Mozgásszervi fájdalmak

A fájdalom

Az egyén által érzett szubjektív fájdalomélmény nem mindig áll arányban a fájdalmat kiváltó inger vagy betegség súlyosságával. A fájdalomélmény súlyossága az egyén fájdalom iránti érzékenységétől is nagymértékben függ. A mozgásszervi betegségek a mozgásszervek fájdalmával, alakváltozásával és mozgáskorlátozottságával járhatnak együtt, gyakran más szervek, szervrendszerek betegségei is mozgásszervi tüneteket és panaszokat okozhatnak.

A mozgásszervi eredetű fájdalom az egyik leggyakoribb ok, amely miatt a betegek orvoshoz fordulnak. A mozgásszervi betegségek száma világszerte és hazánkban is évről évre növekszik.

A mozgásszervi betegségek gyakran vezetnek a munkaképesség csökkenéséhez, rokkantsághoz, az életminőség megváltozásához, és a vele járó fájdalom és mozgáskorlátozottság, illetve az anyagi és szociális kiadások is egyre nagyobb terhet jelentenek a társadalom számára. A betegek állapota gyakran olyan rossz, hogy feladatukat nehezen tudják ellátni munkahelyükön, ez gyakori munkakiesést jelent, mely sokszor egyben a munkahely elvesztését jelenti számukra.

A mozgásszervi betegségek kivizsgálása és ellátása során, beleértve a családorvosi és a szakintézeti ellátást is, gyakori a nem megfelelő fájdalomanalízis és a nem megfelelő gyógyszeres kezelés miatti ineffektív, azaz nem megfelelő fájdalomcsillapítás: vagy nem megfelelő mértékben, vagy egyáltalán nem csillapítják a fájdalmat, a tartós fájdalmak esetén a rendszeresen szedett gyógyszerek mellett előfordul visszatérő, fellángoló "csillapíthatatlan" fájdalom is.

A mozgásszervi betegségeket a klinikai kép alapján a következő főbb csoportokba sorolhatjuk:
1. "kopásos, meszesedéses" csont- és ízületi betegségek (gerinc-, csípő- és térdízület),
2. a csontok és ízületek ásványianyagcsere-betegségei (csontritkulás), gyulladásos reumás betegségek (az inak, szalagok, izmok és ízületek gyulladásai).

A fájdalmak időbeliségét tekintve megkülönböztetünk akut és idült, az idültön belül folyamatosan fennálló, illetve visszatérő fájdalmakat.

A nem gyógyszeres fájdalomcsillapításban - a műtéti megoldást igénylő elváltozások mellett - fontos szerepe van a komplex fizioterápiás kezelésnek, az elektromos és mágneses kezelésnek, az ultrahang- és lézerterápiának, a gyógymasszázsnak, gyógytornának, gyógy- és termálfürdős kezelésnek. Az alternatív kezelések közül kiemelt az akupunktúra, az ún. neurálterápia és reflexológia jelentősége.


Izomgörcs

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkező izomgörcse. Ez a "derült égből villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erőteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk?

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izomműködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különböző tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs.

A lábikragörcsök közül a legártalmatlanabb a sportolás közben, amúgy egészségeseknél jelentkező fájdalom. Vigyázat, mély vízben ez is veszélyes lehet! Ilyenkor a fokozottan igénybe vett izomba nem jut elegendő vér, és ott helyileg oxigénhiány lép fel, ami fokozza az izomzat és az idegrendszer ingerlékenységét. Azaz létrejön a görcs, az izom összerándul, és nem ernyed el. Olykor az összehúzódott izomszakaszon fájdalmas csomó is tapintható, s az érzés kellemetlen, néha elviselhetetlenül fájdalmas. Gyors segítség az izom nyújtása. Ez a vádli görcsénél a talp felfelé feszítését és a térd nyújtását jelenti. A megnyújtott izom kevésbé fáj, és jobb lesz a vérkeringése, így gyors javulást lehet elérni. Ilyenkor, ha egy időre felfüggesztjük a sportot, rendeződik a keringés és elmúlik a panasz.

Ha nem sport közben, hanem például éjszaka, álmunkban jelentkezik a lábikra görcse, azt már nem tudjuk testmozgással megmagyarázni. Ilyenkor sokszor nincs egyensúlyban a szervezet ásványianyag-háztartása. Hiányozhat az izom működéséhez szükséges kalcium, még gyakrabban a magnézium. Ennek kivizsgálása és a terápia megbeszélése orvosi feladat. Addig is segíthet a lábfej kefével, erős szivaccsal végzett rendszeres, napi masszírozása, napközben pedig a testmozgás. Makacs esetben jó szolgálatot tehetnek a bőrbe masszírozható fájdalomcsillapító kenőcsök.

Ízületi gyulladások
 
Reumás jellegű ízületi gyulladás
Általában lassan, fokozatosan kialakuló, rendszerint mindkét oldali, szimmetrikus helyzetű ízületeket (ujjak, csuklók, térdek) károsító gyulladás.

Jelek:
- állandó ízületi fájdalom, az ízületek reggeli merevsége,
- izomfájdalom, a lábszár harisnyaszerű zsibbadása, hőemelkedés,
- rossz közérzet, fáradtság, izzadékonyság, fogyás, rekedtség,
- bőr alatti reumás csomók a végtagok külső felszínén,
- kiserek gyulladása ebből kialakuló lábszárfekéllyel,
- gyulladás a szem egyes szöveteiben, látászavarok.

A betegség lefolyására jellemző az enyhülési és fellángolási periódusok váltakozása.

Az ízületi betegségek valószínűségét növeli a túlsúly, a mozgáshiány és az egyoldalú táplálkozás. Az elkerülhető rizikófaktorok megszüntetésével és a hatékony gyógyszeres kezeléssel az elindult kóros elváltozások visszaszoríthatók.
Ennek érdekében csökkentse magas vércukorszintjét, normalizálja testsúlyát, tervezze meg étrendjét orvosával közösen (kerülje a belsőségeket, zsíros húsokat, felvágottakat, csokoládét, kávét, babféléket), gyógytornával, testmozgással tartsa karban ízületeit.
 
Forrás: Galenus