Mikor volt utoljára H1N1 vírus?

A H1N1 egy nagyon általános elnevezés. Ugyanis a szezonális vakcinákban is van H1N1, de egy picit más H1N1. Ezért a kérdés inkább az, hogy ez a típusú vírus, ami az új influenzát okozza, volt-e valaha egyáltalán. És erre a válasz az, hogy nem. De egy kicsit hasonló vírus már cirkulált valamikor az 50-es évek elején. Ezért azok, akik 1957 előtt születtek, már találkozhattak nem ugyanezzel, de antigén szerkezetében egy hasonló vírussal.

Elképzelhető, hogy azok, akik akkor elkapták most védettek?

Igen. Ez úgy működik a fertőzéseknél, hogy amikor az ember megkap egy akármilyen fertőzést, akkor automatikusan kiváltódik egy immunválasz. Namost ha hosszú ideig nem találkozik ugyanazzal a kórokozóval, akkor az szunnyad, majd ha újra találkozik vele, akkor beindul az immunválasz. Így egy kicsit védettebb lesz ez az ember azzal szemben, aki még soha nem találkozott ezzel a kórokozóval.

Akkoriban mennyire volt veszélyes a járvány?

Ezt nem lehet tudni, mert nem volt pandémia körülötte. De azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor volt. Csak azt lehet tudni, hogy a 65 éven felüli emberek kevésbé kapják meg ezt a betegséget, mert úgy tűnik, valamikor már találkoztak vele. De olyanról, hogy mondjuk 1953-ban volt egy ilyen járvány, nem tudunk.

Hallható volt a televízióban egy olyan gondolat, miszerint két éven belül minden 40 év alatti ember meg fogja kapni a vírust. Ez igaz lehet?

Igen, nagy esély van rá. Ez pont olyan, mintha most hirtelen kitörne a pestis járvány és mivel senkinek nem volt még pestise és nem is lettünk beoltva ellene, mindenki megkapná. Ez ugyanaz. Persze csak az kapja meg, aki találkozik vele. Tehát ha bezárom magam a lakásba és nem megyek ki az utcára, nem kapom meg. De az esély megvan rá.

Ha felszállunk egy buszra, és éppen van ott olyan, aki beteg és egy nagyot tüsszent, akkor akik körülötte vannak, könnyen megkaphatják.

Miben különbözik ez a vírus a korábbi influenza vírusoktól?

Tulajdonképpen tüneteiben nem nagyon különbözik. Az egyik dolog, amiben egy kicsit más, hogy az esetek felében hányást vagy hasmenést okoz. Az influenza nem szokott ilyen tüneteket okozni. Egyébként lefolyásában és tüneteiben olyan, mint az összes többi. Érdekes módon most derült ki főleg a statisztikák alapján, - de lehet, hogy ez régebben is így volt csak nem figyeltek fel rá - a terhesek veszélyeztetettebbek, mint a többi ember. Hogy miért? Olyan magyarázatokat hallani, hogy azért mert terhesség alatt az immunrendszer változik, továbbá a terhesség végén a rekeszizom nagyon magasan áll és a tüdő ezért össze van nyomva. De ez mindig is így volt. Tehát nem tudjuk, hogy miért van az, hogy ez a vírus a terhesekre fokozottabban veszélyes és szövődményként súlyos tüdőgyulladást okoz. A másik dolog, hogy a vírus a fiatalokat támadja meg. Hiszen ők azok, akik még hasonlóval sem találkoztak soha.

És az a fiatal, aki már találkozott korábban influenza vírussal?

Influenza vírusból ezer van. Az a lényeg, hogy ezzel a fajtával még nem találkozott. Mással már találkozhatott, bár a három éves még nem biztos. De mondjuk egy 10 éves már igen, csak nem pont ugyanezzel.

Magasnak számít a H1N1 halálozási aránya?

Nem magas a halálozási aránya. Egyáltalán nem magasabb a halálozási aránya, mint egy normál influenzának. A különbség az, - és ez a lényeg az egészben – hogy egy normál influenza vírusban megbetegszik Magyarországon 2-3 százezer ember, és ennek van egy bizonyos halálozása. Mivel ezzel a vírussal senki, vagy szinte senki még nem találkozott itthon, lehet, hogy 2-3 millió ember fog megbetegedni és nyilván annyival többen meg is fognak halni. De ennek a vírusnak nem nagyobb, sőt lehet, hogy még kisebb is a halálozási aránya, mint egy másiknak, csak a nagy számú megbetegedett ember miatt halnak meg majd többen.

Ez a vírus milyen gyorsan mutálódik?

Nagyon gyorsan mutálódik, majdhogynem naponta. Csak az a kérdés, hogy melyik része mutálódik. Mert van olyan része, ami nyugodtan mutálódhat és nem lesz belőle semmi baj. És van olyan része, ami ha mutálódik, akkor a vírus sokkal veszélyesebb lesz, többen halnak bele, még jobban fertőz, vagy a gyógyszerek már nem hatnak rá. De ezek közül egyik sem történt meg idáig.

Akkor ami Ukrajnában van…

Nem tudjuk, hogy Ukrajnában pontosan mi van. Az Egészségügyi Világszervezet honlapján az az információ van fent, hogy ott ugyanez a H1N1 van. Valószínűleg az egészségügyi szisztéma nem olyan fejlett Ukrajnában, mint nálunk vagy mondjuk Angliában. Tehát kevés vizsgálatot végeznek, a betegek nem kerülnek idejében orvoshoz, nincs gyógyszer, az intenzív osztályos helyek és az ellátás nem ugyanaz. Ott a vírus robbanásszerű terjedése a jellemző, ugyanazokkal a tünetekkel csak egy szegényebb országban. Ráadásul nem is biztos, hogy az adatok teljesen megbízhatóak. Majdnem mindent fenntartással kell kezelni, ami a sajtóban megjelenik. Ha az ember komolyan akar tájékozódni és megbízható adatokra kíváncsi, akkor figyelje az Egészségügyi Világszervezet vagy az Európai és az Amerikai Betegségmegelőző Központ honlapjait.

Mit tudhatunk? A járvány jövőre folytatódni fog vagy lelassul?

Biztos, hogy folytatódni fog, mert mindenki nem fog átfertőződni még ebben az évben. A nagy járványok általában 2-3 éven keresztül tartanak. Namost ha sok embert beoltanak idén és jövőre is, akkor valószínűleg sokkal kevesebben fognak megbetegedni.

Hogyan készülhetünk fel rá? Csak az oltás a megoldás?

Igen. Például kanyaró ellen Magyarországon minden kisgyereket beoltanak, és nincs is kanyaró járvány. Hollandiában vannak olyan emberek, akik vallási meggyőződésből nem oltatják be kanyaró ellen a gyerekeket. Közöttük 2-3 éve kitört a kanyaró járvány, amibe sajnos pár gyerek bele is halt. Aki nincs beoltva, annak van rá esélye, hogy megkapja a betegséget. Ugyanez az influenzára is vonatkozik. Csak abban más, hogy a kanyaróoltás 100 %-osan véd, az influenzaoltás pedig 70-80%-ban.

Forrás: Galenus/www.patikamagazin.hu