Tények és tévhitek a sportról

2010-03-01 10:19:55    

Igaz, hogy a sport fogyaszt, hogy a kosárlabdázás elősegíti a gyermek növekedését, és a sportolás nem fér össze a terhességgel? Tények és tévhitek sport témakörben.

Egyes közhelyszámba menő vélekedések, tévhitek a sportolással és a testmozgással kapcsolatban szilárdan tartják magukat a köztudatban. Tíz gyakori példán keresztül próbáljuk megvilágítani, hitelt adhatunk-e a szóbeszédnek...

 

1. A férfiak jobbak a nőknél a gyorsasági sportokban

IGAZ. Ez az egyenlőtlenség a férfiak és a nők izomtömege közti különbségnek tudható be. Mialatt két eltérő nemű gyermek sport- vagy fizikai teljesítménye azonos lehet, addig a pubertáskor mindenképpen változást hoz. A fiúk izmai erősödnek, gyarapodnak, míg a leányoknál a zsírtömeg kerekedik felül. Sajnos így van ez a későbbiekben is: a nőknél az izomerő nagyon nehezen növelhető - a férfiakat nem lehet utolérni...

 

2. A városi futás káros az egészségre

HAMIS. A fizikai aktivitás még a városi levegőben is jobb (természetesen a már az egészségre káros levegő-szennyezettségi szint alatt), mint a testmozgás teljes mellőzése.

Mindamellett tanácsos kerülni azokat az időszakokat (csúcsforgalom), amikor szennyezettebb a levegő a szokásosnál. Ilyenkor hagyjuk otthon a biciklit is, és semmiképp se menjünk ki joggingolni, mert ha nem figyelünk ezekre a tényezőkre, súlyos légzőszervi és egyéb panaszaink jelenhetnek meg. Ami pedig a városi betonon való gyaloglást illeti, az valóban nem ajánlott: válasszunk inkább füves parkot, földutat, salakos területet erre a célra.

 

3. A sport lehetővé teszi, hogy a dohányosok tüdeje kissé megtisztuljon

HAMIS. Nincs az a sport, mely bármilyen fokban is meg tudná tisztítani a dohányosok tüdejét a cigarettában található káros anyagoktól (többek közt a kátránytól). Ha valóban javítani szeretnénk tüdőnk állapotán, az egyetlen járható út a dohányzásról való teljes leszokás. Ami pedig a szabad levegőn való sportolást illeti: amikor az a benyomásunk, hogy mélyeket lélegzünk egy kinti sporttevékenység során, és szinte "megtisztul tőle a tüdőnk" - az még nem segít a dohányzás okozta, egészségünkre nézve súlyos károk enyhítésében.

 

4. A sportolás abbahagyása az elhízás kockázatával jár

IGAZ. A sportolók (akik naponta edzenek), napi 2000-5000 kalóriát is felhasználhatnak egy-egy intenzív testgyakorlás során. Ez a kalóriafogyasztás rendkívül magas kalóriabevitelt tesz szükségessé, ami természetesen tükröződik a sportolók táplálkozásában is. Amikor azonban abbahagyják a versenyzést, a naponta elégetett kalóriamennyiség jelentősen csökken, miközben lehet, hogy nem fordítanak elég figyelmet étrendjük megváltoztatására.

Pedig a szervezetnek más esetekben is hozzá kell szoknia az energiafogyasztásának megfelelő napi táplálkozási arányokhoz. Többek közt ilyen mulasztások miatt is gyakran előfordul, hogy egy sportoló hízásnak indul, miután abbahagyta az aktív sportolást. Vonatkozik hát mindenkire, aki valamilyen szinten, hosszú idő óta, rendszeresen sportol, és már nem kívánja folytatni, hogy a súlygyarapodás elkerülésére - táplálkozását illetően - konzultáljon orvosáva.

 

5. A sportolás fogyaszt

HAMIS. A sportolás egymagában nem fog senkit megszabadítani fölösleges kilóitól. Hiszen napi kalóriafogyasztásunk kb. háromnegyed részben "pihenőállapotban" következik be, és csak 15-20% tudható be a sportnak, testmozgásnak. Így, ha néhány százalékkal növeljük is a fizikai aktivitás napi mennyiségét, a kalóriavesztés csak kis mértékben változik, és súlyunkból is nehezen tudunk leadni. Ami valóban elősegíti a fogyást, az a testmozgás fokozása, egyidejűleg a diétás étrend, az addiginál egészségesebb táplálkozás bevezetésével.

Ez az együttes törekvés teszi csak lehetővé, hogy növeljük izomtömegünket - a zsírtömeg kárára. Emellett "pihenő időszakban" az izmok több kalóriát égetnek el, mint amennyit a zsírok, így a jótékony hatás további erőkifejtés nélkül is folytatódik. A sportolásról azért mégis elmondható, hogy kezdetnek kitűnő döntés azok számára, akik fogyni akarnak, csak a megfelelő folytatásról és a vele együtt alkalmazandó elvek betartásáról sem szabad megfeledkezni.

