Az  iskolás gyermekeknek több mint a felét érinti, akik évente akár több alkalommal is fertőződhetnek. A cérnagiliszta-betegség kellő higiéniával megelőzhető.

Cérnagiliszta-betegség

A betegség iránti fogékonyság általános, a fertőzés emberről emberre terjed és immunitás nem alakul ki a betegséget követően. Zárt közösségekben, rossz higiéniás viszonyok között robbanásszerűen jelentkezhet. Gyermekkorban gyakoribb, a fertőzöttség maximuma 9-11 éves kor.

A betegség okozója az Enterobius vermicularis (régebbi nevén Oxyuris vermicularis), a cérnaszálhoz hasonló, fehér színű, hengeres alakú féreg, amely a bélben élősködik. A hím 2-5 mm, míg a nőstény átlagosan 1 cm hosszú. A szájon át bejutott petékből körülbelül 2-6 hét alatt kifejlődnek az ivarérett, peterakásra képes nőstények. A nőstény az esti, éjszakai órákban kivándorol a végbéltájékra, és a végbél körüli redőkben rakja le petéit. Egyetlen nőstény 1-12 ezer petét ürít, és ezt követően elpusztul.

A peték megtalálhatók tantermek, folyosók porában, zárt helyiségek levegőjében, uszodák vizében, WC-ülőkék felszínén. Cérnagiliszta-fertőzést tehát bárhol "beszerezhetünk": pl. tárgyak vagy szennyezett ágynemű által, de kézfogás során is. A peték a közvetítő tárgyakon, szobahőmérsékleten három hétig is életképesek maradhatnak, akár kutya, macska szőrén is megtelepszenek - így a játszó gyermek kezéről rendkívül könnyen a szervezetbe kerülhetnek.

A szabad szemmel nem látható (25-30 x 50-60 mikrométer nagyságú) tojásdad alakú peték sorsa különféle lehet:

• A végbéltájék viszketése miatt a fertőzött egyén vakaródzik, így a peték a körme alá kerülnek, majd a száj érintése révén az egyén saját magát újrafertőzi.
• A peték a fehérnemű közvetítésével a külvilágba kerülnek: lehullnak az ágyba, padlóra, különböző használati tárgyakra, és innen újabb és újabb embereket fertőzhetnek meg.
• Levegővel, porral is kerülhetnek féregpeték a száj- és garatüregbe, lenyelve pedig a bélrendszerbe.
• A végbél redőiben maradt petékből kikelő lárvák visszavándorolhatnak a bélcsatornába.

A fertőzés gyakran tünetmentesen zajlik, és sokszor csak úgy derül fény a hívatlan albérlőre, hogy a székleten fehér, mozgó "cérnaszálakat", féregrészeket látunk.

Tünet csak az esetek kb. 1/3-ában fordul elő. Legjellemzőbb és legkellemetlenebb panasz a végbéltáji viszketés, amely legtöbbször éjszaka jelentkezik. Ennek következtében alvászavar, fáradtság, ingerlékenység és koncentrálóképesség-csökkenés mutatkozhat. Enyhébb gyomor-bél rendszeri panaszok, köldök körüli fájdalmasság, étvágytalanság és vérszegénység is jellemzők lehetnek. A viszketést a ragadós, enyvszerű anyag - amelybe petéit ürítette -, valamint a nőstény férgek mozgása okozza. Nők esetében a férgek átvándorolhatnak a külső nemi szervekre és a hüvelybe. A cérnagiliszta izgató, irritáló hatása miatt fiatal leányokban szeméremtest- és hüvelygyulladás alakulhat ki. A gyakori hüvely környéki viszketést követő vakaródzás másodlagos, bakteriális, gombás fertőzést hozhat létre. A cérnagiliszta-betegség hólyaghurutot is okozhat - a gyermek a vakaródzás során a bélbaktériumokat "saját kezűleg" juttatja a húgycsőnyílás közelébe. Gyermekkorban enuresis (bevizelés) is előfordulhat.

A betegség megállapításához reggel, felkelés, mosakodás és székletürítés előtt, a végbélnyílás környékéről úgynevezett anorektális kaparékot vesznek. A féregpete a vizsgálati anyagból mikroszkópos vizsgálattal mutatható ki.

Kezelés

A fertőzés gyógyszerrel könnyen megszüntethető: egy tablettát kell bevenni, majd általában az orvos előírásának megfelelően - egy hét múlva egy újabbat.

A tabletta elpusztítja a kifejlett férgeket, de a peték nagyon ellenállók, s így a gyermek könnyen visszafertőződhet. Ennek elkerülése végett a kúra előtt és közben is alapos nagytakarítást kell végezni. Visszatérő, makacs esetekben az egész család, illetve gyermekközösség kezelése szükséges. A népi gyógyászat a friss, zúzott fokhagymát mézzel keverve általános fertőtlenítő, baktériumölő és féregirtó szerként ismeri és használja. Ugyanilyen hatást tulajdonítanak a hántott tökmagpépnek is.

A végbél környéki bőr viszketése helyileg alkalmazott krémekkel, kenőcsökkel csökkenthető (naponta 2-3-szor).

A kenőcsbe a peték beleragadnak - így nem hullnak le az ágyneműre, padozatra stb. Célszerű a körmök rövidre vágása és zárt nadrág viselése is.

A beteg körüli fertőtlenítési teendők közül legfontosabb az újrafertőzés, illetve a peték átvitelének megakadályozása.

Mivel a peték hosszú ideig életképesek - szobahőmérsékleten 1-2 hétig, porban 7-12 napig -, ezért két héten át mindennap tiszta ágyat kell húzni és naponta tiszta ruhát, pizsamát kell a fertőzött személynek felvennie. A beteg által használt fehérneműket 30 percen át forralni szükséges és lényeges a forró vasalással, gőzöléssel való fertőtlenítés is. A padozatot, tárgyakat, eszközöket portalanítjuk, nedves takarítás során fertőtlenítjük. Fokozott figyelemmel kell lenni a személyi higiénia betartására: rendszeres, meleg folyó vizes kézmosás, végbéltáji mosakodás, szappannal és kefével végzett rendszeres körömápolás.

Vasziné Kovács Mária
diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató
Forrás: Galenus