Hiszen a barátságban rejlő értékek: a bizalom, támogatás, kommunikáció, hűség, megértés, empátia, intimitás sokat segíthetnek abban, hogy ne uralkodjon el rajtunk a búskomorság, depresszió – különösen így a tél vége felé.

Fontos, hogy egy jó barát társaságában tudjunk jó kedvre derülni, felülemelkedni szorongásainkon, idegességünkön.  Mindennapjainkban végezzük a munkánkat, „kordában tartjuk” magánéletünket, ami nem kis stresszel jár. Eközben teljesítünk sokszor erőn felül, alkalmazkodunk másokhoz, nem egyszer „színjátékot” játszunk, igyekszünk uralkodni magunkon. Így, amikor barátunkhoz fordulunk, levethetjük álarcunkat, kikapcsolódhatunk, félretehetjük a nap folyamán ránk rakódott gondokat, de ha kell, tanácsot is kérhetünk tőle. És ami a legfontosabb: feltétlen bizalom kell, hogy uralkodjék közöttünk.

A másik elfogadása

Egy ismeretségből rendszerint csak lassan, fokozatosan alakulhat ki barátság. Akkor ajánljunk fel barátságot, ha hosszú távon és valóban ápolni akarjuk: odafigyeléssel, kommunikálással, a másik karakterének elfogadásával, nem  pedig folytonos kritikával. Mindez nem kevés időt vesz igénybe, és erőfeszítésekkel is jár. Az igazi barátság kiépítése nem megy gyorsan, de büszkék lehetünk rá, ha egy napon elmondhatjuk valakiről: „Ő igaz barátom”.  Ez a folyamat felnőtteknél pár évig is eltarthat, míg gyermekeknél sokkal rövidebb. Lássuk csak röviden, melyek is a barátság főbb építőkövei, és hogyan építsük egyiket a másikra.

Az önfeltárás

Belső énünk feltárása rendszerint az első lépés a bizalmas baráti viszony kiépítése terén. Nem könnyű vállalkozás, mert benne rejlik az elutasítás lehetősége. De mindenképp meg kell tenni, mert elengedhetetlenül fontos. Kezdhetjük azzal, hogy megosztjuk a másikkal néhány nagyon személyes gondolatunkat és érzésünket. Ha az fogékony rá, bizalmas közléssel viszonozza, és folytathatjuk az önfeltárást.  Amikor azonban úgy tűnik számunkra, hogy „nem veszi a lapot”, ne tekintsük azt elutasításnak. Inkább fogjuk fel úgy, hogy nem érzékeli baráti közeledésünket, de ne éljük meg a kapcsolatépítés kudarcaként.

A törődés

A barát megszerzésének és megtartásának fontos tényezője, hogy törődjünk a másikkal, figyeljünk rá, és igyekezzünk rájönni, miben segíthetünk neki. A barát beszámol, és ezt okkal teszi: számít a reakciónkra.  Azt szeretné, ha meghallgatnák – de ez nem azt jelenti, hogy egyetértést is várna, azaz mindenben igazat kellene neki adni. Mindössze azt a vágyát jelzi, hogy figyeljenek rá, és értsék meg a mondandóját, reagáljanak rá. Ha ezt teljesíteni kívánjuk, próbáljuk megfogadni a következő tanácsokat:

1.    Lényegét tekintve ismételjük meg, amit elmondott.
2.    Ne kicsinyeljük le a problémáját.
3.    Ne próbáljunk változtatni az elmondottakon.
4.    Csak reagáljunk, és ne kínáljunk azonnali megoldást.
A személyes konfliktusok nagy része elkerülhető lenne, ha valóban rászánnánk az időt ezen elvek betartására, és maximálisan kimutatnánk törődésünket.

A teljes odafigyelés

Az igazi odafigyelés a másikra azt jelenti, hogy szinte részt veszünk abban, amit elmond. Ennek fizikai jelei is vannak: egész testünkkel és szellemünkkel, érzéseinkkel felé fordulunk, aminek feltételei:
A fizikai jelenlét.
A koncentrálás.
A szemkontaktus.
Mindennek célja, hogy barátunk érezze: érte vagyunk ott, vele tartunk.

A kommunikáció

Amikor beszélünk a barátunkhoz, elképzeléseinket, érzéseinket feltárjuk, azok megosztását, véleménycserét várunk tőle. Fontos viszont, hogy a beszélgető felek egyenlő érdeklődést mutassanak. Ha az egyik túlzottan sokat beszél, vagy a másik nem reagál rá, felmerülhet az érdektelenség, a közöny lehetősége. Ez pedig ellentétes a barátság fogalmával. Ilyen esetben annak a veszélye is fennállhat, hogy a „meghallgató szerepet” játszó személyt tanácsadónak akarják használni, nem pedig baráti konzultációra kérik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha pár percesnél hosszabb „beszédet” tart valaki a másik részvétele nélkül, akkor az  „előadássá” válik, és sokszor tanácstalan személyiséget rejt.

