Finnországban ugyanez a szám 2-3 fő. Azoknak a nőknek, akik ebben a betegségben meghalnak, túlnyomó többsége 60 évnél fiatalabb, de van már méhnyakrákos áldozat a 25 évesnél idősebbekből minden korcsoportban. Ez azért szomorú, mert a méhnyakrák rendszeres szűrővizsgálattal még a rákmegelőző állapotban felismerhető és így gyógyítható is. A veszélyeztetett korosztályba tartozóknak (25 évestől 65 éves korig) háromévente kellene szűrővizsgálatra menni.

E korosztály tagjait az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyilvántartja és szűrésre behívja a megadott nőgyógyászati rendelésekre. A szomorú valóság az, hogy 100 behívott 25–65 éves nő közül mindössze hatan jelennek meg. Ennél a számnál azért „jobb” a megjelenés, mert azok a nők, akik rutinszerű nőgyógyászati ellenőrző vizsgálaton részt vesznek, azoknál a lelkiismeretes nőgyógyász elvégzi a hüvelykenet-vizsgálatot. De ha ezeknek a számát megnézzük, hogy a korosztályból hány százalékot tesznek ki, ez nem éri el a 30%-ot.

Jelenleg Magyarországon az a helyzet, hogy száz olyan nő közül, akinek tanácsos lenne részt venni nőgyógyászati rákszűrésen, 64 nem jelenik meg. Ezzel kiteszi magát annak, hogy kialakuljon nála a méhnyakrák és bekerüljön a közé a 420 fő közé, akik évente meghalnak ebben a betegségben.

A betegségről
A méhnyakrák kialakulásában két tényezőnek van jelentős szerepe. Az egyik a tisztaság, a másik az újonnan felismert méhnyakrákot okozó vírus- (HPV-) fertőzés. Az utóbbira az jellemző, hogy azok a nők, akik már elkezdték a nemi életet, könnyen megfertőződhetnek vele, ha akár ők maguk, vagy akár partnerük nem követi a kötelező tisztasági szabályokat. Tehát övön alul is rendszeresen mosakodni kell, beleértve a nemi szervek tisztántartását is mindkét nem tagjainak.

Növeli a fertőződés kockázatát a gyakori partnerváltás, az alkalmi szexuális kapcsolatok, hiszen ezek esetében nincs mindig lehetőség a tisztálkodásra.

Magát a vírusfertőzést már védőoltással el lehet kerülni, ha még a rendszeres szexuális élet megkezdése előtt egy fiatal lány megkapja a HPV vakcinát, de a rendszeres nemi életet folytatókat is védetté lehet tenni a védőoltással. A gond csak az, hogy jelenleg a védőoltás igen drága, nem szerepel a hazai védőoltási támogatások között, tehát kevesen engedhetik meg maguknak (több mint 90 000 Ft esetenként). Vannak viszont igen dicséretre méltó kezdeményezések, így pl. Budapest egyik kerületének polgármestere kezdeményezte, hogy az önkormányzat költségvetése terhére oltsák be a kerületben élő 14 éves leányokat. A kezdeményezéshez 10-nél több település csatlakozott. A rendszeres tisztálkodás ugyancsak jó megelőző lehetőség, a mosakodószeren és a vízen kívül semmibe sem kerül, csak rendszeresen kell csinálni.

A szűrővizsgálatról
Hazánkban több mint 8 éve a lakossági szűrővizsgálat lehetősége adott. A szűrővizsgálat díjtalanul hozzáférhető a korosztályba tartozó asszonyok számára és mint már említettem, ezt háromévenként ismételni kell a 25–65 éves korosztály tagjainál. Miért nem jönnek el? Feltehetően azért, mert ez egy nőgyógyászati vizsgálat, tehát meg kell mutatni az intim részeket. Sok a szégyenlős, sok az ódzkodó, aki nem szívesen teszi ezt. De orvoshoz nem azért megyünk, mert az jó, hanem mert szükséges.

Meg kell győzni az érintetteket arról, hogy a szűrővizsgálatra hívás nem felesleges zaklatás, hanem a részvétel mindenkinek a saját érdeke. Ezzel az utóbbival sokan nincsenek tisztában, mert nem tanulták meg sem otthon, sem az iskolában, hogy egészségük egy érték, része a vagyonuknak, úgy mint az autójuk, a lakásuk és hogy azt karban kell tartani, úgy mint az autót, a lakást. E karbantartás szabályai a személyi tisztaság, az egészséges táplálkozás, a több mozgás, a stressztűréskezelés, a kiegyensúlyozott szexualitás, a nem dohányzás, a kevesebb alkoholos italfogyasztás, a drogtagadás, a balesetmegelőzés, az időbeni orvoshoz fordulás, az egészségüggyel való együttműködés és a környezet tisztelete- védése.

Ezek közül a méhnyakrák szempontjából a személyi tisztaságon és a kiegyensúlyozott szexualitáson kívül az időben orvoshoz fordulás és az egészségüggyel való együttműködés elengedhetetlen. Ha nem ismerjük ezeket a szabályokat, akkor nem várhatjuk el, hogy az érintett lakosság be is tartsa azokat.
A finn oktatásügy és egészségügy az egészséges életmód tanítására sokkal nagyobb hangsúlyt fektet, mint a hazai, bár a lehetőség papíron nálunk is adott. Tehát jelentős társadalmi felelősség is van abban, hogy ezek a papíron meglévő programok miért nem realizálódnak. A fenti 420:2 „eredmény” oka túlnyomó többségében ez, mert az a 420 ember, aki évente meghal ebben a betegségben, mind későn került orvoshoz, akkor, amikor a daganat már úgy megtámadta a szervezetét, hogy a siker reményében már nem lehetett felvenni ellene az eredményességhez vezető harcot. Ezért jó lenne, ha minden érintett magától is igényelné a szűrővizsgálatot vagy ha hívják, menjen el.

Ezen a téren a Magyar Rákellenes Liga hívó szlogenje: „HÍVUNK, JÖJJ, MERT KÉSVE KÉSŐ!”

PROF. DR. SIMON TAMÁS
ELNÖK
MAGYAR RÁKELLENES LIGA