http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/12813
  Bejelentkezés
Regisztráció
RSS
A honlapon több, mint 13 000 cikk segíti az Ön gyógyulását!
 
 
Férfi Baba-mama Egészséges ízek Szépség Párkapcsolat és szex Fogyókúra
Gyógyszer nélkül? Betegszervezetek Életvezető Lélek Kultúra Sport & életmód
   
< Vissza  Fogyókúra / Fogyókúra
Gyógyszert a gyógyszertárból!

Tovább >>  

  

Tovább >>  

  

Tovább >>  

Tovább >>  

Tovább >>  

      Tovább >>  

      Tovább >>  

Tegye fel kérdését gyógyszerészünknek! gyogyszereszv@galenus.hu

 

Tegye fel kérdését orvosunknak! orvos@galenus.hu

 

Mitől hízunk el és leszünk túlsúlyosak?

Egy nemrégiben befejezett, Kanadában, azon belül is Quebec városában 6 éven át tartó átfogó klinikai vizsgálatban a felnőttkori túlsúly és elhízás szempontjából meghatározó rizikótényezőket vették górcső alá.

A felmérésben több mint 500 Quebec-i, legalább 25-ös BMI-vel rendelkező felnőtt vett részt. Ennek során rögzítették a résztvevők nemét, életkorát, társadalmi/gazdasági státuszát. A vizsgált kockázati tényezők között szerepeltek egyes a táplálkozási magatartásban megnyilvánuló jelenségek (gyakori falási epizódok, önéheztetésre való hajlam), életmódtényezők (alvásra fordított idő hossza, fizikai inaktivitás jellemzősége), valamint bizonyos táplálkozási szokások (alacsony kalciumfelvétel, nagy zsírbevitel, gyakori alkoholfogyasztás, étrend-kiegészítők kerülése). A felsorolt faktorok mindegyike szignifikáns mértékű összefüggést mutatott a túlsúly és az elhízás kialakulásával, már a vizsgálat kezdetén.
A 6 éves vizsgálati periódus során a kevés alvás, az alacsony kalciumbevitel, valamint a táplálkozási magatartás két szélsőséges megjelenési formája, a gyakori „nagyevések”, valamint a túlzott önmegtartóztatás az étkezés terén, bizonyultak a testtömeget leginkább gyarapító kockázati tényezőknek.

A Quebec Family Study a túlsúly és az elhízás rendkívül összetett etiológiájának egy újabb szeletére világított rá, mely egyben megerősíti azt a tényt, hogy az étrend illetve a fizikai aktivitás mellett a pszichológia eszköztárának (pl. magatartásterápia) bevetésére is szükség lehet korunk járványa, az elhízás, kezelésében.

A felnőttkori túlsúly, mint a szellemi leépülés kockázati tényezője: egy 40 évig tartó vizsgálat eredményei

KövérMa már evidenciaként kezelhető, hogy a túlsúly és az elhízás számos egészségi probléma, pl. 2-es. típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kialakulását eredményezi. A svéd Göteborgi Egyetem Pszichológiai Tanszékének munkatársai annak jártak utána, hogy a már említett következmények mellett milyen hatása van a felnőttkori súlyfeleslegnek az időskori elbutulás kialakulásának kockázatára.

A vizsgálat alapjául egy 1963-ban rögzített, 1152 fő testtömeg indexét (BMI) tartalmazó adatbázis, a „svéd ikerregiszter” szolgált. Az adatfelvétel után 40 évvel elvégezték a résztvevők szűrését az időskori szellemi leépülés (demencia) szempontjából. Ennek során 312 egyénnél diagnosztizálták az említett kórképet.
Az adatelemzés során figyelembe vették a demográfiai tényezőket, az alkoholfogyasztási és a dohányzási szokásokat. Megjelölték azokat a túlsúlyos férfiakat és nőket, akiknek nagy volt a kockázatuk a demencia, az Alzheimer-kór és az érszűkület talaján kialakuló szellemi leépülés (ún. vaszkuláris demencia) szempontjából.

A vizsgálat eredményei szerint a cukorbetegség és az érrendszeri megbetegedések a felsoroltak közül egyedül a vaszkuláris demencia rizikójára voltak hatással. Nem volt kimutatható jelentős mértékű összefüggés a túlsúly és az ApoE (apolipoprotein E, amely – egyebek között - közvetítő a trigliceridben gazdag lipidek lebontásánál) egyik variánsának státusza között, amely arra utal, hogy bár mindkét tényező hatással lehet a demencia kialakulásának kockázatára, ez a hatás nem adódik össze.