Egyenlőség, hűség, tisztelet

A barátok egyenlők, alá-fölérendeltségi viszony esetén nem alakulhat ki barátság. Egyúttal hűek és megbízhatók. Senki nem tekintheti a másikat a barátjának anélkül, hogy biztos lenne benne: tud titkot tartani, és minden körülmények között hű hozzá. A barátságnak egyúttal kölcsönös értékeken kell nyugodnia. Értékrendszerünk olyan fontos a számunkra, hogy a barátunk személyes értékeinek közel kell állniuk a miénkhez, különben nem érzünk megbecsülést iránta.

Empátia

A kölcsönös bizalom elmélyíti a barátságot, ideális esetben pedig jelentős beleérző képességen nyugszik. Az empátia ez esetben azt jelenti, hogy képesek vagyunk azonosulni a barátunk érzéseivel, azaz az ő szemével látni a minket körülvevő világot.

Hogyan nyilvánulhat meg az empátiánk?
Fizikailag is nyomatékot adunk annak, hogy beleéljük magunkat a mondandójába: kiegyenesedünk, összehúzzuk magunkat, szemöldökünket ráncoljunk, elmosolyodunk, felkiáltunk…
Időnként megérintjük a másikat – az is az empátia jele.
A fizikai jelenlétünkkel tiszteljük meg a másikat, azaz kimutatjuk, hogy időt szánunk rá.
Beleérző szavak, kifejezések használatával. Mondjuk gyakran: „ez engem is bánt”, „ennek örülök”, „ezt felháborítónak tartom”…
A parafrázis, a mondandó más szavakkal való körülírása útján a baráti érzést hangsúlyozzuk.
A hangszín, a hanglejtés azonos értékű lehet a szavak tartalmával. Az együttérzés kifejezője a lassú, nyugodt beszédtempó, míg az elégedettség, vidámság jele a gyorsabb, hangosabb beszéd.

Amikor biztosak vagyunk benne, hogy bizalmas közléseinkre empatikus választ kapunk, ritkán habozunk, hogy átadjuk-e „titkunkat” a barátunknak. Ha azonban nem teljesen vagyunk meggyőződve a beleérző, őszinte reakcióról, kétségek közt hánykódunk: „megkockáztassam, hogy elmondjam neki?”, „biztos, hogy nem használja majd fel ellenem?” stb. Ilyen esetben bizonytalanságunk abból fakad, hogy a másik személy nem tárt fel eleget önmagából, ezért nem jósolható meg előre a válasza sem. Így több idő szükséges a teljes empátia bizonyításához.

Érdeklődés – számítani a másikra

Az igazi barátság fennmaradásához rendszeres, közvetlen kapcsolat szükséges. A napi szinten történő érdeklődés (pld. telefonhívás formájában) és a gyakori találkozások ennek elengedhetetlen kellékei. A barátság lanyhulását, majd végét jelenti ugyanis, ha ritkulnak a beszélgetések, találkozások. Az is igaz viszont, hogy ha nagyon elfoglaltak vagyunk, nehéz ezt az elvet betartani. Nem kell azonban hosszú időt fordítanunk a barátunkkal való kapcsolattartásra – elegendő, ha érzi, hogy mindig számíthat ránk.
Ahelyett, hogy elmaradoznánk, tanácsos betartani a következőket:
Küldjünk gyakran e-maileket, amelyeknek megírása kevesebb időbe telik, mint a beszélgetés, mégis az érdeklődés jele.
Ha nem érünk rá naponta telefonálni, tegyük meg legalább egyszer egy héten, és akkor sem kell órákig beszélni.
Hagyjunk rövid üzeneteket a telefonja rögzítőjén: a barátunk érezni fogja, hogy gondolunk rá.
Alkalmakra küldjünk üdvözlőlapokat, melyek találóak, és jókedvre derítenek. Ne sajnáljuk az időt kiválasztásukra.
Ha tehetjük, sportoljunk, mozogjunk együtt a barátunkkal. Mindenkinek szüksége van rá, és egyúttal a legjobb alkalmat nyújtja az őszinte beszélgetésekre.
Járjunk közösen szórakozni, társaságba, üdülni – így megoszthatjuk élményeinket.
Legalább havonta egyszer (ha tehetjük, többször) jöjjünk össze egy közös étkezésre, és jól „beszéljük ki magunkat”, kellemes, nyugodt környezetben.
Támogassuk és dicsérjük barátunkat: tekintsünk el hibáitól, és helyezzük a hangsúlyt erényeire.
Soha ne irigyeljük, ha sikeresebb, mint mi! Ellenkezőleg: őszintén osztozzunk örömében, és csodáljuk teljesítményét.

Rugalmasság

A fentieken kívül a rugalmasság szintén fontos tényező a barátság ápolásában. Mutassunk megértést, ha a barátunknak az utolsó pillanatban változtatnia kell a tervein, és nem tud velünk foglalkozni. És akkor se ragaszkodjunk mereven korábbi, a barátság megőrzésével kapcsolatos elveinkhez, ha legjobb barátunk élethelyzetében jelentős változás állt be (házasság, gyerekszülés, munkahely-változtatás stb..). Mindebből nem keletkezhet konfliktushelyzet.

Forrás: Galenus/www.patikamagazin.hu