Tények az influenzáról I. rész

2009-10-28 11:00:55    

Az új influenza tünetei hasonlóak a hagyományos influenzavíruséhoz, és a fertőzés ugyanúgy terjed, mint más influenza vírusok: cseppfertőzéssel, illetve a nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján.

influenzaA PANDÉMIA

Pandémiának nevezzük a több országra, több földrészre, vagy a Föld egészére kiterjedő influenza járványokat. A XX. században többször is megjelent a Földön olyan influenzavírus, amely pandémiát idézett elő. 1918-ban a H1N1 vírus által okozott és „spanyolnátha” néven ismertté vált pusztító járvány alakult ki, amely a becslések szerint 20-50 millió ember halálát okozta. Az ezt követő pandémiák kevésbé ugyan, de szintén súlyos következményekkel jártak. 1957-ben jelent meg a H2N2 vírus, amely az „ázsiai influenzát”, 1968-ban pedig a H3N2 vírus, amely a „hongkongi influenzát” okozta. Ez utóbbi két járvány összesen 2-8 millió becsült áldozattal járt. A szakemberek régóta állítják, hogy az ezredfordulót követően is hasonló járvány fog végigsöpörni a világon. A madárinfluenza megjelenésével beigazolódni látszott ez az állítás, amikor azt valószínűsítették, hogy ennek a vírusnak egy mutációja az emberekre is fertőző lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbb 2004 januárjában hívta fel a figyelmet a pandémia kialakulásának veszélyére, amikor laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták a H5N1 altípusú vírus jelenlétét Vietnamban, egy súlyos légúti tünetekkel megbetegedett embertől származó mintában. 2009. április 17-én az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) lázas, légúti tünetekkel járó megbetegedésekről számolt be, amelyeket egy 9 és egy 10 éves gyermeknél diagnosztizáltak. A gyermekek Dél-Kaliforniában élnek, annak egymással határos két megyéjében. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy új, korábban nem ismert influenzavírus okozta. Az A(H1N1)v elnevezésű új, emberi megbetegedést okozó influenzavírust először 2009. áprilisában mutatták ki emberi szervezetben.

A Mexikóból és Egyesült Államokból induló vírus okozta járvány miatt a WHO a legmagasabb, 6-os szintre emelte a pandémiás riasztást. A vírus 2009. májusában érte el Magyarországot, és ősszel jelentősebb hulláma várható. A sajtóban ma már leginkább új influenzaként említett vírusnak sok elnevezése ismert. A média elsőként sertésinfluenza névvel illette, mert a korábbi laboratóriumi vizsgálatok az észak-amerikai sertésekben előforduló vírussal azonosították, a génjeinek hasonlósága miatt. Időközben bebizonyosodott, hogy a mutáció miatt az új vírusban megtalálhatóak az emberi- és a madárinfluenza, valamint az európai és ázsiai sertésekben fellelhető influenza génjei is.

AZ ÚJ VÍRUS

Az A influenzavírus az egyik legrégebben ismert víruscsalád, ami madarakban és emlősökben is okozhat megbetegedést. Az A influenzavírus egyes típusait a tipikus hordozók alapján illetve az altípusok szerint különböztetik meg. Az A vírus altípusait H és N betűkkel, valamint számokkal jelölik, a különböző mutációkat altípusokba sorolják. Az új influenza és a hagyományos influenza közötti leglényegesebb eltérés a szezonalitásban mutatkozik: míg a humán influenza szezonhoz kötött, addig az új influenza bármikor fertőzhet. Az új influenza tünetei hasonlóak a hagyományos influenzavíruséhoz, és a fertőzés ugyanúgy terjed, mint más influenza vírusok: cseppfertőzéssel, illetve a nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján.

A FERTŐZÉS TÜNETEI

Az új influenza vírus okozta fertőzés tünetei ugyanolyanok, mint a szezonális influenzáé: hirtelen kezdődő hőemelkedéssel vagy lázzal indul, torokfájás, nátha, izom- és ízületi fájdalom, fejfájás, fáradtság jellemző rá, de hányás és hasmenés is felléphet. A felnőttek az 1-4 napos lappangási időt követően, a tünetek megjelenésétől számított 5 napig fertőzőképesek, míg a gyerekek akár 7 napig is képesek átadni a vírust. Az új influenza a szezonális influenzához hasonlóan súlyos megbetegedéseket és különleges esetben halálesetet is okozhat.

