Azonban attól, hogy az elmúlt két hét kivételével folyamatosan nőtt a megbetegedések száma, illetve a halálesetek miatt, az esetleges veszélyt egyre többen veszik komolyan.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése szerint a legtöbb embert korábban nem aggasztotta komolyan az új influenza, és általában nem tartottak a következményektől. A Medián kérdésére akkor minden hatodik ember azt válaszolta, hogy egyáltalán nem aggódik miatta, tízből hárman csak kicsit, négyen közepesen aggódtak, és csupán minden hetedik ember mondta magáról, hogy nagyon aggódik az új típusú influenza miatt. Novemberben a leginkább a nők, a fiatalok, a képzetlenek, a budapestiek és a kisgyereket nevelők tartottak valamilyen mértékben a betegségtől, mostanra azonban a többi társadalmi csoportban is megerősödött az aggodalom, és decemberben már csak a nők és a gyermekesek szorongtak a betegség miatt a többieknél nagyobb mértékben. Az év utolsó hónapjában már minden ötödik ember nagyon, további négy pedig közepesen aggódott az új influenza miatt.

A H1N1 elleni vakcina november első hetében még nem nagyon fejthette ki védő, megelőző hatását, az viszont jól látható volt, hogy egyelőre a pszichológiai hatása sem volt érzékelhető: akik már megkapták a védőoltást, nem érezték magukat nagyobb biztonságban, és ez a járványhelyzet bejelentése után, decemberben készült Medián-felmérésben is így volt. Azok közül, akiket már beoltottak, 37 százalék nagyon aggódott a sertésinfluenza miatt, míg az oltást elutasítóknál mindössze 9 százalék ez az arány.

Az új típusú influenza november elején még jól láthatóan azért nem ejtette kétségbe az embereket, mert úgy vélték, ez is csak egy olyan betegség, mint általában az influenza, és nem kell komoly járványtól tartani; de ha lenne is járvány, az sem jár majd komolyabb következményekkel. Tíz emberből hatan például úgy vélték, hogy ha lesz is járvány Magyarországon, néhány napos gyengélkedéssel meg lehet majd úszni, nem kell tömeges tragédiákra számítani. Körülbelül feleennyien, azaz tízből hárman viszont úgy gondolták, súlyos tüneteket okoz majd a betegség és komoly következményei lesznek Egy hónap alatt ezek a vélemények is jelentősen megváltoztak, bár továbbra is többségben vannak azok, akik relativizálják a betegség súlyosságát. Tíz emberből öten nem számítanak járványra, és úgy gondolják, hogy ha az mégis bekövetkezne, akkor sem lesznek tragikus következményei, míg tízből négyen számítanak az ellenkezőjére.

Ami a végzettséget illeti, a leginkább a diplomások veszik komolyan a járványügyi szakemberek borús előrejelzéseit, ami valószínűleg a nagyobb tájékozottságukkal függ össze, de azért még közülük is csak minden második ítéli komolynak a várható járványt.  A védőoltás népszerűtlenségének a sajtóban is megjelent kritikák és tévhitek mellett az lehet az egyik oka, hogy a népesség jelentős része egész komolyan tájékozatlan az influenza terjedésével kapcsolatban, de legalábbis a H1N1 vonatkozásában biztosan. A vírus ugyanis – influenzáról lévén szó – cseppfertőzéssel terjed, a magyar lakosság mégis a  kézmosást tartja a megelőzés legjobb eszközének. Járványügyi szakemberek egy része már a tömeges kesztyűviselésnek is örülne – a közvélemény azonban ezt vetette el a leginkább –, bár ezzel a kézmosáshoz hasonlóan az a probléma, hogy például ha valaki tüsszent és megfogjuk utána az ajtókilincset, a kesztyűvel ugyanúgy, ahogy kézzel, véletlenül a szánkhoz érhetünk, és máris elkaphatjuk a fertőzést. Jóval komolyabban veszik viszont az emberek a puszilkodás mellőzését prevenciós céllal, bár különös, hogy a cseppfertőzésnek szintén vagy még jobban kedvező zsúfolt tömegközlekedési járművek helyett autóval, biciklivel való utazást vagy az arcot eltakaró maszk viselését nem tartják ennyire követendőnek. Végül a védőoltást ugyancsak kevésbé mondták hatékony megelőzésnek a járványt illetően, még a prevencióban lényegében hatástalan kézmosást is sokkal jobb módszernek tartják az emberek. Ezek a vélekedések egyébként decemberben nem változtak érdemben az előző hónaphoz képest.

Forrás: www.jarvany.hu