Hiszen gyakran rákényszerülünk az életben, hogy füllentsünk, vagy kisebb-nagyobb mértékben elferdítsük a valóságot, netán tudatosan hazudjunk. De vajon tisztában vagyunk-e saját alkatunkkal: mennyire tudunk alakoskodni, képmutató módon viselkedni, milyen könnyen megy apróbb, esetleg komolyabb valótlanságokat állítani?
Ha Ön bizonytalan a válaszadásban, végezze el az alábbi tesztet – segíthet a felismerésben. És nem árt, ha megfogadja azzal összefüggő tanácsainkat is.

1. Hazatérve rádöbben, hogy elfelejtett születésnapi ajándékot venni élete párjának… Mit tesz ilyenkor?

a.  Ijedtséget színlelve beszámol róla, hogy az ajándékot véletlenül a kocsiban hagyta, de sajnos kilopták belőle…

b. Elmagyarázza neki, hogy egész héten gondolkodott az ajándékon, de nem tudott rájönni, mi lenne a legmegfelelőbb. Ezért most kéri, menjenek el másnap együtt megvenni az ajándékot.

c. Megzavarodik, és bevallja, hogy elfelejtett ajándékot venni. Egyúttal meghívja a  párját egy étterembe vacsorázni, hogy kissé kiengesztelje.
 
2. Ön hazudott már valakinek alapvető adatait (korát, nevét, esetleg lakcímét) illetően?

a. Igen, gyakran.
b. Csak ha feltétlenül szükség volt rá.

c. Nem, soha.

3.  Elaludt reggel, és jelentős késéssel érkezik a munkába. Milyen mentséget talál ki?

a. Elmagyarázza a főnökének, hogy a szomszédját, egy szülő nőt kellett kórházba vinnie; vagy esetleg azt adja elő, hogy leállt a metró, mert egy gyanús csomagot találtak az egyik szerelvényben.

b. Elmondja a „féligazságot”, azaz hogy a szokásosnál később, fáradtan ébredt reggel, mert előző este súlyos családi gondok gyötörték.

c. Nem jut eszébe semmi, és bevallja, hogy képtelen volt időben felkelni, de megígéri, hogy ez többször nem fordul elő.


4.  Egy múzeum elé érkezve észreveszi egy önt érdeklő időszaki kiállítás plakátját, de sokba kerül a belépőjegy. Ingyenesen látogatható azonban a rendezvény katonák, diákok vagy munkanélküliek számára. Megpróbálkozik azzal, hogy ilyen alapon beengedjék?

a. Igen, elmondja, hogy már régóta munkanélküli, és állítása alátámasztására megnevez egy álláskereső irodát, ahová – úgymond –gyakorta be szokott térni.

b. Némileg ingadozik, hogy mondania kellene valamit a pénztárosnak, de végül nem tud kitalálni semmilyen hihető mesét.

c. Nem téveszt meg senkit, hanem gyorsan vesz egy teljes árú jegyet.

5.  Külföldön vakációzik, és egy kis üzletben megtetszik önnek egy drága ajándéktárgy, amelynek sehogyan sem akarnak engedni az árából. Hogyan próbál mégis alkudni rá?

a. Komoly arckifejezéssel azt mondja az eladónak, hogy a másik utcában jóval olcsóbban látott hasonló emléktárgyat, de minthogy szimpatikusnak találja a helyet, árengedmény esetén inkább itt venné meg.

b. Ajánl egy árat, amelyért elvinné, és közli, hogy nincs is több pénze.

c. Sehogyan, hanem szégyenkezve távozik, és sajnálkozik magában, amiért ilyen drága tárgyat választott ki.
 
