Fejfájás

Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori és egyre szaporodik a fejfájás. Ennek hátterében az esetek túlnyomó többségében nincs szervi betegség, a fejfájás tehát szinte közvetlenül visszavezethető a stresszre. A feszültség okozta tenziós fejfájás a nyak és vállizomzat tartós feszülése következtében lép fel. A tarkótájon kezdődik rendszerint tompa nyomás formájában, és innen terjed rá az egész fejre. Órákon, napokon keresztül fennállhat, és megkeseríti a beteg életét. Általában azokban az élethelyzetekben jelentkezik, amikor erős és tartós teljesítménynyomás nehezedik ránk, amikor a követelményeknek csak erőnk teljes megfeszítésével tudunk megfelelni. Máskor a túlzott szellemi erőfeszítés vagy a szorongás, esetleg csalódás, gondok, aggodalmak okoznak több-kevesebb tartós fejfájást.

A mozgásszervi betegségek

A stressz szerepe ilyenkor sem elhanyagolható. A stressz természetesen elsősorban az izmainkra hat. Ha szorongunk, feszültek, idegesek vagyunk, megfeszülnek az izmaink, fokozódik a tónusuk. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, és a relatív oxigénhiány fájdalmat okozhat, ill. fokozhatja azt.
Fontos tudni, hogy a röntgennel igazolható anatómiai elváltozások és a fájdalom egyáltalán nem mutat szoros összefüggést egymással. Előfordul, hogy igen heves fájdalmak esetén minimális röntgeneltérés található. Ha stressz, feszültség következtében az izmok megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is súlyos, alig elviselhető fájdalmakat okozhat.

Daganatos betegségek

Tumorok esetén elsősorban a szorongás fokozza a fájdalmat. Ha valakit rákos betegnek diagnosztizáltak, annak minden apró fájdalom új jelentéssel telítődik. A legkisebb kellemetlenségre is a legnagyobb figyelemmel válaszol, mert attól fél, hogy az esetleg a rák kiújulásának vagy áttét képződésének a jele. A fájdalom így gyakran szorosan kapcsolódik a feszültséghez és a félelemhez.
Ha a beteg megtanul relaxálni, csökken a fájdalma. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a relaxáció önmagában csökkenti az izomfeszülést; másrészt csökkenti a szorongást is, megerősíti a gyógyulásba vetett hitet, ezáltal csökken a félelem és a fájdalom is.

Lelki okok a láz hátterében

Természetesen nem közvetlenül a pszichés stressz okoz lázat: ám a testhőmérséklet kóros megemelkedése hátterében a leggyakrabban fertőzés áll. Az viszont, hogy valaki megkap-e egy fertőzést, nagymértékben függ immunrendszerének aktuális állapotától.
Egy relatíve új szakág, a pszicho-neuro-immunológia bebizonyította azt az egyébként már régen ismert tényt, hogy lelkiállapotunk, érzelmeink befolyásolják immunrendszerünk működését. A stressz, a szorongás, a bánat gyengíti az immunrendszert, s ezáltal elősegíti a kórokozók bejutását a szervezetbe.
A meghűlés, a lázas felső légúti hurut (nátha, köhögés, torokfájás, láz) gyakran nehéz szituációkban lép fel, amikor mindenből elegünk van. Nem az élet nagy, döntő, nehéz kríziseiről van szó, csak túlterhelésekről, azokról a mindennapi helyzetekről, amelyekből szeretnénk visszavonulni, pihenni, egyedül lenni egy keveset.

Szimbolikus értelemben azt jelenti: „hagyjatok engem békén, nem akarok érintkezni, kapcsolatot teremteni senkivel.” Ezt azonban rendszerint még magunknak sem merjük bevallani. Ha viszont megfázunk, nyugodtan mondhatjuk: „Ne gyere a közelembe, lázas vagyok, megfertőzhetlek.” Célunkat tehát elérjük: az emberek megértően távol tartják tőlünk magukat, és így lehetőségünk van kivonni magunkat egy időre a megterhelő helyzetből. Ha nem értjük meg a betegség „üzenetét”, nem lassítunk, nem vonjuk ki magunkat a forgalomból, akkor azt kockáztatjuk, hogy a közönséges meghűlésből súlyosabb betegség alakul ki.

Kedves olvasó! Ha ön elfárad vagy egyszerıen csak „elege van” mindenből, tegye fel magának a kérdést: megengedhet-e magának néhány nap pihenést, kikapcsolódást? Ha megfázik, náthás, a torka fáj vagy hőemelkedése van, otthon marad-e egy-két napra pihenni, gyógyulni? Vagy inkább azt mondja: „Csak nem fogok egy ilyen semmiség miatt otthon maradni?” És tovább húzza az igát, halomra fertőzve stressztől szintén legyengült immunrendszerű munkatársait. Kérem, gondolja meg! Ha nem figyel oda testének apró jelzéseire, az könnyen megbosszulhatja magát. Ha túlterheli immunrendszerét, nem hagy neki időt, lehetőséget, hogy megbirkózzon a kórokozókkal, akkor nagyobb veszélynek teheti ki magát. A lábon kihordott influenza gyakrabban okoz szövődményeket.
Ne várja meg, míg magas láz, esetleg tüdőgyulladás mindenképpen ágyba kényszeríti.

Dr. Valló Ágnes