Az evészavarok összefüggnek az érzelmekkel?

2009-09-10 16:12:42    

Az étkezés korántsem azonos a táplálkozással, a létfenntartáshoz szükséges „üzemanyag” felvételével.

vacsoraEvési szokásainkban hangulatunk, lelkiállapotunk, érzelmi szükségleteink tükröződnek. A hétköznapi nyelvi fordulatok megmutatják, milyen szoros kapcsolatban áll az evés a szeretettel. A kedves, mosolygós, gügyögő kisdedet „ennivalónak” találjuk, szerelmünket „édesemnek” szólítjuk, s tudjuk, hogy a „férfi szívéhez gyakran a gyomrán keresztül vezet az út”.

A táplálkozásnak és a szeretetnek ez a szoros összefonódása életünk első hónapjaira vezethető vissza. Létezésünk kezdeti időszakában semmilyen más életfunkciónak nincs olyan döntő jelentősége, mint a táplálékfelvételnek. Az anyai méh biztonságot nyújtó melegéből éppen csak kiszakadt csecsemő a szopáskor szinte újra eggyé válik anyjával. Miközben éhsége csillapodik, beszívja anyja testének illatát, hallja a magzati életből jól ismert szívhangokat, bőrén érzi az anyai test puha melegét. Ily módon a jóllakottság, az elfogadás, és a szeretet érzése a csecsemőben elválaszthatatlanul összekapcsolódik.

Ha az anya hajszolt, rohan, a szoptatás ideje alatt érzelmileg, gondolatilag „nincs jelen”, az a későbbiekben nemcsak az anya-gyerek kapcsolatban okozhat zavarokat, hanem évekkel, évtizedekkel később étkezési vagy emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet. Az evés egyúttal kommunikációs történés. Valamennyien őrizzük néhány – több-kevesebb – családi ebéd, vacsora, ünnep hangulatát. Egy-egy íz, illat néha teljesen váratlanul kellemes emlékeket hoz felszínre.

Leggyakrabban maguk az emlékek meg sem jelennek, csak valamifajta kellemes, nosztalgikus hangulat az, amit érzünk. Ezért fontos, hogy a családi étkezések a lehető legkellemesebb légkörben teljenek. Ez az idő a legalkalmatlanabb a vitákra, nézeteltérésekre, gyermekeink nevelésére. Sokat ronthatnak a családi étkezések hangulatán a múltból örökölt, elavult szabályok is. Ma már szerencsére ritkán hallani azt, hogy „magyar ember, evés közben nem beszél”, ám sok családban él még, és sok gyermek életét, étkezését keseríti meg az a szabály, hogy „mindent meg kell enni, ami a tányéron van.” Az alábbiakban látni fogjuk, milyen káros, ha az egyén azonosul ezzel a szabállyal, és nem figyel testének jelzéseire. Vagyis étvágyát nem éhsége, hanem tányérjának látványa befolyásolja. Sajnos az utóbbi években egyre ritkábbak a közös étkezések. A családtagok külön-külön esznek, vagy bekapnak valamit, amikor éppen megéheznek.

Ha meg együtt ülnek le, nem a szépen megterített asztal, hanem a televízió elé csücsülnek. Étkezési szokásaink, ízlésünk érzelmi szükségleteinkkel is szoros összefüggésben állnak. Sok mindent elárul személyiségünkről, szükségleteinkről azoknak az ételeknek a listája, amiket kedvelünk, illetve elutasítunk.

ételAz édességek gyermekkorban dicséretet, jutalmat, elfogadást szimbolizálnak, ennek megfelelően az édesség utáni vágyódás, a nassolás gyakran szeretethiányt, elismerés utáni vágyat, máskor unalmat, önvigasztalást jelez. Akik életükben legfontosabbnak a biztonságot, stabilitást, állandóságot tartják, általában az egyszerű, kiadós ételeket, különösképpen a kenyeret, főtt tésztákat kedvelik. A konzervatív ízlés igen gyakran konzervatív gondolkodással társul, míg azok, akik szívesen próbálnak ki új ízeket, egzotikus ételeket, szívesen fogadják az új ingereket, új benyomásokat, szinte keresik az élet kihívásait. Akik a fűszeres, erős ételeket kedvelik, azok néha még akkor is szeretik a kihívásokat, ha azok nehezen elviselhetők.

A táplálkozási zavarok voltaképpen magatartászavarok és gyakran testképzavarok is egyben. Egyrészt a táplálkozás elutasításáról (anorexia), a karcsúság túlértékeléséről (bulimia) szólnak, leggyakoribb azonban a népbetegségnek számító elhízás. Az utóbbi években új táplálkozási és testképzavarok jelentkeztek, melyek még szakmai körökben is kevéssé ismertek, a laikusok között pedig szinte teljesen ismeretlenek. Ilyenek a testépítő férfiaknál előforduló izomdysmorphia, a női testépítő típusú evészavar (exorexia) és az egészséges táplálkozást eltúlzó ortorexia, melyekről még sokat fogunk hallani.

DR. VALLÓ ÁGNES BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!