 

6. Az uszodában bőrkiütéseket lehet szerezni

IGAZ. Az uszoda nedves környezete kedvez a baktériumok, gombák okozta fertőzések terjedésének, ami különböző bőrkiütés megjelenéséhez vezethet. Ha csak alkalmanként űzünk valamilyen vízi sportot, melynek során egész testünket éri az uszoda medencéjének vize, vagy a vizes csempéken, a nedves lépcsőn, szegélyen elhaladunk, bizonyos fokig már az is növeli a bőrproblémák megjelenésének kockázatát.

A fertőzések veszélyét azonban jelentősen csökkenti a víz klórtartalma. Ezért pusztán a bőrön esetlegesen jelentkező, kellemetlen tünetek miatt nem szabad abbahagyni az úszást, vízilabdázást, akvafitneszt stb. (hiszen sokféle jótéteménye mindezt ellensúlyozza), hanem sokkal tanácsosabb bőrgyógyász segítségét, tanácsát kérni a baj kiküszöböléséhez.

 

7. Ha a gyermek kosárlabdázik, nagyobbra nő

HAMIS. Semmilyen kutatás eredménye nem mutatott még rá arra, hogy a kosárlabdázás elősegíti a gyermek fokozott magasságbeli fejlődését. Ha mégis úgy látjuk, hogy a kosaras gyerekek magasabbak az átlagnál, az természetesen részben a kiválasztás, részben pedig a kitartó edzések során kialakult testtartás eredménye.

A kosárlabdázás többek közt erősíti a gerincoszlopot tartó izmokat, és akaratlanul is az egyenes testtartás állandósulásához vezet. Ami nem kis előny a napjainkban főleg a számítógépük előtt görnyedő, rendszerint helytelen testtartással rendelkező fiatalok esetében...

 

8. A sport nem fér össze a terhességgel

HAMIS. Nem ritkán halljuk, hogy a sportolás terhesség alatt vetéléshez vezethet - pedig ez téves elképzelés (természetesen csak akkor, ha a testmozgást nem viszik túlzásba). Ezzel szemben igaz, hogy a magas szintű sporttevékenység nem folytatható ezen időszakban, de semmi nem indokolja a mérsékelt intenzitású gyaloglás, úszás abbahagyását. Hiszen a fizikai aktivitás a terhesek esetében is jótékony hatású, stimulálja a vérkeringést, szívműködést, így korlátozza az érrendszeri (gyakran vénás eredetű) panaszok, komplikációk megjelenését.

Terhesség alatt különösen kell ügyelni az enyhe fokú bemelegítésre, fokozatosságra, mértékletességre. Így tehát, ha a kismama korábban sportolt, most sem kell abbahagynia, csak módosítania kell annak módozatain. Ha pedig most kezd bele az addiginál rendszeresebb testmozgásba, tanácsos azt a terhesség adott szakaszához igazítania és kikérnie orvosa tanácsát.

 

9. A kevés sport (testmozgás) nem ér semmit

HAMIS. A kis mértékű, vagy ritkábban űzött sportolás is többet ér, mint annak teljes elhagyása. Ha eljárunk hetente kétszer valamilyen edzésre, vagy tornaórára, már teszünk egészségünk megőrzése érdekében. Csak a lustaság mondathatja velünk, hogy nem érdemes alkalmi testmozgást végeznünk...

helyett, hogy esténként a karosszékben ülnénk a tv előtt, iktassunk be kedvünk szerint pld. hosszú esti sétákat, gyaloglást a szabadban - ha pedig reggelente csak heti egy-két alkalommal megyünk el az uszodába, az is javunkra válik.

 

10.A sport segít elűzni a stresszt

IGAZ. Napjainkban a stressz a fejlett társadalmakban élő emberek betegsége, és a sport, a mozgás az egyik legjobb eszköz, mellyel küzdhetünk ellene. Stressz hatására emelkedik a vér adrenalin-szintje, és ha mozgunk, könnyebben megszabadulunk az általa okozott kellemetlen, feszült érzéstől.

Az sem mellékes előnye, hogy sportolás vagy akár a közeli fitnesz-centrumban tartott tornaóra közben nem igazán gondolunk idegi feszültségünk kiváltó okaira. Ugyanakkor ezen tevékenységek folytatása közben a pillanatnyi jó közérzetért "felelős" endorfinok (agyi hormonok) is felszabadulnak a szervezetben. A test és lélek összhangja segítségünkre lesz a stressz levezetésében.

Forrás: Galenus

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!