Ezt a láthatatlan vízveszteséget nem is észleljük (perspiratio), ugyanúgy, mint ahogy a kilégzéssel távozó vizet sem. A külső hőmérséklet emelkedése, páratartalmának növekedése, a szűk, meleg ruházat, fokozott fizikai terhelés, rossz lelkiállapot (idegesség, félelem, fájdalom) bő verejtékezést indít el. Ezt nevezzük perspiratio sensitisnek, vagyis érzékelhető izzadásnak.

Amennyiben az izzadás foka nem függ össze a munkavégzéssel, sporttevékenységgel kapcsolatos tevékenységgel, környezeti tényezőkkel, öltözködéssel, az komoly figyelmeztető jel. Ilyenkor elsősorban gyulladást okozó bakteriális, vírusos megbetegedésre kell gondolnunk. Például felső légúti hurut, tüdőgyulladás…

Nagyobb verejtékezést okoz a pajzsmirigy fokozott működése, a hyperthyreosis, a tbc, a vegetatív idegrendszer szabályozási rendellenessége, a pszichés betegségek, a szervezet legyengülését okozó súlyos betegségek.

Összetétele: 99%-ban víz, konyhasó (nátrium-klorid), karbamid, illékony zsírsavak, koleszterin, nátrium, kálium, klór, kén, magnézium, nyomelemek (réz…). De a verejtékezéssel távozhatnak a szervezetből az alkalmazott gyógyszerek vagy azok metabolitjai. Immunglobulinok is kerülnek a bőr felszínére, melyek bizonyos fokú védettséget nyújtanak egyes kórokozókkal szemben.

Kezelése: Ennek elsősorban okának kell lennie (kauzális kezelés). Tehát, ha a verejtékezésnek nincs megfogható oka (nagy meleg, fizikai aktivitás stb.), akkor a háttérben meghúzódó betegséget kell kezelni. A természetes verejtékezést rövid időre el lehet tüntetni illatfelhővel, izzadásgátlókkal és fokozott higiéniával.

A legtöbb verejtékmirigy a hónaljban, a homlokon, az ajkak körül, a tenyéren és a talpon található. Ne feledjük, hogy verejtékezéskor nagy mennyiségű vizet, konyhasót, ásványi anyagokat, nyomelemeket, sőt fehérjét is veszítünk. Akár a több liter vizet, és ezeket az anyagokat minél előbb pótolni kell. (Például a kohászok több liter konyhasós szódavizet kapnak).

Még az egészségeseknek is vigyázniuk kell főleg a víz és az ásványi anyagok pótlására. Egy liter verejték 1200 mg nátriumot, 1000 mg klórt, 100 mg káliumot, 16 mg kalciumot, 36 mg magnéziumot, 25 mg szulfátot, 15 mg foszfátot, 1,2 mg cinket, 1,2 mg vasat, 0,06 mg mangánt és ugyanennyi rezet tartalmaz.
A verejték a hónaljban található baktériumok hatására bomlásnak indul. Az egyik kénalapú szagtalan összetevő tiol 3 nevű összetevővé alakul, mely átható hagymaillatú. Ez a nőkre jellemző. A férfiaknál pedig sajtszagra emlékeztető anyaggá alakulnak át. Amennyiben az izzadás nem élettani (természetes dolgokra vezethető vissza) hosszantartó betegségre kell gondoljunk. Ezért forduljunk orvoshoz.

DR. BENKŐ ANDRÁS