Szexuális felvilágosítás: kényes téma?

2009-08-13 15:34:06    

A nyári vakáció időszaka kedvező alkalmat nyújthat a tizenéves fiatalok számára az első szexuális élmény megélésére.

Mi szülők persze aggódunk a kockázatok miatt, és eltűnődünk azon, hogy kellően felkészítettük-e rá gyermekünket. De vajon mikor és hogyan kezdjük meg a kényes párbeszédet az ezzel összefüggő problémákról? Ehhez adunk az alábbiakban néhány jó tanácsot.

tinikEljön az idő, amikor hosszas megfontolás után megengedjük tinédzser gyermekeinknek, hogy nélkülünk menjenek üdülni, sátorozni a Balatonra, esetleg Horvátországba vagy más, közeli tengerparti helyre, együtt töltsék a vakációt fiúk-lányok.  Úgy véljük, hogy ezáltal is megadjuk a lehetőséget arra, hogy „felnőjenek”, és kissé „leváljanak” rólunk. Nem szabad azonban eltitkolnunk magunk előtt azt sem, hogy gyermekeink szexuális téren is éretté váltak A közös vakáció, távollét barátaikkal pedig alkalmat adhat arra, hogy párt válasszanak (ha eddig még nem tették meg), és kipróbálják azt, ami a nagybetűs Életben majd várni fog rájuk e tekintetben. De a szexualitás olyan kérdés, melyet bizonyára nem könnyű felvetni a családban, és akár megtettük korábban, akár nem, némi intelem, felvilágosítás ebben a nyári időszakban is feltétlenül ajánlott. Az alábbiakban megvizsgáljuk a kérdés több aspektusát, és javaslatokat is teszünk e sokszor meglehetősen kényes probléma megoldására.

Mikor nem túl korai beszélgetni róla?

Egyes külföldi felmérések szerint az első szexuális kapcsolat átlagosan 16-17 éves életkorban jön létre a mai, modern fiatalság körében. Ami egyénenként természetesen változó – ki érettebb, ki kevésbé ezen a téren.  Nem árt tehát tinédzser gyermekünk ismeretei felől puhatolózni a szexualitás tárgykörében, amikor egyedül elengedjük őt nyaralni a barátaival.

Emellett jobb nem várni az utolsó percig – tanácsolják a pszichológusok – és időben „előkészíteni a talajt” gyermekünknél. Ha alkalom adódik rá a gyermekkor befejeződésével és a felnőtté válás hajnalán, minden lehetőséget meg kell ragadni hozzá. Ilyenkor a tizenéves titkolózóvá válik, nem kérdez semmit – ez ne jelentsen számunkra akadályt, de természetesen fokozatosan vágjunk a témába, legyünk tapintatosak. A tizenéves kor kezdetén gyermekünk bizonyára szívesen veszi az információkat, mert még nem érinti közvetlenül a kérdés. Néhány évvel később azonban jóval bonyolultabb a helyzet. Ha viszont késlekedünk, nyugtassuk meg magunkat, hogy könnyű bepótolni az elmaradt ismereteket, amennyiben a fiatalnak nincs semmilyen tapasztalata e téren. Amellett a tinédzser nem tudatlan: a szexuális nevelés napjainkban már az iskolában is megtalálta a helyét, és sokat olvashat is róla, mindenekelőtt az Interneten.

Hogyan fogjunk hozzá? Legyünk taktikusak!

Jobb, ha a szex témájával nem fordulunk közvetlenül és minden előzmény nélkül a fiatalhoz – eljön a pillanat, amikor tanúbizonyságot kell tennünk taktikai érzékünkről. Az viszont egyik alapelvünk legyen, hogy minél kevesebbet faggatjuk őt, annál jobb eredményt érünk el. Jól tesszük, ha megragadunk egy kedvező alkalmat – például egy tv-reklám megtekintését a védekezésre szolgáló eszközökről – a párbeszéd megindításához. És ha több is adódik belőle, még jobb, ha nem „vesszük célba” a tizenévest, azaz tájékoztatásunk „semleges” marad. Emellett kerülnünk kell a túlságosan oktató jelleget, vagy hogy úgy érezze a fiatal, szigorú, leckét kívánunk adni neki. Próbáljuk meg inkább a „kerülő utat” a kérdések kibontakoztatására, így azok megválaszolására nagyobb igény fog mutatkozni. Egy jó tanács hozzá: ahelyett, hogy aggódó arccal, egy adott pillanatban „direktben” gyermekünknek szegeznénk a kérdést: „tudod, hogyan kell védekezni, ha arra kerül a sor?”, inkább közömbös arckifejezéssel érdeklődjünk, vannak-e továbbra is órák az iskolában a szexuális felvilágosítás témában. Ha a tinédzser csak bólogat, és másra tereli a témát, nincs értelme erőltetni, de elképzelhető, hogy ezzel egy hasznos beszélgetés fonalát ragadjuk meg.

