A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége évek óta jó munkakapcsolatot ápol az Egyesült Államokban található Tennessee Egyetemmel. Lawrence Brown gyógyszerész és tanár eljött, hogy tapasztalatait megossza a MOSZ-szal. A gyógyszerészi gondozásról beszélgettünk vele.

Miért lett gyógyszerész? Mi vonzotta ebben a szakmában?

A válasz egyszerű, gyógyszerész családban nőttem fel, a szüleim gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók voltak. A kezdeti időkben persze nem voltam még biztos a dolgomban, mivel a középiskola után bevonultam a légierőhöz. Ekkor még nem tudtam, mivel szeretnék foglalkozni a katonaságban. Mindenesetre az eredményeim alapján kiderült, hogy jó lennék gyógyszerész-, labor-, röntgen- vagy egészségügyi asszisztensnek is. Én ezekből a gyógyszerészetet választottam. Hat teljes évig a légierőnél dolgoztam, mint katonai gyógyszerész asszisztens. Amikor leszereltem, jelentkeztem a Gyógyszerésztudományi karra. Asszisztensként legjobban azt szerettem a szakmámban, hogy légkondicionált helységben kell dolgoznom, mivel a gyógyszereket hűvösen kell tartani. Ekkor még nem tudtam, hogy a fronton a gyógyszereket ugyan hűtve tartják, de az embereket nem.

Konkrétan milyen kutatásokban vett részt? Jelenleg is kutat?

Igen, kutató professzor vagyok az egyetemen. Közvélemény kutatásokat végzek arról, hogyan vélekednek a fogyasztók a gyógyszerészekről, vagy az egészségügyi rendszerről. De kutatok egészségügyi menedzsment témában is, ahol próbálom meghatározni a gyógyszerészek szerepét a gyógyításban, bátorítom őket, hogy merjenek nagyobb szerepet vállalni a terápiában. Vizsgálom azt is, hogy milyen következményei lehetnek, ha a gyógyszerészek szolgáltatásai közé gyógyítási feladatok is bekerülnek, ezeknek milyen gazdasági hatása van az egészségügyre, és milyen pénzügyi előnyöket élvezhetnek ezáltal a gyógyszerészek.

Mi a véleménye a gyógyszerhamisításról? Az USA-ban hogyan fékezik ezt meg?

A kormányzat szerencsére jól szabályozza az internetes és nem internetes kereskedelmet is. Természetesen az illegális internetes kereskedelem létezik az USA-ban is, de ez a vásárlások csupán elenyésző részét öleli fel. A legtöbb amerikai megtanulta, hogy nem érdemes ilyen módon vásárolni, mert nem tudhatják, hogy mit és honnan kapnak.

Az amerikaiak gyógyszereket szednek vagy inkább a természetes gyógymódokat részesítik előnyben?

Vannak olyan páciensek, akik a gyógynövényeket részesítik előnyben, és vannak olyanok, akik inkább a receptekre felírt gyógyszereket használják, De olyan is van, aki a kettőt kombinálja. Egyes gyógynövényekre, mint az orbáncfű, vagy a ginkgo biloba nagy a kereslet, de a homeopátiás termékeknek nálunk nincs túl nagy piaca.

Önnek mi a véleménye az alternatív orvoslásról?

Véleményem szerint a kiegészítő gyógymódoknak is megvan a helye az egészségügyi rendszeren belül. Leginkább azért, mert ha egy beteg inkább szeretne akupunktúrás kezelésekre járni, mint mondjuk gyógyszereket szedni, akkor fontos, hogy maga dönthesse el, mit választ. Ha használ a kezelés, akkor jobban lesz a beteg, ha nem, akkor legalább megpróbálta. Később még átállhat a gyógynövényes vagy hagyományos orvosságokra. Ha ellenezzük a betegeknél ezeket a gyógymódokat, akkor később sem fog hinni nekünk, szakembereknek, és így félő, hogy távolabb kerülünk a céltól, attól, hogy a beteg meggyógyuljon. Néhány betegre hatnak a kiegészítő gyógymódok, de nem mindig és nem mindenkire. 

Mennyire tartják fontosnak az USA-ban a prevenciót, a megelőzést?

Fontosnak tartjuk? Igen. Csináljuk? Nem. A világon a legjobb dolog az lenne, ha az egészségügy végre elkezdené az erőforrásait inkább a megelőzésre, mint a kezelésekre fordítani. Azonban a pénzügyi rendszer a kezeléseken alapszik, vagyis az orvos akkor kap fizetést, ha valakinél valamilyen betegséget diagnosztizál és kezel. Az a jövedelmező számukra, ha valakinél betegséget állapítanak meg, majd kezelik őket, a végén pedig benyújtják a kezelésről szóló számlát. 
Az Obama-kormány egészségügyi reformot tervez, és elképzelhető, hogy ezen a téren is változások lesznek majd. Talán kialakítanak valamilyen fizetési sémát a megelőzés tevékenységeire, és arra, hogy az embereket inkább megóvják a betegségektől, mint kezeljék őket, miután megbetegedtek. Ugyanúgy, mint itt Magyarországon, mi sem szentelünk annyi figyelmet a megelőzésre.

A gazdasági válság hogyan, milyen módon érezhető a szakmájában?

Látható változás, hogy néhány üzlet csökkenti a kiadásait. De az sokkal jobban érezhető, hogy az emberek sorra veszítik el az állásukat, egyre többnek nincsen társadalombiztosítása (egészségbiztosítása), így saját maguknak kell fedezniük a gyógyszereik költségét. Még azoknak is, akiknek van munkahelyük, kevesebb pénzük jut a gyógyszerekre, mint korábban.

Hogyan támogatják a fiatal gyógyszerészeket? Mennyire nehéz ma az USA-ban gyógyszerészként elhelyezkedni?

Az elmúlt 15-20 évben még nem jelentett gondot, hogy valaki gyógyszerészként elhelyezkedjen. Akkora hiány volt gyógyszerészekből, hogy a végzős diákok három-öt különböző munkalehetőséget is kaptak a diploma megszerzése után. Mostanában már nincs ekkora hiány, és talán idéntől már nem tudják biztosítani a végzett hallgatóknak, hogy azonnal el tudjanak helyezkedni. De akármi is történik, az egyetemek mindig kapcsolatban állnak a gyógyszeripari vállalatokkal, a gyógyszertári láncokkal. Ezek a cégek gyakran szponzorálnak egyetemi programokat, rendezvényeket, vagy más eseményeket, ahol a diákok személyesen találkozhatnak a cégek képviselőivel.
Manapság viszont már több gyógyszerész van, mint gyógyszerészi állás. De ettől függetlenül a cégek ezt folytatni fogják, hiszen az a céljuk, hogy a legjobb diákok dolgozzanak a gyógyszertáraikban.


Lawrence LB Brown gyógyszerész
University of Tennessee
Center for Medication Therapy Management