Hordozója a fejnek, mellkasnak, hasnak. Körülveszi a gerincvelőt, és védi a külső behatásoktól. Részt vesz a terhek egyenletes elosztásában, ezáltal tompítja a testet érő külső erőbehatásokat. E feladatok végrehajtására a normális, épen fejlődött és növekedett gerinc alkalmas. De mi van, ha ez nem így történik?

Sajnos viszonylag gyakran már gyermekkorban kialakulnak olyan eltérések (deformitások), melyek a gerinc normális működését, a fentebb említett feladatainak ellátását akadályozzák és ezáltal hosszabb-rövidebb idő alatt panaszokat, fájdalmakat okoznak.

Mint ortopéd orvos nap mint nap tapasztalom, hogy nagyon sok fiatal szenved a gerinc különböző tartási zavaraitól.

A helytelen tartásnak általában négy típusát különböztetjük meg:
1.    A lapos hát – a normális görbületek csökkennek. Ennek ellenkezője a
2.    fokozott görbületek kialakulása. Lehet csak a háti görbület növekedése:
3.    domború hát,
4.    nyerges hát, ami az ágyéki előrehajlás kifejezettebbé válása miatt jön létre. A helytelen tartások bármely formájához társulhat a fejnek előre, vagy lefelé tartása. A vállak is előre, lefelé esnek.

A gyermekek gyakran fáradékonyak, izomzatuk rossz tónusú, erőtlen. A rossz tartáshoz gyakran társul lúdtalp, ill. X térd. Ezen statikai hibákat gyermekeknél ortopédiai segédeszközökkel korrigáljuk és ez után tornáztatni, mozgáskészségüket növelni, sportoltatni kell őket, így nagy részüknél várható a tartás javulása.

Nehezebb a kezelő feladata a gerincferdülésben szenvedő fiatalok esetében. A gerincferdülés, szakszóval scoliosis, a gerinc oldalirányú elhajlása a homlok síkjában.

Több formáját különböztetjük meg:
1.    jobbra irányuló háti görbület,
2.    a hát alsó és az ágyék felső részére terjedő elhajlás,
3.    a háti szakasz jobbra, az ágyéki gerinc balra görbül, „S” alakú scoliosis,
4.    az ágyéki szakasz jobbra vagy balra hajlása,
5.    ritkán nyakra kiterjedő elhajlás.

A gerincferdülés kialakulása
Gerincferdülés kialakulhat akkor is, ha az egyik alsó végtag rövidebb, a medence a rövidült oldalon lesüllyed, és az ágyéki szakaszon a rövidebb oldal felé irányuló görbület jön létre. A rövidülés kiegyenlítésére a görbület megszűnik, így amennyiben ezt időben elvégezzük, nem alakul ki eltérés a gerincen. Izombénulások, a csigolyák fejlődési rendellenességei (ékcsigolyák) is okozhatnak ferdülést.

Ez utóbbi csoportokat leszámítva a gerincferdülés okait nem ismerjük, de bizonyos kísérletek és kutatások arra utalnak, hogy az egyensúlyszerv működési zavara felelős a kialakulásában. Az egyensúlyszerv a belső fülben található, de a szerv fontos része a fejízület. Az egyensúlyszerv állandó jelzéseket kap innen, így érzékeli a fej helyzetét, melyet igyekszik bármely testhelyzetben középen tartani. A fejízületben lévő eltérés, aszimmetria miatt az egyensúlyszerv nem kap egyforma ingert két oldalról, így a visszajelzés során jobb és bal oldali izmai nem egyforma beidegzést kapnak, ezért az izomegyensúly megbomlik, és a gerinc oldalirányba elgörbülhet.

A fejízület blokkja létrejöhet már a születéskor, nehéz szülésnél. Az ilyen csecsemők az átlagosnál sírósabbak. Fejre-fenékre eséskor, autóban ütközéskor a fejet hirtelen ért rándulás, az úgynevezett ostorcsapás-sérülés okozhat blokkot.

A manuálterápia nagyatyja, Lewit 1974-es felmérésekor a krónikus mandulagyulladásban szenvedő gyermekek, fiatalok 90%-ában talált a fejízületekben mozgásbeszűkülést. Ezen blokkok a makacs és a szokványos kezelésre nem reagáló fejfájások okozói is lehetnek. Ez is azt bizonyítja, hogy nem elég csak az eddig alkalmazott vizsgálat és kezelés (gyógytorna, úszás, fűző viselése, esetleg műtét), hanem minden gerincferdüléses gyermeket meg kellene vizsgálni manuálterápiában jártas orvossal, hogy a fent részletezett eltérést észlelhessük és megfelelően beavatkozva a mozgásképességet helyreállítsuk. Nem elég csak a felső csigolyákat megvizsgálni, minden esetben meg kell nézni az ún. kulcszónákat. A kulcszónák a gerincfunkció szempontjából fontos részek, ugyanis nem minden csigolya egyenértékű ilyen szempontból.

Kulcszónák: a fejízület, a nyak-hát átmenet, a háti-ágyéki átmenet és az ágyék-keresztcsonti átmenet, másodsorban a nyaki 3-4-es, valamint a háti 4-5-ös csigolya.

A felső nyakcsigolyák blokkolásával nagyon gyakran együtt jár a két medencefél aszimmetriája. Ez gyakran valamelyik fél előre vagy hátra fordulásával jár, de létrejöhet kifelé, befelé, lefelé, felfelé fordulás, vagy ezek kombinációja. Gyakran a szülő, vagy a varrónő észleli ezt az eltérést.

A talált mozgásbeszűkülések (blokk) oldása, ill. a medenceaszimmetria manuálterápiával való megszüntetése, a kétoldali szimmetria visszaállítása révén nagyban hozzájárulhat a gerincferdülés eredményes kezeléséhez, ill. romlásának megakadályozásához. Így elejét vehetjük a később jelentkező gerincpanaszoknak, melyek korunkban népbetegségnek számítanak.

DR. WIMMER ÁGNES
ORTOPÉD SZAKORVOS,
MANUALTERAPEUTA