A "sav nélkül nincs fekély" mondás tehát korunkban is érvényes, annak ellenére, hogy egyre világosabbá válik egy baktérium, a Helicobacter pylori és a gyomorürülési zavarok szerepe is a betegség kialakulásában.
Kétezer éve a görögök már a gyomrot, mint a "szervezet szakácsát" emlegették. Már a múlt században feltételezték, hogy a gyomor ún. "fali sejtjei" választják ki a sósavat. A hetvenes években mutatták ki azokat a specifikus helyeket (receptorokat), amelyek ezért felelősek, bár ezen idegvégződések savtermelő szerepét már a húszas években ismerték.
A gyomor fali sejtjeinek száma az ember nyálkahártyájában egymilliárdra tehető. A protonpumpa egy olyan enzim, amely lehetővé teszi a hidrogén és a klór felszabadulását. A fali sejtekben kiváltott savkiválasztás evés után a legnagyobb mértékű. A fekélykezelés jelentős lépcsője volt a hisztamin-receptorblokkoló gyógyszerek felfedezése. E készítmények gátolják a savelválasztást, de hosszú távú kezelés során a receptorok érzékenysége csökkenhet, és ez magyarázza a kezelés alatt némán jelentkező, úgynevezett áttöréses fekélyeket.
A protonpumpagátlók hatása és működési mechanizmusa
A protonpumpagátlók a savképződés sejten belüli mechanizmusába avatkoznak be. Már egy adag is 88–96%-os éjszakai savelválasztás-csökkenést okoz. Egyértelmű tehát előnye a rövid hatású fekélykezelésben, nem beszélve a tünetek szinte azonnali megszűnéséről. E szerek a vékonybélből felszívódva a véráramba kerülnek, majd a fali sejtekben koncentrálódnak. A gyomorsav elbontja e szereket, ezért savrezisztens burkolatban állítják elő. Szájon át adva 2–4 óra elteltével éri el a csúcskoncentrációt, de hatása 24 órán túl is érvényesül. A normális gyomorsavtermelés 3–7 nap múlva tér vissza, egyéni reagálástól függően. A szövődményes és visszatérő fekélyek eseteiben, amelyek korábbi gyógyszerekre nem reagálnak, már 10 évnél hosszabb tapasztalatról számoltak be.
További javallatok: a Helicobacter pylori baktérium kiirtásában, gyógyszerkombináció részeként igen jól hat a protonpumpagátló készítmény. Vérző gyomor-, nyombélfekély esetén az infúzióban adott protonpumpagátló a vérzés kiújulása szempontjából is eredményes, mivel a savcsökkentés radikális megszüntetésével már napok alatt a fekély javulásához vezet.
A refluxbetegség súlyosabb stádiumában a protonpumpagátló kezelés szuverén gyógyszernek számít, de kombinálható egyéb gyógyszerekkel. Mellékhatás szempontjából, tíz év tapasztalata alapján biztonságos gyógyszernek tartják, a betegek jól tolerálják. A kezelés során a gyomor baktériumflórájának megváltozása vagy gombás fertőzés fordulhat elő.
A kezelés stratégiája betegségenként változik. Aktív fekély esetében a fekélygyógyulás és a tüneti kezelés egyaránt fontos, hiszen a beteg nagy fájdalmakkal, hányással, vérzéssel jelentkezhet. E tünetek hátterében a gyomorsav okozta direkt nyálkahártya-károsodás áll. Indokolt tehát jelentős tünetek esetén a leggyorsabb hatású szer adása, amely jelen tudásunk szerint a protonpumpagátló szer. Kimutatták, hogy e szerek néhány nap alatt megszüntethetik a fájdalmat, a beteg tünetmentessé válik. Szövődmény esetén adhatók 90%-os támogatással, ha gasztroenterológus írja fel a gyógyszert.
Fontos a precíz diagnosztika, melyet a protonpumpagátló előkezelés megnehezíthet. Ilyen esetben tévesen Helicobacter pylori negativitást mutathat a vizsgálat. Ezért a gyógyszereket a Helicobacter kimutatása előtt legalább egy héttel el kell hagyni.
A kis, felszínes nyombélfekély endoszkópos kontrollja nem szükséges, de a gyomorfekély gyógyulását endoszkópos biopsziával is ellenőrizni kell. Lényeges, hogy az intenzív hatású gyógyszer a tünetek megszüntetésével ne legyen hátráltatója a beteg megfelelő kontrolljának. A hat-nyolc hét múlva szövődménymentesen gyógyuló fekély tartós gyógyszeres megelőzése nem javasolt.
A fenntartó kezelés csak akkor indokolt, ha a fekély szövődményes, tehát refluxszal jár, illetve a korábbi fekélybetegség kiújulása áll fenn. Kiújulásra hajlamosít az időskor, a hosszabban fennálló fekély, reumagyógyszerek szedése, súlyos kísérőbetegség.
A reumagyógyszerek (ún. nem szteroid gyulladásgátlók) és az aszpirin szedése egyre növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy az emésztőszervi mellékhatások jelentősek. A betegeknél kb. 14%-ban jelentkeznek kisebb-nagyobb vérzéssel járó tünetek, amelyek endoszkóppal diagnosztizálhatók.
A refluxbetegség enyhébb formáiban a gyomorürülést serkentő készítmények adása elegendő. Közepes-súlyos refluxban a protonpumpagátló kezelés javallt. Súlyos, szövődményes esetek szuverén gyógyszere a protonpumpagátló készítmény, amely más készítménnyel kombinálható. Sajnos, a gyógyszer elhagyása után a panaszok kiújulhatnak, ezért legalább 12 hétig kell adni. A betegek azonban a refluxos panaszaik enyhítésére továbbra is igénylik a gyógyszert, amelynek tartós szedése esetén sem észleltek lényeges mellékhatást.
dr. Székely György
belgyógyász
2010-02-04 09:34:07