Az influenza tegnap és ma

2002-12-18 12:41:26    

Korunk egyik legrégebben ismert, járványos természetű fertőzése az influenza. A járvány Magyarországot többnyire a téli hónapokban, január-február táján éri el, 6–8 héten át zajló, százezreket érintő légúti fertőzést okozva.

Az influenza Kínából indulva jellemzően évente, változó nagyságú világjárvány formájában emberek millióit ágynak döntve söpör végig a Földön. A rendelkezésre álló influenzára vonatkozó járványtani, epidemiológiai ismeretek ellenére sem tehetünk sokat a folyamat ismétlődése ellen, pedig napjainkban már védőoltás és a vírussal szemben hatékony gyógyszerek is elérhetőek.

 

Madarak viszik

A kudarc egyik fő oka a madarakról az emberekre „áttérő” influenzavírus, amely egyike az antigén szerkezetét legkönnyebben változtatni tudó kórokozóknak. Ez teszi szükségessé és elengedhetetlenné az évente újabb összetételűvakcina előállítását és alkalmazását, hiszen a védőoltásnak kiemelt jelentősége van nem csak az influenzajárvány volumenének, azaz a megbetegedések számának csökkentésében, hanem változó mértékűvédelmet nyújt a magas kockázatúak, a krónikus betegségben szenvedők és a sérült immunitásúak számára is.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján, évről évre egységes antigén összetétellel előállított, különböző influenza vakcinák védőhatására mindaddig lehet számítani, amíg az antigén szerkezet kisebb módosulásai (drift), és nem döntően új, előre nem prognosztizálható variáns (schift) a járvány előidézője. Schift fellépte esetén a megszokottnál lényegesen komolyabb járványfolyamat várható, és az erre az esetre értelemszerûen nem adekvát vakcináció sem lehet védőhatású.

A gyógyulás után is fertőz!

Az influenzavírus jellemzően cseppfertőzés útján, a légutakon át kerülhet szervezetünkbe. A hétköznapi szóhasználat tévesen influenzának nevez minden a légutakat érintő, váladékképződéssel járó hurutos betegséget, pedig ezek zöme egyéb légúti vírusok „mûve”, nincs semmi köze a valódi influenzafertőzéshez. Az influenza nem légúti tünetekkel, hanem lázzal, hidegrázással, borzongással, rossz közérzettel, fej- és izomfájdalommal, álmossággal, esetenként jellegzetes szegycsonttáji fájdalommal kezdődik, melyet a torokban kaparó érzés, esetleg száraz köhögés követhet és a hurutos tünetek csak később jelennek meg. Kevesen tudják, hogy a gyógyultnak gondolt, már láztalan influenzás betegek a vírust még átlagosan 7–9 napig ürítik, ezáltal környezetüket tovább fertőzhetik. A betegségre alkalmazott tüneti terápia bőséges választéka áll rendelkezésre. Ezek a többnyire recept nélkül kapható készítmények nem a betegség kórokozójára hatnak, hanem mint általános fájdalom- és köhögéscsillapítók, orrdugulást mérséklő készítmények próbálják enyhíteni a panaszokat. Antibiotikumok alkalmazása kizárólag a másodlagos bakteriális fertőzések kezelésére alkalmas ebben az esetben.

A neuraminidáz megakadályozza a vírusok sejtről sejtre terjedését

Új fejezetet jelent az influenza ellenes küzdelemben a neuraminidáz gátló szerek megjelenése, melyek hatékonysága független az A- és B-variánsú influenzavírus antigén szerkezetének bármilyen változásától is.
Már az 1960-as években a panadémiák eredetének vizsgálata alapján a kutatók tisztában voltak azzal, hogy egy olyan gyógyszer, amely a vírus replikációjának bármely lépését gátolni tudja, megakadályozhatja, hogy a vírus betegséget okozzon, illetve megrövidítheti a már fennálló betegség időtartamát. Később a kutatók felismerték azt is, hogy neuraminidáz segítsége nélkül a vírusok nem tudnak sejtről sejtre terjedni.
E véletlen felfedezésnek és hosszú kutatómunkának köszönhetően sikerült kifejleszteni az úgynevezett neuraminidáz gátló szereket, melyek hatékonysága független az A- és B-variánsú influenzavírus antigén szerkezetének bármilyen változásától is. Nagy előnyük az tehát, hogy hatékonyak lehetnek nem csak drift, de a mindannyiunk által rettegett schift járvány esetén is, amikor más védekezési lehetőség nem marad. A neuraminidáz gátlók az influenzafertőzés lefolyását attól függően befolyásolják, hogy az első tünetek megjelenésétől számítva milyen hamar kezdik el őket alkalmazni.

A neuraminidázgátló készítmények jelentősége 36 órán belül alkalmazva:
• Oki kezelés, nem csak a tüneteket csökkentik.
• Mindkét A- és B-típusú influenzavírusra hatékony.
• Rezisztencia kialakulása nem várható.
• A kapszula formula lehetővé teszi, hogy a hatóanyag a szervezet valamennyi helyére eljut.
• Nem befolyásolja az immunválaszt.
• 50%-kal csökkenti az influenza szövődményeinek kialakulását.
• 40%-kal csökkenti a tünetek súlyosságát.
• A beteg nem fertőzi közvetlen környezetét.
• Csökkenti a betegállomány időtartamát (1,5–3 nappal).
• Csökkenti a hospitalizációt.
• Csökkenti az egyéb gyógyszerek felhasználását, főleg az antibiotikumok használatát (felmérések szerint ilyen esetekben 40%-ban írnak fel antibiotikumot).

A terápiás alkalmazás mellett fontos szerep jut a neuraminidáz gátlóknak az influenza megelőzésében is mindazok számára, akik nem védhető elég eremdényesen vakcinációval, vagy egyátalán nem kaphatnak bármilyen okból influenza elleni védőoltást.

[forrás: Roche Magyarország Kft.]

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!