6. Másodszor randevúzik egy olyan személlyel, aki nagyon tetszik önnek, ezért szeretné magát megnyerő színben feltüntetni. Az illető megemlít egy, az ön ízlésével homlokegyenest ellenkező, modern festészeti irányzatot. Elárulja azt is, hogy nem tudna olyasvalakihez közeledni, aki ne rajongana érte úgy, mint ő… Bevallja neki, hogy önnek bizony nem tetszik az említett stílus?

a. Nem, sőt, még „rátesz egy lapáttal”: érdekes véletlenről beszél neki, mondván, hogy épp ez az irányzat a kedvence.

b. Óvatosan közelíti meg a dolgot, és kéri, hogy ismertesse meg önnel jobban ezt a stílust, mert még nem eléggé ismeri.

c. Igen, mert nem tudja eltitkolni az ízlését.

7. Autóvezetés közben meg tudna állni a sárga lámpánál, mégis átsuhan rajta, miközben az már pirosra vált. A rendőr a túlsó sarkon megállítja. Mit mond neki?

a. Közli vele, hogy ön a rendőrfőnök unokatestvére, és reméli, nem lesz következménye ennek a kis figyelmetlenségnek.

b. Azt találja ki, hogy egy fa ágai miatt alig látható a sárga jelzés, ezért nem tehet semmiről.

c. Sajnálatát fejezi ki, és elnézést kér, amiért későn vette észre a sárga jelzést, így már nem tudott megállni. Megígéri, hogy legközelebb körültekintőbb lesz, és nem fordul elő ilyesmi.

EREDMÉNY – jó tanácsok

Ha az „a” válaszai vannak többségben:

Ön meglehetősen hajlamos valótlanságok állítására

Egy kis hazugság önnél nem jelent gondot, hiszen az a természetéből fakad. Nem habozik, ha az igazság elferdítéséről vagy elkendőzéséről van szó, sőt, könnyedén állítja az ellenkezőjét is, ha azzal az érdekeit szolgálhatja. Előfordul ugyan néha, hogy lelkiismeret-furdalása van, de hamar sikerül elnémítania aggályait. De a hazudozásra való hajlama bizonyára sok problémát, bosszúságot okoz önnek. Mi lenne hát, ha megpróbálna kissé gyakrabban igazat mondani? Többek közt azért, mert jóval ritkábban kerülne kellemetlen helyzetbe vagy mert a tartós emberi kapcsolatok egyik alapja az őszinteség…

Ha a „b” válaszai vannak többségben:

Önnek nem kenyere a hazudozás – ha mégis megteszi, az „muszájból” történik

Ön alapjában véve őszinte természetű, de megtörténik, hogy olyan helyzetbe kerül, amikor kénytelen hazudni.  Azért ügyeljen rá, hogy megfontoltan alkalmazza, ha valótlanságot állít, és lehetőleg szűkmarkúan mérje. Ugyanis a hazudozás önnél könnyen szokássá válhat, ami azzal a kockázattal jár, hogy lassan elhatalmasodik önön, jellemző vonásává válik. Ezt elkerülendő próbálkozzék kissé kevesebb képmutatással közeledni másokhoz, mert akkor sokkal több barátra lelhet, és a munkában
is sikeresebb lesz. Az emberek kedvelik az alaptermészetét, és elég könnyen észreveszik, ha nem elég ügyesen takargatja, amit gondol.

Ha a „c” válaszai vannak többségben:

Ön meglehetősen őszinte alkat

Lehet, hogy önt az igazmondás vezérli, és az is lehet, hogy olykor szeretne, de képtelen hazudni. Az első esetben bizonyos, hogy elégedett magával: nyíltsága és becsületessége révén minden reggel nyugodtan tud a tükörbe nézni. És igaza is van, az igazság a hazugságnál előbbre való, de azért van egy kis probléma: nem mondhatjuk ki mindig, mindenkinek azt, amit gondolunk. Szükségünk van egy kis képmutatásra is. A jó emberi kapcsolatok kiépítése és fenntartása ugyanis az igazság bizonyos fokú rejtegetésével jár. Ha azonban ön képtelen valótlant mondani, az komoly hátrányt okozhat társadalmi, családi életében. Próbálkozzék legalább azzal, hogy időnként tegye mérlegre, mit hallgasson el mások elől.

Forrás: Galenus