S amely gyakran társul kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas érzéssel.

A probléma a nőket nagyobb gyakorisággal érinti, mint a férfiakat, de mindkét nem esetében elmondható, hogy az előfordulás esélye a kor előrehaladtával nő. Sajnos az orvostudomány számára még ismeretlen a betegség oka. A másodlagos RLS megbetegedések hátterében vashiány, végső stádiumban lévő vesebetegség, terhesség, cukorbetegség vagy Parkinson- kór is állhat, míg az elsődleges RLS-megbetegedések 50%-a genetikai eredetű.

Nyugtalan éjszakák

A betegségben szenvedők nehezen tudják körülírni, hogy mit is éreznek pontosan: általában szúró, viszkető, égető, a csontokban és a vénákban jelentkező fájdalomként írják le a tünetet. De ha meg is fogalmazzák maguknak a panaszaikat, nincsenek tisztában azzal, hogy egy betegségről van szó, amely adott esetben kezelhető és gyógyítható.

A nyugtalan láb szindróma jellemzője, hogy általában az esti órákban – pihenéskor, lefekvéskor – jelentkeznek vagy erősödnek a tünetek. A betegek jellemzően alvászavarral küszködnek: nehezen alszanak el, gyakran fölébrednek. A betegek nemcsak fizikailag szenvednek, hanem érzelmileg, lelkileg is megviseli őket ez az állapot, hiszen a tünetek összességében nagymértékben rontják az életminőségüket.

A négy alaptünet
• A lábban tapasztalt kényelmetlen érzés, amely erős késztetést jelent a végtag mozgatására.
• A kényelmetlen érzés a mozgatás hatására átmenetileg enyhül.
• A tünetek nyugalmi állapotban – lefekvéskor, pihenéskor – fordulnak elő erőteljesebben.
• A nap folyamán egyre erősödnek, este pedig a legrosszabbak.

Van segítség! A megfelelő kezelés hatására a betegek képesek lesznek kényelmesen végigülni egy estét. Ugyanilyen fontos elem, hogy azzal a tudattal nézhetnek az éjszaka elé, hogy az alvásukat sem zavarja meg az ellenállhatatlan lábmozgatási kényszer. Az RLS-betegségben szenvedők számára ez azt jelenti, hogy fokozatosan visszanyerik korábbi életminőségüket.

FORRÁS: BOEHRINGER INGELHEIM