A három évtizede folyó kutatások vezetője, Józan Péter szerint napjainkban világszerte elfogadott, hogy a XXI. századnak két igazán nagy kihívásra kell válaszolnia. Az egyik a népességszám alakulása, a másik a klímaváltozás.

A népességszámról szólva a kutató leszögezi, hogy a legutóbbi fél évszázadban Magyarországon mind a születések, mind a halálozások számát illetően kedvezőtlen helyzet alakult ki. Pedig a háború befejeződése után jók voltak a halandósági mutatóink, az 1948 és 1966 közötti időszakról túlzás nélkül elmondható, hogy demográfiailag reményteljes kezdet volt. A születéskor várható átlagos élettartam növekedett. Márpedig a várható élettartam növekedése vagy tartósan magas volta mutatja egy ország népességegészségi állapotának kedvező voltát.
Az 1967-ben születettek várható élettartama azonban már rövidebb volt a megelőző év fiú újszülötteinek 67,53 és a leánycsecsemők 72,23 éves várható élethosszánál. A leány újszülöttek egy fél évtized múlva ismét elérték a korábbi csúcsot, a fiúcsecsemők esetében erre egészen 2001-ig kellett várni.

Fordulat 1994-ben

Az 1966 után bekövetkezett válság 1994-ig tartott, azóta a megújulás időszakáról beszélhetünk - nem függetlenül a rendszerváltástól. Ez utóbbit megerősíteni látszik, hogy a velünk nagyjából azonos helyzetben lévő Csehországban és Lengyelországban is a kilencvenes évek derekán következett be kedvező fordulat.

A javuló vagy romló életkörülmények a várható élettartam tekintetében egyébként késleltetve éreztetik hatásukat.
A rossz magyarországi halálozási arányokban annak van a legnagyobb súlya, hogy 30 és 60 év közötti férfiak körében nagyon magas a halálozási valószínűség. Alig kisebb, mint volt a harmincas években . Az okok között nagy súlya van az erős dohányzásnak és a túlzott alkoholfogyasztásnak - persze nemcsak férfi korosztály haláleseteiben. Józan szerint e tényezők miatt halnak meg olyan sokan - a korábbiaknál jóval többen és jóval nagyobb arányban - szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, illetőleg emésztőrendszeri betegségek miatt. A valaha oly sok emberéletet követelő fertőző és élősdiek okozta betegségekkel az orvostudomány viszont már sikerrel képes megküzdeni.

A rák százada

A szív- és érrendszeri betegségek elsőségét - arányuk a halálozásokban ma körülbelül 50 százalék - a legközelebbi évtizedekben egyetlen más betegségcsoport sem "veszélyezteti". Még a jelenlegi halálozásokból 25 százalékkal részesedő daganatos betegségek sem. Az azonban újabb fejlemény, hogy a 70 évesnél idősebb korukban meghaltak között már a rákhalálok vezetik a listát. Ez pedig előre vetíti, hogy valamikor a XXI. század folyamán az emberek legnagyobb hányada valamelyik daganatos betegségben fog meghalni.

A dohányzás és az alkohol lassan, olykor több évtized alatt fejti ki egészségkárosító hatását. Mindkettő másként hat azonban az emberre. A nikotin méreg, már egyetlen cigaretta is károsítja az ember egészségét. Egyébiránt a dohányzást sohasem késő abbahagyni. Az alkoholról szólva a kutató azt mondja, hogy a nyakló nélküli italozás előbb-utóbb megtámadja az ember szerveit - de ha valaki abbahagyja az ivást, az állapota javulhat. Az alkohol mértékletes fogyasztása azonban nemhogy árt, hanem még meg is hoszszabbíthatja az életünket. Egy átlagos súlyú egészséges embernek jót tesz, ha mindennap megiszik vagy két deci bort, vagy egy pohár sört; s még 3 cent tömény sem árt. De ez csak akkor igaz, ha az elfogyasztott ital jó minőségű.

Józan Péter a születéskor várható élettartam elmúlt évtizedbeli hosszabbodását - egy 2003-ban született fiú átlagosan 68,29, egy lány 76,53 esztendőre számíthat - megváltoztathatatlan irányú folyamatnak tartja. Számítások szerint 2004-ben a férfiak várható élettartama megközelíti a 69, a nőké a 77 évet. Ezek a legmagasabb értékek a legutóbbi száz évben. Ennek több oka van: javul az orvosi ellátás színvonala, hatékonyabbak a gyógyszereink, javulnak a lakáskörülmények, az iskolázottsági szint emelkedésének köszönhetően pedig többet törődünk az egészségünkkel, emellett egész évben kaphatók az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen friss zöldségek, gyümölcsök, a munkahelyféltés és a személyautók számának szaporodása sokakat visszatart a túlzott alkoholfogyasztástól.

Orvosnők és II. kerületiek

A javulásban való bizodalmat erősítheti, ha a születéskor várható magyarországi élettartam alakulását összehasonlítjuk néhány más európai országéval. Ebből kiderül, hogy rendkívül rossz helyzetből indulva végül is egyre közelebb kerülünk a fejlett gazdaságú államokhoz . Másfél-két évtized alatt elérhetjük az EU mai átlagát, és növekedési ütemünk a későbbiekben is meghaladhatja az éllovas országokét. Hiszen a néhány országban születéskor már ma várható, majdnem 80 évnyi átlagéletkor csak nagyon lassan hosszabbodhat tovább, ellenben a mi rövidebb élettartamunkban még jóval több a "tartalék".

Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden újszülött megéri a statisztikailag becsült élettartamot. Sokan viszont az átlagnál tovább élhetnek. Számítások szerint két társadalmi csoport már Magyarországon is 80 esztendőnyi élettartamra számíthat. E két csoport a főváros II. kerületében élő nőké és az ország egészében az orvosnőké. A magyarázat: ennek a két csoportnak az életkörülményei a legjobbak, illetőleg egészségtudatosságuk is jócskán felülmúlja az átlagét. Ugyanakkor a kilencvenes évek derekán egy Budapest VIII. kerületében születő fiúcsecsemő kilenc és fél esztendővel rövidebb életre számíthatott, mint a II. kerületben világra jött társa.

Erről szólva Józan Péter arra hívja föl a figyelmet, hogy erős összefüggés van az egy lakosra jutó GDP nagysága és a születéskor várható élettartam között. Nemcsak Budapesten, hanem az ország régiói, megyéi, kistérségei esetében is nagyon nagyok a különbségek.
Genetikai adottságaink alapján átlagosan akár 100 esztendő is juthatna minden embernek, sokkal több tehát, mint amennyi ideig ma - a dohányzás, az alkohol és más mértéktelenségek, illetve a kedvezőtlen életfeltételek miatt - élünk.

[forrás: nol.hu, 2005.02.25.]