Nem elegendő arra gondolni, hogy két vagy több gyógyszer együttes alkalmazása a gyógyszerek hatását befolyásolhatja, szem előtt kell tartani azt is, hogy a gyógyszerrel együtt fogyasztott étel, illetve ital is hatással lehet a gyógyszerek szervezetbeni sorsára és terápiás hatására. Evés és ivásbeli korlátozásokon túl nem ritka, hogy a gyógyszerszedés alatt napfény- és szoláriumtilalmat is előírnak a betegnek.

Valamennyi gyógyszer szedése előtt fontos a betegtájékoztató elolvasása és az orvos, gyógyszerész megkérdezése, akik tájékoztatnak, a legfontosabb étel-gyógyszer vagy ital-gyógyszer kölcsönhatásokról (úgynevezett interakciókról). Számos gyógyszer esetében az egyidejűleg fogyasztott táplálék képes a hatóanyag megkötésére és a tápcsatornában tartására. Így a hatóanyag – felszívódás hiányában – nem képes a hatását kifejteni. Példaként egy antibiotikumcsoport említhető.

Azok a hatóanyagok, amelyeknek a neve „-floxacinra” végződik (pl. ciprofloxacin, ofloxacin), és amelyeket húgyúti vagy légúti bakteriális fertőzések kezelésére gyakran használnak, nem szívódnak fel teljes mértékben, ha azokat tejjel vagy tejtermékekkel veszi be a beteg. Ezeknél a hatóanyagoknál a vízzel való bevétel javasolt, a tejtermékek és a gyógyszer fogyasztása között legalább két órának kell eltelnie.

A nyár és a napsütéses ősz a kerti partik ideje, a grillezett, parázson sütött, füstölt húsok, kolbászok szezonja. A parázson sütés eredményeként aromás vegyületek halmozódnak fel az ételekben, amik oly módon befolyásolják egyes gyógyszerek (pl. teofillin, koffein) szervezetbeni sorsát, hogy azok vérbeni koncentrációja csökken. Azaz, ha valaki az asztmás rohamát teofillinnel kezeli, és mellé nagy mennyiségben füstölt, parázson sült húst fogyaszt, akkor a szokásos gyógyszeradag kevés lehet a kívánt terápiás hatáshoz. Hasonlóan hat a vér gyógyszerszintjére a dohányzás vagy a hosszú ideig fennálló és rendszeres alkoholfogyasztás is.

A grépfrúttal a helyzet éppen fordított: a gyógyszerszedés ideje alatti grépfrútvagy grépfrútléfogyasztás egyes gyógyszerek szervezetbeni lebomlását akadályozza meg kisebb-nagyobb mértékben, így azok rendkívül magas koncentrációt érhetnek el a vérben. Különösen igaz ez a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekre (a hatóanyag neve „statin”-ra vagy „sztatin”-ra végződik, pl. szimvasztatin, atorvasztatin). Ügyelni kell arra, hogy beteglátogatás alkalmával ne grépfrútlé legyen a betegnek vitt „meglepetés”.

A véralvadásgátló gyógyszert (acenokumarol, warfarin, illetve marfarin hatóanyagok) szedő betegeknek kifejezetten figyelniük kell étrendjükre, hiszen a K-vitaminban dús ételek fokozzák a vérzéshajlamot. Ritkán és kis mennyiségben szerepelhet csak a magas K-vitamin-tartalmú brokkoli, kelbimbó, karfiol, káposzta, saláta, paprika, paradicsom az étlapon. A hús, halak, pékáruk, olívaolaj, burgonya és tejtermékek K-vitamin-tartalma alacsony, azok nyugodtan fogyaszthatók nagyobb mennyiségben is.

DR. BUDAI MARIANNA ÉS DR. DÓCZI ISTVÁN SZAKGYÓGYSZERÉSZEK