Miért éppen a terhesek a legveszélyeztetettebbek?

Ez nem egyértelműen megválaszolható kérdés. Azt tudjuk, hogy a terhesség alatt az immunrendszer elnyomódik, hiszen egy testidegen magzatot hord ki. Ahhoz, hogy ne lökje ki a szervezetből, sokfajta védekezési mechanizmus létezik. Például sokáig azt hittük, hogy teljesen el van zárva a méhen belül a lepény, a magzatburok által, de már tudjuk, hogy ez sem teljesen igaz és általában a lepény által termelt hormonok is lenyomják az immunrendszert. Ezért nagyon sok fertőző betegségnél tapasztalták, hogy magasabb az anyai halálozás, mint a hasonló korú, nem terhes nőkben. Ugyanakkor a szezonális influenzáknál ez nem nyilvánvaló. Az 1918-as spanyolnáthánál rengeteg várandós vesztette életét, az 1957-es ázsiai megbetegedéseknél is sokkal magasabb volt a terhesek elhalálozása. Az Amerikai Közegészségyügyi Hatóság szerint, ha egy várandós kapja meg a fertőzést, hétszer nagyobb a halálozási kockázat, különösen az utolsó három hónapban.

Milyen következményei lehetnek annak, ha egy kismama elkapja a H1N1 vírust?

A magzat szempontjából a második és a harmadik hónap nagyon veszélyes. Az influenza vírus maga, biztosan nem okoz fejlődési rendellenességet, viszont a kutatásainkból – ami 17 év anyaga (17 évig értékeltük az összes influenzával megbetegedett várandóst) – az derült ki, hogyha egy várandós megkapja az igazi influenzát – amit gyakran összekevernek a megfázással és a náthával, ellenben az influenza egy nagyon karakterisztikus, hirtelen jelentkező végtagfájdalom, ami nagyon magas lázzal jár - 92 %-nak volt több, mint 38,5 °C de döntően 39°C feletti láza.

Ha második hónapban kapja meg valaki a betegséget, akkor nő a nyitott gerinc kockázata, ha a második-harmadik hónapban kapja meg, akkor 220%-al nő az ajakhasadék, amit régen „nyúlajaknak” hívtak. Ha a harmadik-negyedik hónapban kapja meg, akkor 110%-al nő a szájpadhasadék, amit régen „farkastoroknak” hívtak. Érdekes módon a harmadik hónaptól kezdve a legnagyobb emelkedést a veleszületett szürkehályog mutatja, aminek a valószínűsége tizenegyszeresére nő. Úgy látszik a lencse az, ami a hőre a legérzékenyebb. Ezek a nagyon fenyegető veszélyek, és a 4%-os fejlődési rendellenesség, ami 6%-osra növekszik, több száz gyereket érint. Ezért vagyok vállaltan híve a várandósok beoltásának.
További előnye, amiért fontosnak tartom a várandósokat is beoltatni, mert a bennük keletkező ellenanyag átkerül a magzatba, ami az élet első hat hónapjában védelmet jelent.

Mit lehet tudni a rövid-, illetve hosszú távú következményekről?

1961 óta oltanak Magyarországon, azóta több mint 20 millió oltás történt, aminek semmilyen komoly szövődménye nem volt. A szúrás helyén kialakulhat pír, de ez néhány százalékban jelentkező általános tünet, illetve van olyan, aki allergiás lehet rá. Ez egy elölt vírus, aminek mai tudásunk szerint semmilyen komoly következménye nem lehet. Ezért nem értem, hogy miért szólnak sokan az oltás ellen.

Az emberek félnek, hiszen ez most egy új influenza, amit még nem ismernek.

A spanyol járvány óta tizennégyféle változata volt az influenzának és érdekes módon az immunrendszerünk felismeri. Maguk a betegségek szinte teljesen ugyanazok a várandósokban is, kivéve a pandémiát, amikor egy új vírus jelenik meg. Persze fel kell világosítani az embereket, de arról is, hogy ha beoltatják magukat mekkora kockázat védhető ki. Én természetesen már három hete beoltattam magam, minden gyerekemet és unokámat is. Vigyázok rájuk.

A szezonális influenza elleni oltást is javasolja a kismamáknak is?

Igen. Én úgy kaptam meg, hogy a bal vállamba az egyiket, jobb vállamba a másikat. Egy időben kell beadni a kettőt.

Forrás: Galenus/www.patikamagazin.hu