GYAKORI KÉRDÉSEK

Hány ember halhat meg az új vírus okozta megbetegedésben?

Nem lehet tudni. Jelen pillanatban nem lehet meghatározni, hogy mennyi halálos áldozattal járhatnak az új vírus okozta megbetegedések. A korábbi járványok időszakában nagyon eltértek a halálozási adatok.

Mikor van szükség az elkülönítésre?

Elkülönítésre az influenzaszerű megbetegedés tüneteinek észlelésekor van szükség, mert a betegek cseppfertőzéssel terjeszthetik a vírust. A betegek elkülönítése önkéntes alapon, otthonukban történik. Az otthoni elkülönítés során célszerű a beteg szobájának, az általa használt helyiségek és a használati tárgyak fertőtlenítése (pl. kilincs, asztal, evőeszközök, poharak, számítógép billentyűzete). Azt a helyiséget, ahol a beteg fekszik, célszerű naponta többször átszellőztetni. Gondoskodni kell minden esetben a megfelelő higiénés feltételekről. A betegség idején lehetőleg senki ne látogassa a beteget, a vele egy háztartásban élők a higiénés szabályok fokozott betartásával védhetik magukat a fertőzéstől. Célszerű eldobható szájmaszkot viselnie a betegnek olyankor, ha feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését. A kezelőorvos dönthet arról, hogy kórházba utalja-e a beteget. Ebben az esetben az elkülönítés a kórházi osztályon, a kórházi higiénés szabályok betartásával történik.

Hogyan viselkedjünk, ha a környezetünkben influenzás beteg van?

Influenzajárvány idején kerüljük az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát. Lehetőség szerint ugyancsak kerüljük a betegekkel való szoros kontaktust. Kerüljük a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket. Tartsunk minimum 1 méter távolságot más személyektől. Lehetőség szerint ne használjuk a liftet, válasszuk inkább a lépcsőházat. Zárt terekben gondoskodjunk a gyakori alapos szellőztetésről. Ha beteg van a környezetünkben, még nagyobb hangsúlyt kap a gyakori meleg vizes, szappanos kézmosás. Ezzel megakadályozható, hogy a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakról, felületekről az egészséges ember kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját senki a piszkos kezével.

Hogyan lehet megelőzni a megfertőződést, illetve a fertőzés terjedését?

A fertőződés esélye csökkenthető, ha kerülik a szoros érintkezéseket, és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a légzőszervi higiénére és köhögés-etikettre, továbbá erre gyermekeiket is megtanítják.

Gyógyszerszedéssel megelőzhető az influenza?

Az egészséges személyek számára tünetmentes állapotban NEM indokolt semmilyen vírus ellenes gyógyszerkészítmény szedése. A tömeges gyógyszerszedés hatásaként ugyanis a vírus rezisztenssé (ellenállóvá) válhat a gyógyszerrel szemben, így előfordulhat, hogy a készítmények éppen akkor nem fognak hatni, amikor valóban szükség lenne rájuk.

Veszélyes-e a kismamákra az új influenza vírus?

A hazai és nemzetközi adatok szerint eddig a terhes nők többsége enyhe tünetekkel betegedett eddig meg az új influenza vírustól, és gyorsan meg is gyógyult. Az új influenza azonban képes arra is, hogy esetenként súlyos lefolyású megbetegedést okozzon várandós nőknél. Az eddigi nemzetközi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a terhes nők fokozott kockázatnak lehetnek kitéve a pandémiás A(H1N1)v influenza szövődményeit tekintve, és gyakrabban kerülnek kórházi kezelésre, mint az általános népességbe tartozók 

Milyen problémákat okoz a vírus a várandós nőknél? Milyen hatása lehet a magzatra?

Várandós nők esetén gyakrabban fordul elő súlyos lefolyás, szövődmények és kórházi kezelés. Az influenza vírus azonban a vérben többnyire nincs jelen, a méhlepényen is csak ritkán jut át, ezért közvetlen hatása a magzatra általában nincsen. Az influenza vírusok nem okoznak a magzatnál fejlődési rendellenességet. Az influenza megbetegedés egyik alapvető tünete, a magas láz azonban veszélyes lehet, pl. idegcsőzáródási rendellenességet okozhat az első trimeszterben, koraszülést az utolsóban. 

Mit tehet a kismama, ha úgy gondolja, hogy elkapta az új típusú influenzát?

A várandós nőkre ugyanazok az iránymutatások vonatkoznak, mint másokra, beleértve a megelőző intézkedéseket, és azt is, hogy maradjanak otthon, amennyiben influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon. Ugyanakkor a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve az influenza szövődményeit tekintve, ezért influenzaszerű tünetek esetén javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljanak orvoshoz. 

Kaphat-e védőoltást a kismama?

