<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->A HPV-vírusokról

A humán papillomavírus (HPV) a világon évente 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a.

Mostanáig több mint 100 alfaját különböztették meg, melyek egy része a bőrt, másik része a nyálkahártyákat betegíti meg. Ez utóbbiakhoz tartozó mintegy 60 HPV-típus fertőzheti meg a méhnyak, a szájüreg, a garat, a gége, a nyelőcső, a végbélnyílás környéki régió vagy a hímvessző hámját, és ugyan nem egyforma gyakorisággal, de rákot okozhat. Korábbi járványtani vizsgálatok azt is igazolták, hogy a HPV a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző kórokozó.

Ez azt jelenti, hogy HPV-fertőzött nők vagy férfiak átvihetik a fertőzést partnereikre, és a fertőzés veszélye annál nagyobb, minél több partnerrel tart valaki kapcsolatot. A szájnyálkahártya fertőzése legtöbbször orális szex útján következik be, de szüléskor a fertőzött anyáról is ráterjedhet az újszülött szájnyálkahártyájára.

A HPV-típusokat daganatkeltő képességüket figyelembe véve szokták rizikócsoportokra osztani (a számok az egyes HPV-törzseket jelölik):
ˇ magas rizikójú: 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 67, 68, 70
ˇ átmeneti rizikójú: 40, 42, 43, 51, 54, 61, 62, 69, 71, 72, 73, 77, 82, 83, 84, 86, 87
ˇ alacsony rizikójú: 6, 11, 44, 55, 74

A HPV az osztódásra képes sejteket fertőzi meg, majd bekapcsolódik a sejtciklusba és látens (lappangó) fertőzés alakul ki. A lappangási időszakban a vírus a fertőzött sejtekben rejtve marad, de mindvégig jelen van, és csak molekuláris módszerekkel mutatható ki. Egy idő után a látens fertőzés szaporodási fázisba megy át, de akár spontán vírusmentesség is bekövetkezhet. Szaporodási fázisban a gazdasejt a molekuláris változásokkal párhuzamosan alaki változásokon megy át. A HPV-vel összefüggő szövettani és citológiai elváltozásokat a méhnyakon CIN I-nek vagy LSIL-nek, egyebütt enyhe diszpláziának nevezik.

A malignus (rákos) folyamat kialakulását a vírus és a sejt egymásra hatása indítja meg. A látens és a szaporodási fázisban a HPV örökítő anyaga (DNS) ún. episzómális (gyűrű alakú) formában van jelen a hámsejtekben, de ebben a formában a vírus még nem okoz rákot. Tekintettel arra, hogy az emberi DNS lineáris, a vírus DNS-ének is ilyenné kell válnia, hogy beépülhessen az emberi genetikai állományba. Ez úgy következik be, hogy a vírus DNS-e felhasad, majd beékelődik a megfertőzött sejt DNS-fonalába, mely folyamat során egyes vírusgének kontrollja megszűnik, és a folyamatosan termelődő géntermékek az emberi tumorszupresszor (daganatgátló) fehérjék inaktiválásán keresztül malignusan átalakítják a sejtet.

Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Pathológiai Osztályán kutatják a vírus szerepét a rák kialakulásában, Szentirmay Zoltán professzor vezetésével. A vírus meghatározását - más laboratóriumokhoz hasonlóan - a betegekből származó szövetmintákból és citológiai (sejttani) vizsgálatok során levett anyagból végzik.

A HPV szerepe a fej-nyaki rákok

kialakulásában

A fej-nyaki rákok kialakulásában - főleg a szájüreget és a gégét érintőknél - a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legfontosabb rizikótényező. Ezek mellett a röntgensugárzás, egyes munkahelyi káros anyagok (pl. fa, azbeszt- vagy nikkelpor) és a rossz szájhigiéné is növeli a kockázatot.

Ugyanakkor oki összefüggés mutatható ki a humán papillomavírus-fertőzés és a szájüregi-, nyelv-, garat- és gégerákok egyes típusai között is. Az ilyen betegek - akik szemölcsös növedékek (papillomák), illetve rák gyanúja miatt kerültek műtétre - átlagos életkora az Onkológiai Intézetben vizsgált esetekben 53 év volt. A kimutatott vírusok többsége magas rizikójúnak bizonyult.