Természetesen gyermekünk intim életébe nem szabad beavatkoznunk, de felelősek vagyunk azért, hogy átadjuk az üzenetet: „Ne feledd a védekezést, mert törődnöd kell testi-lelki egészségeddel szexuális téren is. És ha váratlan fordulat áll elő (pld. terhesség vagy nemi betegség), nagyon nehéz lesz megbirkózni a káros következményekkel.”

Ki üljön le beszélgetni a tinédzserrel: a papa vagy a mama?

A kérdésre adott válasz nem mindig olyan nyilvánvaló, mint amilyennek tűnik. Kétségtelenül könnyebb egy anyának a lányával és egy apának a fiával megbeszélni a szexualitás testi-lelki oldalát, minden aspektusát. Az érzelmekről persze jóval több fog szólni az anya-lánya közti beszélgetés során, de a szülőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy azok megzavarhatnak mindenkit, fejük tetejére állíthatják a dolgokat – ezért kell gondolni a szexuális kapcsolat következményeire.

De ha a fiatal csak az egyik szülőjéhez fordul, már eleve eldöntött a kérdés, azonban válaszolhatjuk neki azt is, hogy „fiú vagy, jobb, ha apádat kérded” illetve fordítva. Egyébként előfordul, hogy egyes szülők kínosan érzik magukat serdülőkorú gyermekük szexuális jellegű kérdéseinek megválaszolásakor. Ha a párunk is így van vele, természetesen vállaljuk magunkra a felvilágosítást.

Meddig mehetünk el?

tinikNem könnyű tanácsokat adni anélkül, hogy beleavatkoznánk a tinédzser „magánügyeibe”. Pedig a szülők feladata is, hogy informálja a fiatalt a nemi élet rejtelmeiről és főként a védekezés szükségességéről, lehetőségeiről. Ezzel szemben az erotika (érzékiség ill. a nemi ösztön lelki megnyilvánulása) részleteinek megtárgyalása nem tartozik a szülőre. Ezeket a fiatal megbeszélheti másokkal, elsősorban a saját korosztályához tartozó barátaival, osztálytársaival. És ha mégis arról tenne fel nekünk kérdéseket (ami viszonylag ritkán fordul elő), merjünk nyíltan válaszolni: „az erotika kérdését nem tudom megbeszélni veled, keress meg mást a dologgal.”

Összegezve: ha serdülőkorú gyermekünk kérdésekkel fordul hozzánk kibontakozó szexuális érdeklődése következményeként, hallgassuk meg figyelmesen, de ne sértsük meg a magánszféráját olyan kérdésekkel, mint pld.: „mit szoktatok csinálni magatokban a kis társaddal?”… Vagy: egy apa adhat tanácsot a fiának, de nem feltétlenül kell megkérdeznie, kivel, mikor kíván bizalmasabb kapcsolatba lépni.

El kell-e látnunk óvszerrel?

Még nem a tinédzser szokta megvásárolni a tisztálkodási szereit, piperecikkeit, hanem mi biztosítjuk neki – így kezdetben az óvszer beszerzése sem könnyű feladat a számára. Előfordulhat, hogy nyilvánosan nem mer kérni ilyet az eladótól, ha pedig önkiszolgáló üzlet polcáról veszi le, zavarba jön a pénztárnál. A kínos érzés elkerülése érdekében, ennek megkönnyítésére jól tesszük, ha beszerezzük az óvszert és egy diszkrét helyen tároljuk a lakásban. Pontos használatával még valószínűleg nincs tisztában, így merjük elmagyarázni neki. Tanácsolhatjuk azt is, hogy előbb szokjon hozzá, azután kérhet kiegészítő információkat nemcsak tőlünk, hanem szakembertől is (pld. iskolaorvostól).

GYAKORI HIBÁK, MELYEKET A SZÜLŐNEK CÉLSZERŰ ELKERÜLNIE:

Dramatizálás. A szerelem, mint tudjuk, annak testi-lelki velejáróival, nem „betegség”, hanem az ember életének egy állomása, útszakasza. Örüljünk hát neki, hogy gyermekünk lassanként felnő, és fokozatosan megismer olyan pillanatokat, amelyek egész életére kihatnak. Egy jó szülőnek tudnia kell, hogyan rejtse el aggodalmát, óvja gyermekét e téren anélkül, hogy riasztó magatartást tanúsítana, vagy megfélemlítő lenne. A tizenéves gyakran sérülékenyebb, mint gondolnánk…

Elkedvetlenítés az óvszer használatától. Egy apa például ne mondjon ilyeneket a fiának: ”tudod, nekünk férfiaknak úgy nem az igazi…”. Sokkal jobban teszi, ha elmagyarázza gyermekének, mennyire fontos a védekezés, a biztonságos szex.

A szexuális élet veszélyeinek korai szóba hozatala. Hiba például olyankor emlékeztetni a tinédzser leányt a fogamzásgátló tabletta beszerzésére, amikor még esze ágában sincs intim kapcsolatba lépni valakivel… vagy mielőtt még kérné ezt a gyógyszert.

Saját eseteink felemlegetése. Nem helyes negatív példaként részletezni az olyan intim kapcsolatot, melyet mi valaha, az ő korában átéltünk, és netán megbántunk.

Forrás: Galenus

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!