Influenza, nátha, torokfájás - 100-ból 5-ször homloküreggyulladás a vége

A homloküreg-gyulladás gyakori szövődménye a felső légúti betegségeknek, 3-5% körül fordul elő.

Születéskor csak a rostasejtek (a szem- és orrüreg közötti keskeny szivacsszerű képlet) és az arccsontban egy-egy parányi, borsónyi arcüreg alakult csak ki. A homloküreg csak a harmadik év után fejlődik ki.

A homloküreg-gyulladás kialakulásában - különösen elhúzódóvá válásában - a légtartó dob- és orrmelléküregek lezáródása (gyulladás vagy allergia miatt) játszik fontos szerepet.

Minthogy a "megfázásos" betegségek 80-85%-a vírus eredetű, nyilvánvaló, hogy a homloküreg-gyulladások kezdeti szakaszában is ezek a kórokozók a bűnösök. Ezért - mivel az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra - teljesen felesleges, sőt káros azokat adni.

A kezdeti vírusos szakaszt azonban hamarosan, 2-3 nap múlva baktériumos felülfertőzés és most már valódi gennyes gyulladás követheti. Az itt szereplő kórokozók még gyakoriságukban is megegyeznek a középfül-gyulladásban találtakkal.

Homloktáji fejfájás a legjellegzetesebb tünete

A homloküreg-gyulladás tünetei közül az orr dugultságérzése, hőemelkedés mellett a homloktáji fejfájás a legjellegzetesebb, és az orrgyök két oldalát megnyomva a fájdalom erősen fokozódik.

A jellegzetes tünetek alapján a kórisme felállítása nem ütközik nehézségbe, de természetesen röntgen-, sőt szükség esetén komputeres röntgenvizsgálat is elvégzendő.

A fentiek figyelembevételével alakíthatjuk ki az optimális kezelés receptjét:

• A vírusos szakaszban a kezelés fő eszköze a
  
  • nyákoldók, "köptetők" adása
  • a homloküreg kivezető nyílása nyálkahártyájának lelohasztása helyileg (érszűkítő hatású) orrcseppekkel, ill. belsőleg, szájon át szedett gyógyszerekkel.
  • A kezelés kiegészíthető sugárzó hővel (Solluxlámpa- kezelés), ill. kisgyermekeknél orrszívással. Ezek a kezdeti eljárások a továbbiakban is, mint kiegészítő kezelések, fontos szerepet játszanak.
• Amennyiben a folyamat nem javul, és az addig híg, savós orrváladék sűrűvé, gennyessé válik, szerephez jutnak az antibiotikumok is.

Kezdetben a családorvos, ha nem javul, a gégész tud segíteni

A betegség eddigi szakaszaiban a főszerep a családorvosé. Még nincs szükség képalkotó eljárásokra (se röntgenre, se - értékét tekintve egyébként is problematikus - ultrahangvizsgálatra). Ha a megfelelően alkalmazott kezelés nem hoz javulást, vagy az túlságosan lassú, célszerű igénybe venni gégész segítségét. Ő az orrtükri kép, ill. az egész klinikai kép alapján megerősítheti vagy elvetheti a homloküreg-gyulladás kórisméjét, és ha kell, további szakemberekhez, elsősorban röntgen-, esetleg labororvoshoz is fordul. Célzottan váladékot szívhat közvetlenül a homloküreg kivezető nyílásának környékéről.

Ha visszatérő, elhúzdódó gyulladás van jelen

Sajnos, szemben az arcüreg öblítésével, a homloküreg öblítése anatómiai okok miatt igen nehéz, sokszor lehetetlen. Ezért, főleg elhúzódó vagy ki-kiújuló gyulladások esetében belülről az orr felől kíméletesen végrehajtott, de mégis csak műtétre kerülhet sor.

Ennek lényege, hogy finom mikroszkópos módszerrel, pontosabban vékony optikák segítségével, ún. endoszkópos technikával kitágítjuk a rostasejtek és az arc- és homloküreg egymás közelében fekvő kivezető nyílásainak környékét. Ezzel levezetjük a gennyet, és az orrmelléküregek jól szellőzhetnek. Ugyanakkor e módszerrel megkímélhetjük a nyálkahártyát, ami a gyorsabb gyógyulást is szolgálja.

dr. Votisky Péter
fül-orr-gégész