KIK VANNAK LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN?

Az új influenza vírust, ugyanúgy, mint a hagyományos influenza vírust, bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől, és szövődmények is előfordulhatnak bárkinél. A legveszélyeztetettebb csoportok a kisgyermekek, a 65 év feletti idősek, a krónikus betegségben szenvedők, és a várandós kismamák. A súlyosan elhízott cukorbetegek különösen veszélyben vannak.

VÉDEKEZÉS A JÁRVÁNY ELLEN

A járványt elkerülni nem lehet, de mindent el kell követni annak érdekében, hogy a terjedését lassítsuk, és a hatásait mérsékeljük. Az új influenza elleni védekezés legjobb döntése a védőoltás felvétele. Az új influenza vírusa cseppfertőzéssel terjed, ezért a megelőzés szempontjából óriási jelentősége van a megfelelő kézhigiénének, a helyes zsebkendő-használatnak, valamint a körülöttünk lévő tárgyak tisztán tartásának

influenzaHIGIÉNÉS SZABÁLYOK BETARTÁSA

Kézhigiéné

A megfelelő kézmosás gyakori, meleg folyóvízzel és szappannal történik, amely legalább 20 másodpercig tart. Különösen fontos kezet mosni köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő használata után. A kéz törlése, szárítása történhet eldobható papírtörlővel, illetve szárítással. Javasolt a saját textiltörölköző használata, a közös törölköző használata kerülendő. A kéz fertőtlenítésére hatékonyak a legalább 60 %-os alkoholtartalmú kézfertőtlenítők is. A megfelelő kézmosás által megakadályozható, hogy a kézről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre és onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek.

Köhögés, tüsszentés és a zsebkendő-használat

Köhögéskor, vagy tüsszentéskor nagyon fontos a zsebkendő orr és száj elé tartása. Ez meggátolja, hogy az influenza vírusa a cseppekkel szétszóródjon a levegőben, rákerüljön a tárgyakra, mást is megfertőzve ezzel. A célra az eldobható papír zsebkendő javasolt, amelyet használat után zárt szemetesbe kell dobni, hiszen a kórokozók a zsebkendőben még néhány óráig életképesek maradnak. Ha zárt szemétgyűjtő nem érhető el, a papír zsebkendőt az eldobásig egy zárható tasakban célszerű tartani.

Környezetünk tisztán tartása

Takarítsunk rendszeresen! A szokásos tisztítószerekkel és módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és a tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség. A tisztítás megfelelő gyakoriságát a használat gyakorisága és a használók száma határozza meg. Minél többen, minél gyakrabban használnak egy tárgyat, felületet, annál gyakoribb tisztítás szükséges. A gyakran, sok ember által megérintett felületek (pl. kilincsek, kapcsolók, csapok, számítógépes billentyűzet, stb.) takarítása naponta akár többször is javasolt.

Nem gyógyszeres egészségügyi beavatkozás


A nem gyógyszeres beavatkozások között elsősorban olyan intézkedéseket kell megemlíteni, melyek a társas érintkezések lehetőségeit csökkentik. Ide sorolandók a gyermekintézmények és a munkahelyek egy vagy több napra történő bezárása, tömegrendezvények elkerülése (konferenciák, koncertek és egyéb nagyobb események), vagyis minden olyan rendezvény mellőzése, mely a nagyszámú jelenlevő miatt a vírus terjedését elősegíti. Ennek nem csak a járvány megelőzésében, de annak lassításában is szerepe van. Minden pandémiás időszakban óriási vitákat váltanak ki a közlekedési korlátozásokkal, elszigetelésekkel kapcsolatos intézkedések. A járvány méretétől függően azonban szükség lehet ezekre az intézkedésekre is.

Forrás: ÁNTSZ

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!