Az alapanyagcsere

Az alapanyagcsere a szervezet fenntartásához szükséges minimális energiatermelés.
(Mérése éber, szellemi és testi nyugalmi állapotban, előzetesen 12–24 órát éhező, gyógyszerhatástól mentes állapotban, semleges külső hőmérsékleten történik.)
Azt a legkisebb energiatermelést jelenti tehát, amely az ébren lévő ember életfolyamatainak
fenntartásához szükséges.

Az alapanyagcsere részesedése a napi energialeadásból 60–75%.

Mire szolgál az alapanyagcsere?

Az alapanyagcserének megfelelő energia 60%-át a test a hőszabályozásra, azaz a testhőmérséklet szinten tartására, a fennmaradó 40%-át pedig a nyugalmi szervműködés fedezésére fordítja. A szervek közül nyugalomban a vesék energiaigénye a legnagyobb, majd ezt követi a szív, máj, agyvelő, gyomor-bél traktus, és csak ezután következik az izomzat.

Mérsékelt fizikai aktivitás mellett (napi helyváltoztatás, irodai munka) az alap-energiaforgalom a szervezet teljes energiaráfordításának kb. 70%-át teszi ki.

Az alapanyagcsere a testfelülettel van lineáris kapcsolatban, ami a testfelület és az aktív anyagcserét folytató szövetek közötti szoros összefüggéssel magyarázható. Az alapanyagcsere mértékét alapvetően meghatározza a zsírmentes testtömeg, ezen belül a vázizomnak mintegy 20%-os részesedés jut.

Alapanyagcsere:100%: hőszabályozásra 60%, nyugalmi szervműködésre 40%.
Ez az alapanyagcsere a szervezet teljes energiaráfordításának kb. 70%-át teszi ki.

Kinek milyen az alapanyagcseréje?

Aktív sportolóknak megközelítőleg 5%-kal nagyobb az alapanyagcseréje, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű, de inaktív személyeknek.

A férfiaknak 5–10%-kal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint az azonos testmagasságú és testtömegű nőknek. A nagyobb alapanyagcsere mindkét esetben a nagyobb zsírmentes testtömeggel magyarázható. A férfiaknak nagyobb az izomszövetarányuk, míg nőknek a támasztószövet-aránya, melynek oxigénfogyasztása kisebb. Alvás idején – az izmok elernyedése következtében – az alapanyagcsere 10%-kal csökken. A menstruációs ciklus idején, illetve várandósság alatt az alapanyagcsere emelkedik.

Lázas állapot szintén az alapanyagcserét emeli, fokonként a korrekciós faktor 1,13 (műtét után 1,1–1,3 a korrekciós faktor), valamint ugyanilyen hatást váltanak ki bizonyos gyógyszerek is.

A táplálkozás alapanyagcseréje

A táplálkozás sajátos alapanyagcserét fokozó hatása a specifikus-dinamikus hatás. Ez az érték az egyes tápanyagok fogyasztásakor nem azonos, csak a fehérjék fogyasztásakor kifejezett, kb. 20–30%-os. A fehérjefelvétel mintegy 30%-kal növeli az alapanyagcserét, a szénhidrátok fogyasztása 6%, a zsírok esetében 4% a specifikus-dinamikus hatás.

Vegyes táplálkozás mellett 15%-kal számolhatunk. (E hatásmechanizmus pontosan nem tisztázott.)

Vegetáriánus étrenden élő személyek alapanyagcseréje kb. 10%-kal kisebb, mint az azonos testalkatú, minden más körülményben megegyező, de mindenevő személyeké. A szervezet alkalmazkodik a bevitelhez, sőt a raktározáshoz is. A tápanyagokban lévő energia átalakítása és raktározása személyenként eltérő, különböző hatásfokú, többek között ez is magyarázata az elhízásra való hajlamnak.

Az ún. „takarékos gén” segítheti pl. az amerikai indiánokat abban, hogy korlátozott táplálkozási viszonyok mellett is fenn tudják tartani életfolyamataikat, miközben ott, ahol az élelmiszerek korlátlanul rendelkezésre állnak, a hibás alkalmazkodás elhízáshoz vezet. E tények elméletben igazolják, hogy a táplálék összetétele döntő jelentőségű az elhízás vonatkozásában: két azonos energiaértékű, de különböző szénhidrát- és zsírtartalmú étrend közül a zsírban gazdag étrend jobban elősegíti az elhízást. (A feleslegben bevitt szénhidrát igen energiaigényes folyamaton keresztül alakul zsírrá.)

Kisebb energiafelvétel
Hosszabb időn keresztül az elégtelen energiafelvétel az alapanyagcserét csökkenti, mégpedig az izomtömeg csökkenésénél nagyobb mértékben.  Ez az oka annak, hogy az igen kis energiaértékű étrendek kezdeti gyors testtömegcsökkentő hatása hosszabb távon nem érvényesül, illetve annak elhagyása a ki - indulási testtömeget meghaladó testtömeg-gyarapodáshoz vezet (jojóeffektus).

Nagyobb energiafelvétel
A szükségletnél nagyobb energiafelvétel esetén a szervezet alkalmazkodásaképpen ún. luxusfogyasztás (konzumpció) alatt nő a vér trijódtironin-koncentrációja. A túlzott energiafelvétel nagyobb hőtermeléssel, azaz nagyobb energialeadással jár, ami rövidtávon kivédi a testtömeg növekedését.

Humorális szabályozás
Az alapanyagcsere legfőbb humorális szabályozója a trijódtironin (T3) és az adrenalin. Elégtelen pajzsmirigyműködés az alapanyagcsere 30–50%-os csökkenését eredményezheti, fokozott működése megduplázhatja azt. Különböző stresszhelyzetek – a szimpatikus idegrendszer izgalma eredményeképpen – adrenalinfelszabadulást idéznek elő, amely szintén növeli az alapanyagcserét. Apatikus, depressziós személyek alapanyagcseréje viszont kis értéken mozoghat.

Az alapanyagcsere örökletesen meghatározott, de mint a fenti tényekből is kitűnik, aktív életmóddal és a táplálkozással kismértékben befolyásolható.



Dr. Lelovics Zsuzsanna klinikai dietetikus, táplálkozáspedagógus