A várandós nők számára is ajánlott az influenza elleni védőoltás. Nincs ellenjavallata a várandóság alatti oltásnak. A vakcina elölt vírusokat tartalmaz, és sok éves használata után sem találták a magzatra ártalmasnak. Az influenza elleni oltásnak az elsődleges célja az anyai halálozás, illetve súlyos kimenetelű szövődmények megelőzése. Az influenza-oltás azonban nem jelent teljes védelmet, ezért a beoltottak egy részében az oltás ellenére is előfordulhat megbetegedés. Ennek következtében a megelőző-higiénés szabályokat a védőoltást követően is javasolt betartani, továbbá influenzaszerű tünetek észlelésekor azonnal fel kell venni a kapcsolatot a kezelőorvossal, aki mérlegelni fogja a vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelés mielőbbi megkezdését ezekben az esetekben is. 

INFLUENZA SZÓTÁR

Antibiotikum: természetes, vagy mesterséges eredetű hatóanyag, amely megállítja a baktériumok és gombák szaporodását vagy elpusztítja őket.

Antivirális szer: a vírus okozta betegségek megelőzésére vagy kezelésére használt gyógyszer, amely megakadályozza a vírus szaporodását vagy sejtről sejtre terjedését.

Bacilus: a baktérium „népies” elnevezése.

Baktérium: egysejtű, önálló életre képes élőlények, amelyek között található olyan, amelyek egy része az emberi élethez szükséges, más részük pedig káros.

Cseppfertőzés: ilyen esetben a kórokozó a fertőző forrás (beteg ember, kórokozó hordozó ember) légutaiból a levegőbe jut s onnan kerül egy másik ember szervezetébe, köhögéssel, tüsszentéssel, beszéddel.

ECDC: European Centre for Disease Prevention and Control (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ)

Elesettség: rossz közérzet, bágyadtság, erőtlenség.

Figyelőszolgálat (surveillance): országszerte a háziorvosok meghatározott köre heti gyakorisággal jelenti a hirtelen lázzal, fejfájással, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal, rossz közérzettel megjelenő betegek számát az ÁNTSZ-nek. A figyelőszolgálat legfőbb jelentősége az, hogy segítségével az esetleges járvány kezdetét idejében észlelni, illetve a járvány kiterjedését követni tudjuk.

Influenza vírus: a vírusok közé tartozó kórokozó, amely évről-évre járványokat okoz. A betegség főbb tünetei: hirtelen láz, fejfájás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, melynek kialakulásáért az influenza vírus A, B, vagy C típusa felel.

Influenza A(H1N1)v vírus: az influenza vírus egy altípusa, amely jelenleg pandémiát okoz.

Influenzaszerű megbetegedés: hirtelen lázzal, fejfájással, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal, rossz közérzettel járó megbetegedés, amelyet többféle kórokozó okozhat, nem feltétlenül az influenza vírusa.

Járvány: valamely fertőző betegség nagyobb számú, vagy tömeges előfordulása.

Kézmosás: a megfelelő kézhigiéné alapja. Legalább 20 másodpercig tart, meleg folyó vízzel és szappannal történik.

Kórokozó: az ember számára káros, betegséget okozó mikroorganizmusok.

Köptető: a torokváladék felköhögését segítő szer.

Láz: a normál testhőmérséklet (36,6 Celsius fok) rendellenes emelkedése.

Lázcsillapító: láz csökkentésére szolgáló gyógyszer.

Megfázás: meghűlés, nátha.

Morbiditás: azt fejezi ki, hogy milyen gyakori valamely fertőző betegség a lakosság körében.

Mortalitás: valamely betegség okozta halálozás gyakorisága.

Nátha: megfázás, meghűlés.

Pandémia: olyan járvány, amely több országra, földrészre, vagy az egész Földre kiterjed.

Sentinel orvos: a háziorvosoknak egy olyan kijelölt köre, akik az influenzajárvány idején továbbítanak információkat és vizsgálati anyagokat az influenza figyelőszolgálatnak.

Szezonális influenza: a szezonális (klasszikus) influenza hazánkban minden évben szezonális rendszerességgel, tehát ősszel-télen megjelenő megbetegedés, amelynek kialakulásáért az influenza vírus A, B, vagy C típusa felel.

Védőoltás: a fertőző betegségek elleni védekezés leghatékonyabb módja. A védőoltás során az immunrendszer alkalmassá válik a kórokozó azonnali elpusztítására. Védőoltással megelőzhető betegségek: tuberkulózis (tbc, gümőkór), kanyaró (morbilli), járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz), rózsahimlő (rubeola), torokgyík (diphteria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), járványos gyermekbénulás (poliomyelitis epidemica), meningococcus agyhártyagyulladás és vérmérgezés (meningococcus meningitis és septicaemia), rotavírus okozta fertőzés, Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás, Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás, Humán Papillóma Vírus (HPV) okozta fertőzések és méhnyakrák, Pneumococcus baktérium okozta fertőzések, kullancsencephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás), influenza, veszettség.

Végtagfájdalom: lábakban, karokban érzett fájdalom.

Vitamin: a szervezet életéhez, növekedéséhez, a sejtek működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a szervezetben kielégítő mértékben nem képződő szerves anyagok.

Vírus: a ma ismert legkisebb mikroorganizmus. Legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy önálló anyagcsererendszerrel nem rendelkeznek, kizárólag élő sejteken belül szaporodnak, annak anyagcsererendszereit veszik igénybe.

WHO: World Health Organisation (Egészségügyi Világszervezet)

Forrás: ÁNTSZ