Tudományosan a Jet-lagről

A fejlettebb agyberendezésű élőlények ébrenlét–alvás periódusait a szervezet belső órája, azaz a circadian ritmusa szabályozza.

A circadianperiódus kb. 24 órás, és a fény/sötétség változásának 24 órás ritmusát követi. A ritmus függ a fény-sötétség változásától, mely a szervezet melatoninszekrécióját befolyásolja – és viszont. A melatoninreceptorok a hypothalamusban vannak. Így a belső óra szabályozása is – a melatonin és kortikotrop hormonok hatására – a hypothalamusból történik. A melatonin amolyan kronobiotikus ágens, melynek a sötétség a kémiai kódja: minél hosszabb a sötétség, annál több a melatonintermelés is.

De ez mit is jelent?

A hosszú távú utazások a sugárhajtású (jet) repülőgépek korában lehetővé tették, hogy az utazó nem egészen két óra alatt egy időzónát ugorjon át. Így a testi ritmus, az egyén biológiai órája a hosszú idejű repülőgépes utazás során – az egymás után több időzónán keresztül történő nagy sebességű repülés miatt – időlegesen kizökken. A valós idő és a belső idő deszinkronizálódása az ún. jet-lag betegséget okozza. Ha keletről nyugatra utazik, esetleg kétszer reggelizik, míg visszafelé egyszer sem kap ebédet. Ugyanígy, a keletre való utazás a világosság rövidebb ideig való jelenléte miatt zavaróbb, mint a nyugatra utazás, ahol a világosság hosszabb időtartamú, mert a nap járásával egy irányba történik a repülés. (Szakirodalmi tapasztalatok megerősítik, hogy a nyugatról keletre való repülés és a több, mint öt időzónán való átkelés megterhelőbb.)

A belső óra deszinkronizációja alvási zavarokhoz vezet, mely egyéb szervrendszeri következményes tüneteket okoz. Az alvászavar az általános fáradságon, kimerültségérzésen kívül még egyéb szomatikus tüneteket is előidéz: másnaposságra emlékeztető érzés, megfázásra való hajlam. Legzavaróbb tünet a megérkezés helyén az álmatlanság, az insomnia. Megjegyzendő, hogy az idős embereket jobban megviseli a jet-lag betegség.
A jet-lag betegség gyógyítására a melatoninalapú szereket sikerrel alkalmazzák. Mindazonáltal, mivel sok országban a szer nincs törzskönyvezve, így nem is lehet hozzájutni.

A sokféle ajánlott módszer között szerepel a megfelelő étkezési rend tartása. Az utazás előtti három napon felváltva kell magas proteintartalmú ételeket enni, amely a szervezet éberségét stimulálja és plusz energiával szolgál. A következő napon koplalni kell, hogy a szénhidrátszint csökkenjen és így az álmosság érzését váltsa ki. Így „félrevezetve” a belső órát, az utazó elkerülheti a fáradsággal és egyéb kellemetlen érzéssel járó jet-lag betegséget, és már akklimatizálódva érkezik céljához.

A jet-lag betegség gondot okoz például a sportolóknál. Intenzív kutatás folyik az USA-n belül a probléma megoldására a katonaságnál. A hadsereg gyorsbeavatkozó és a világ bármely pontján bevethető alakulatainak ugyanis a megérkezés után azonnal akcióba kell lépni. Ezért a hadsereg beszerzi pl. a melatonint, noha az a civil szféra számára (melynek épp olyan szüksége lenne rá) nem hozzáférhető. A hadsereg számára dolgozták ki eredetileg a jet-lag elleni diétát is, mint szigorúan titkos tudományos projektet.

Sok nagy cég nem is engedi munkatársainak, hogy az utazás után közvetlenül döntéseket hozzanak ha több, mint öt időzónát léptek át. Javasolják az „idő” akklimatizációt (Burley formula): ha az utas késő délután vagy este indul, a megérkezés után két nap pihenésre van szüksége, ha éjjel, akkor két és fél napot kéne pihennie, hogy a biológiai ritmus, és ezáltal a megfelelő szellemi frissesség is helyreálljon.

Forrás: Dr. Felkai Péter PhD: Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek / Galenus 2009