmi reakció, alvajárás, beszéd a NREM 3. és 4. stádiumában fordul elő.

Alvászavarok

Insomnia

Alvászavar vagy olyan megzavart alvásminta, amely a betegben nem kielégítő alvás érzetét kelti. Az insomnia olyan általános tünet, amely különböző érzelmi és fizikai megbetegedések kísérője lehet.
Az életkor előrehaladásával az alvás teljes tartama rövidül. A 4. stádium tűnik el; az alvás gyakran megszakad. Bár ez az állapot normális, szubjektív fárasztó, és kezelési igényt támaszt. Kezdeti insomnia leggyakrabban érzelmi zavarokban fordul elő (pl. szorongás, fóbiás állapotok, depresszió esetén) és egyidejűleg az érzelmi zavar egyéb tünetei is megfigyelhetőek.

Kezelés
A kiváltó októl függ. De bevált módszer a napi, rendszeres fizikai aktivitás, a relaxáció megismerése és használata.

Hipersomnia

Az abszolút alvásidő kóros: legalább 25%-kal vagy annál nagyobb mértékben megnő, de mindenképpen annyira, hogy zavarja a beteg szociális és anyagi életritmusát.

Ez az állapot összefügghet altatószerek túlzott fogyasztásával, lehet a depresszió tünete, vagy kísérhet olyan betegséget, mint az influenza.

Narkolepszia

Visszatérő alvási rohamokban megnyilvánuló ritka tünetegyüttes, melynek során az izomtónus hirtelen csökken, alvási paralízis és hipnagog (különlegesen élénk hallási és látási illúziók és hallucinációk, amelyek az alvás kezdetén, ritkábban az ébredés fázisában jelentkeznek, és nehéz azokat az igen intenzív álmoktól megkülönböztetni) jelenségek alakulnak ki, melyeket az EEG-n induló REM alvási minta kísér.

Alvásroham bármikor kialakulhat, és gyakran szinte azonnal a REM alvásnak felel meg. Ez a minta eltér a normális alvástól, amelyben a REM stádiumot minden esetben legalább 60 percig tartó NREM fázis előzi meg.
Az alvásrohamok abban különböznek, hogy naponta ritkábban vagy gyakrabban keletkeznek és időtartamuk hossza is változó, néhány perc vagy esetleg több óra is lehet. Csak időnként tud a beteg az elalvásnak ellenállni, de a narkolepsziás alvásból könnyen felébreszthető, ugyanúgy, mint a normális alvás esetében. Monoton körülmények között a narkolepszia bármikor előfordulhat, ami életveszélyes helyeztet is okozhat.

Alvási apnoe szindróma

Ebbe a csoportba soroljuk azokat az életveszéllyel járó állapotokat, melyekben az éjszakai alvás közben a légzés leáll, olyan hosszú időszakra, hogy a vérben értékelhetően csökken az oxigén mennyisége; máskor a légzésleállás ugyancsak 10, esetleg több másodpercig tart, de az állapot éjszakánként harmincszor ismétlődik.

Parasomnia
Ijedtséggel, sikoltozással, csapkodással járó epizódok, amelyek általában a NREM alvás 4. stádiumában alakulnak ki. Gyakrabban fordul elő gyerekeknél, mint felnőtteknél.

Lidércnyomás (Rémálom)
Elsősorban gyermekeknél jelentkezik. A REM alvásban alakul ki és kísérheti a magas lázat vagy a nagyfokú kimerültséget is. Kezelése a kiváltó ok megszüntetését jelenti.

Szomnambulismus
Felülés, sétálás vagy más komplex viselkedés alvás közben.
A szemek rendszerint nyitottak, de semmi jele nincs annak, hogy a személy felismeri a környezetét. Ez az állapot a gyermekkor végén vagy a felnőttkorban fordul elő. A betegek folyamatosan mormognak, és akadályokban vagy a lépcsőn sérüléseket szerezhetnek.

Bedő Zsuzsanna
Forrás: The Merck Manual of Diagnosis and Therapy/ Orvosi Kézikönyv