Az összes fej-nyaki laphámrák 80%-ban a férfiakban, 20%-ban a nőkben jelentkezett. A férfiakban az összes tumor 71%-a HPV-negatív (azaz HPV-vírustól mentes) laphámráknak bizonyult - az ilyen daganatok rendszerint környezeti rákkeltő (dohányzás, alkohol) hatására alakulnak ki. Nőkben viszont a HPV-pozitív tumorok bizonyultak szignifikánsan gyakoribbnak - az ilyen daganatok sokszor HPV-eredetűek és bennük leggyakrabban a HPV 16 törzs mutatható ki.Viszonylag gyakori lehet tehát egy olyan vírusterjedési út, amelynek során a HPV-vel fertőzött méhnyakról a vírus a férfi nemi szervre kerül, majd onnan - orális szex során - a szájüreget fertőzi meg. Az eddigi eredmények alapján a fertőzés szexuális szokásokkal is összefügg. Ehhez azt kell tudni, hogy a HPV-vírussal a férfiak egy része is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget a nemi szerven (részletesen lásd cikkünk utolsó részében.)

A HPV-fertőzés a szájüregben enyhe nyálkahártya-elváltozásokkal kezdődik, ami fájdalmatlan, fehéres színű folt formájában jelentkezik. Ez egyszerűen, kis műtéti beavatkozással eltávolítható.

A HPV-fertőzés hatására kialakuló fej-nyaki rákokra a többi esethez (dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás hatására kialakuló fej-nyaki rákok) képest jellemző, hogy
ˇ gyakrabban jelennek meg 50 éves kor alatt
ˇ gyakoribbak a nőkben
ˇ gyakoribbak nem dohányzókban és nem alkoholizálókban
ˇ ez esetben is ún. laphámrákról van szó, de a többi formától szövettanilag eltérőek
ˇ érzékenyebbek a sugárkezelésre
ˇ jobban kezelhetők
ˇ kevesebb a kiújulás és az áttét
ˇ mindezek miatt jobb a betegek 5 éves túlélési aránya.

A dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás hatására kialakuló fej-nyaki rákok gyakoribbak férfiakban és 60 éves kor felett, illetve a fenti állítások ellenkezője igaz rájuk.

A szájüregi elváltozásokból történő mintavétel HPV-vizsgálata komplikáltabb, mint a nőgyógyászati vagy urológiai esetekben, és rendszerint az eltávolított kóros szövetből, előzetes szövettani vizsgálat után lehet elvégezni. Citológiai mintavétel is lehetséges az elváltozásból, de ezt szakorvos végzi. Szájüregi HPV-szűrés egyelőre nincs rendszeresítve: Magyarországon jelenleg az az álláspont, hogy a HPV kimutatása nem tekinthető szűrővizsgálatnak.

Ismert, hogy immunhiányos állapotokban a HPV-vel összefüggő elváltozások könnyebben kialakulnak, viszont az eddigi, vakcinák kifejlesztésével kapcsolatos állatkísérletek eredményei szerint ellenanyagokkal (antitestekkel) meg lehet gátolni a HPV-fertőzést. A fertőzést megelőző vakcina HPV-6, -11, -16, -18 típusok ellen Magyarországon 2007-től elérhető.
Kérésre több laboratóriumban is végeznek HPV-vizsgálatot a szájnyálkahártyáról levett sejtmintából. A mintát fül-orr gégész vagy fogorvos is leveheti. Ugyanakkor a HPV-fertőzés nem öröklődik, így a családban előforduló HPV-fertőzés valószínűleg nem veszélyezteti a többi családtagot.

A férfiak HPV-fertőzése, a

visszafertőzés veszélye

A HPV-vírussal a férfiak egy részének nemi szerve is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket és nem alakít ki betegséget. A nőknél ugyanis - szövettani okok miatt - a vírus sokkal könnyebben hatol be a méhnyak felszínét borító hámszövet legalsó sejtrétegébe, ami szükséges számára ahhoz, hogy hosszú távon is életben maradjon és szaporodjon.

Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét - akár hüvelyi, akár orális szexről van szó.

Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-vírussal.

Ezeket a vizsgálatokat elvégzik például a Semmelweis Egyetem 2. sz. Patológiai Intézetében és az Országos Onkológiai Intézetben.

Amennyiben a vizsgálat HPV-fertőzést igazol, de nincs látható hámelváltozás a nemi szerven, akkor általában a fertőzött sejtréteg - alulról felfelé pótlódva - 2-3 hónap alatt lelökődik. Ezalatt javasolt az óvszer alkalmazása az együttlétek során. Ám ez sem biztos megoldás: mint említettük, a gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. További tanácsok a szakemberektől kérhetők, akik javasolhatnak egy lokális antivirális (azaz helyben ható vírusellenes) kezelést is.

Forrás: Galenus