A vizsgálat rávilágít a felnőttkori túlsúly eddig talán kevéssé ismert következményének, a szellemi leépülés több formájának megnövekedett kockázatának jelenlétére. 

A szívkoszorúér-elmeszesedés kockázati tényezői - a japán Hisayama vizsgálat eredményei

Életviteléből adódóan mai társadalmunk jellemző problémájává vált a szívkoszorúér megbetegedésekben szenvedők számának emelkedése. Köztudott, hogy e betegség kialakulásában számos tényezővel egyetemben a magas vérnyomás, elhízás, kóros vérlipidértékek, vércukorszint, dohányzás is nagy szerepet játszanak.

A Hisayama vizsgálat eredményei is a fent említett kockázati tényezők jelentőségére mutattak rá. A 125 negyven év feletti japán férfit, valamint 105 nőt számláló követéses vizsgálat a résztvevők halál előtti állapotának felmérésére, valamint boncolásuk során, a koszorúerekből vett minták részletes elemzésére terjedt ki.

Kövér3lh124s.jpgA koszorúerek meszesedésének súlyossága mindkét nemben fokozódást mutatott az életkor előrehaladtával, ám azonos életkorra vonatkoztatva a férfiaknál nagyobb mértékű volt, mint nőknél. Az életkor, illetve a szisztolés vérnyomásértékek mindkét nem esetében szignifikáns kockázati tényezőnek bizonyultak, melyekhez férfiaknál a magas koleszterinszint valamint a hemoglobin A1c emelkedett értéke, a nőknél a derék-csípő hányados adódott hozzá. A vizsgált egyéneknél a dohányzás mértéke valamint a betegség súlyossága nem állt párhuzamban egymással.

Összességében elmondható, hogy az életkor, magas vérnyomás és koleszterinszint, az elhízás illetve a glükózintolerancia megléte jelentős kockázati tényezőnek bizonyult a japán vizsgálatban, és nemenkénti eltérést mutatott a metabolikus tényezőknél.
Bár éveink számának gyarapodását nem befolyásolhatjuk, egészséges életvitelünk kialakításáért mi vagyunk felelősek. Ez utóbbi pedig a kiegyensúlyozott táplálkozással kezdődik és olyan súlyos népbetegségek, mint a szívkoszorúér-elmeszesedés kialakulásának valamint súlyosbodásának megelőzését eredményezi.

A testtömegindex és az elhalálozás kapcsolata - egy Ausztriában végzett vizsgálat eredménye


A testtömegindex (BMI) valamint halandóság kapcsolatának kérdése állandó vita tárgyát képezi. Az Egyesült Államokban már számos kohorszvizsgálatot végeztek e területre vonatkozóan, ami Közép-Európára nézve nem mondható el. Ezúttal azonban egy Ausztriában, 184.697 felnőtt bevonásával, mintegy 15 éves követéssel kivitelezett vizsgálat eredményei mutattak rá az alacsony, illetve magas BMI értékek valamint a különböző betegségek okozta elhalálozás kapcsolatára. A referenciakategóriához (BMI 22,5-24,9 kg/m2) viszonyítva, az elhalálozás kockázati aránya nagyobbnak bizonyult mind a magas (35 vagy több kg/m2), mind pedig az alacsony (<18,5 kg/m2) BMI értékkel rendelkezők. A dohányzást, mint kockázati tényezőt is vizsgálták, ahol az eredmények nem meglepőek - a dohányzók nagyobb elhalálozási arányt mutattak, mint a nem dohányzók. Amennyiben a halált okozó fő betegségeket nézzük, az emelkedett BMI-vel rendelkezők esetében a szív- és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulást mutattak, mint a rákos megbetegedések; míg az alacsonyabb BMI-vel rendelkezők a légúti megbetegedésekre váltak hajlamosabbá, függetlenül dohányzási szokásaiktól.

A következtetés minden esetben az, hogy lehet szó elhízásról vagy éppen alultápláltságról, az elhalálozás aránya jelentősen nagyobb ezeknél a csoportoknál, mint a normál tápláltságú emberek körében. A megfelelő tápláltsági állapot elérése mindannyiunk érdeke azért, hogy egészséges, hosszú életet élhessünk.
 
Forrás: TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK / Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége


2009-07-27 13:48:40

További cikkek:

JELES NAPOK
Febr.
09.

Ma Abigél, Alex napja van.

Február 25-én, az Érthetően az Egészségért Alapítvány és az aktív kerekesszékeket gyártó Colours Rehab…
2012. január elsejétől hazánkban is kötelező annak az európai uniós rendeletnek az alkalmazása, amely…
Magyarországon az epidemiológiai elemzések ötvenéves kor felett több mint 900 ezer osteoporoticus egyént…

 

 

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat