Tojásteszt - Tények a pecséten, megtévesztés a csomagoláson

2010-03-30 11:24:10    

A Tudatos Vásárlók Egyesülete tavalyi tojástesztjében 20 különféle dobozos tojást vizsgált meg. A vizsgálatba a nagyobb élelmiszerüzletekben kapható 6 illetve 10 darabos kiszerelésű tojásokat vonták be.

tojásMit jelent a pecsét a tojáson?

„Egyforma, mint két tojás” – tartja a mondás. De a tojások csak látszólag egyformák. Van, amelyiket olyan tyúk tojt, amelynek egész életében csupán egy A4-es lapnyi hely jut, egészen az olyan szárnyasokig, akik természetes körülmények között élnek.

A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII. 1) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojáson lévő számok sok mindent elárulnak. Lássuk, mit is!

Az első számjegy az alkalmazott állattartási technológia kódja
0 – biotojás, ökológiai tartásból;
1 – szabadtartás, kifutós tartási rendszerből;
2 – alternatív vagy mélyalmos tartási mód;
3 – ketreces tartásmód.

Utána következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében „HU”.

Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja:
01 – Baranya
02 – Bács-Kiskun
03 – Békés
04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
05 – Csongrád
06 – Fejér
07 – Győr-Moson-Sopron
08 – Hajdú-Bihar
09 – Heves
10 – Komárom-Esztergom
11 – Nógrád
12 – Pest
13 – Somogy
14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
15 – Jász-Nagykun-Szolnok
16 – Tolna
17 – Vas
18 – Veszprém
19 – Zala
20 – Budapest

Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése „T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.

Vásárlás előtt érdemes kinyitni a dobozt, és megnézni a tojás kódját is, ugyanis hiába derül ki a dobozról, hogy Magyarországon csomagolták, a tojás még származhat külföldről.

A piacon történő értékesítéskor legfeljebb 50 db tojótyúkig a termelőnek nem kell jelölnie a tojást, de az értékesítés helyén fel kell tüntetni a termelő gazdaságának nevét és címét. Ilyen módon hetente legfeljebb 360 db tojást szabad értékesíteni, ennél nagyobb mennyiség esetén a tojást jelölni kell. Ebben az esetben legfeljebb emberismereti képességünkre hagyatkozhatunk, ha ki akarjuk deríteni, hogy a kofa milyen tartásmódból származó tojást árul.

2010-es tojásteszt - megtévesztés a csomagoláson, tények a pecséten

Egy tálca tojás.A teszt legfőbb tanulsága, hogy a gyártók és csomagolók megtévesztő képekkel és nevekkel igyekeznek elfelejttetni velünk, hogy a többségében ketreces tartásból származó tojások milyen körülmények között készülnek.

 

Megtévesztő nevek, megtévesztő képek

Öt terméknél (Wellness E-vitaminos Farm Tojás, 10 db-os mélyalmos Farm Tojás, 10 db-os Extra Sárga Farm Tojás, Szalmonella ellen kezelt Farm Tojás, 6 db-os Farm Tojás) a név volt megtévesztő. Ezeknél a név könnyen azt a hitet keltheti a fogyasztóban, hogy kifutón élő tyúkok tojásairól van szó, holott a termékek 2 esetben mélyalmos, 3 esetben pedig ketreces tartásból származtak.

 

Napfényt sem látnak, nemhogy szabadban kapirgáljanak


Megtévesztő képet szintén öt esetben (Tesco Friss tojás mélyalmos tartásból, 10 db-os Magyar friss tojás, 10 db-os Spar Friss Tojás, 6 db-os Farm Tojás, 10 db-os Friss tojás) találtak, egynél az elnevezés is megtévesztő volt. A zöld mezőt vagy zöld mezőn kapirgáló tyúkot ábrázoló képek minden esetben ketreces tartásból származó termékhez tartoztak. Ez igen ironikus, tekintve, hogy a ketreces tartásban a tyúkok napfényt sem látnak, nemhogy a szabadban kapirgáljanak.

 

A jogszabályokat a legtöbben betartják

 

A tesztelt termékek a jogszabályban előírt tájékoztatás tekintetében megfeleltek. Mindössze egy-egy esetben fordult elő, hogy a csomagoláson nem szerepelt az amúgy kötelezően feltüntetendő lejárati idő, a tárolásra vonatkozó tanács vagy a tartásmódok betűjelét magyarázó táblázat.

Környezetvédelmi szempontból a termékek csomagolását és származási helyét vették figyelembe. A műanyag dobozos termékek pontot veszítettek, mivel ezek nem minden településen dobhatók a szelektív hulladékgyűjtőbe. Két esetben külföldről származó termékkel is találkoztak a tesztelők.

 


A 2010-es teszt részletes eredménye

Legmagasabb pontszámot a Farm Tojás Kft. Biotojása és Omega-3 tojása, valamint a Spar Natur Pur Biotojás érte el. A jó helyezést indokolta, hogy ezek a tojások bio- vagy mélyalmos gazdálkodásból származnak, illetve további hozzáadott értékkel rendelkeznek, pl. omega zsírsavakat tartalmaznak. A csomagolás környezetvédelmi szempontból nem volt kifogásolható. A dobozon feltüntetett információk fogyasztóvédelmi szempontból megfeleltek, megtévesztő információt nem tartalmaztak sem a dobozok, sem a tojások.

A tesztben a legrosszabb eredményt a 6 db-os Farm Tojás, a Tescóban vásárolt 10 db-os Friss tojás, valamint a Tesco Friss „A” osztályú tojás érte el. Mindhárom ketreces tartásból, a két utóbbi külföldről (Lengyelország, Szlovákia) származott. A termékek műanyag csomagolásuk miatt is pontot veszítettek. Ráadásul a Tesco Friss „A” osztályú tojás nagyon kicsi volt, és bár a tömegét feltüntette a gyártó, annak betűjelét nem.

A teszt eredményei és az összefoglaló elemzés a http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1566

Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!