Az emlőrák rizikófaktorai között szerepel az életkor, a családi anamnézis és számos, a belső elválasztású mirigyek funkciójával kapcsolatos faktor is (pl. a korai menstruáció, a késői menopauza, az idősebb életkor az első terhesség idején). Bizonyos genetikai tényezők, az alkoholfogyasztás és egyéb faktorok is befolyásolják a kockázatot.

Emlődaganat gyanújának felmerülésekor a tumor jelenlétének igazolása céljából a fizikális vizsgálatot tűbiopsziával, mammográfiával, az áttétek kizárására egyéb képalkotó vizsgálatokkal folytatják. A sebészileg eltávolított tumor szövettani vizsgálatát mindig elvégzik.

Szűrés
Az emlőben kifejlődő daganat mérete és az áttétképződés megindulása közötti összefüggés közismert. Az 1 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság határán lévő elsődleges daganatos gócok mellett is már mintegy 15–20%- ban vannak helyi vagy regionális, azaz a daganat környezetében lévő nyirokcsomókban áttétek.

A szűrővizsgálat célja nem egyszerűen a daganatok kimutatása, hanem a még nem tapintható daganatok felkutatása az emlőben.

Az emlők lágyrész-röntgenvizsgálata, a mammográfia képet tud alkotni nemcsak az emlők állományában fejlődő kis tumorról, hanem a rákra jellegzetes röntgenárnyékot adó képződményekről is. A nem tapintható daganatok kimutatásához kellő érzékenységgel csak a mammográfia rendelkezik. A Nemzeti Népegészségügyi program keretében szervezett emlőrákszűrésre a 45–65 éves nőket kétévente hívják be.

Ugyanakkor a tapintható elváltozások vonatkozásában mind a mai napig leggyakrabban a nők maguk ismerik fel az emlőben lévő „csomók” legnagyobb részét. Az önvizsgálatot gyakorlók között kevesebb előrehaladott, elhanyagolt állapotban levő emlőrák fordul elő. Az emlők havonta végzett önvizsgálata tehát kulcsfontosságú!

FORRÁS: GALENUS / www.patikamagazin.hu