Hová tűnik negyven felett a magabiztos mosoly?

Fogápolási szempontból a magyar középkorú népesség a legelhanyagoltabb Közép-Európában. Keveset járunk fogorvoshoz, negyven éves kor felett a magyaroknak van a legtöbb fogpótlásuk, s bár azt gondoljuk, hogy a fogak ápoltsága rendkívül fontos, ezért alig teszünk valamit. Mindez egy öt országot felölelő felmérésből derült ki, amelyet a Signal új fogkréme, a Signal Anti-Age piaci bevezetése kapcsán végeztek középkorú hölgyek körében Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában.

A középkorú magyar nők 28 százaléka csak baj esetén megy fogorvoshoz

A fogászati problémák orvosi megelőzését a magyar nőknek csak a fele tartja fontosnak.

A megkérdezetteknek mindössze 56 százaléka állította, hogy évente vagy gyakrabban megy el fogorvoshoz.

Még rémisztőbb, hogy a magyar nők 28 százaléka csak akkor jut el a fogorvosi rendelőbe, ha baj van – fáj vagy mozog a foga, rendszeresen vérzik az ínye. Ezzel az eredménnyel a sor végén kullogunk a környező országokhoz, különösen a szlovák és a cseh nőkhöz képest, akiknek 91 illetve 90 százaléka látogatja évente egyszer vagy többször a fogorvosát.

Ennek nyomán nem meglepő, hogy fogazatunk állapota is a legrosszabb a térségben.

A negyven év feletti magyar nőknek mindössze egyharmada tudta megőrizni teljes természetes fogazatát, 59 százalékuknak vannak fogpótlásai, hét százalékuk pedig teljes protézissel rendelkezik.

Ebből a szempontból is a csehek és a szlovákok járnak az élen: 51 illetve 48 százalékuknak vannak meg az eredeti fogai, és ők szenvednek legkevésbé az öregedéssel összefüggő fogbetegségektől is.

„A fogápolás orvosi, nem esztétikai kérdés” – véli a hölgyek többsége.

„Az is kiderült a kutatásból, hogy a térségben élő nők 77 százaléka a fogakat tartja a legfontosabbnak a külső megjelenés szempontjából, fontosabbnak, mint a hajat, a bőrt vagy a körmöket” – hangsúlyozta előadásában Morvay Katalin, a Signal márkamenedzsere. 

Ezzel szemben döbbenetes az a felismerés, hogy a nők ezért a fontosnak ítélt esztétikai „elemért” alig tesznek valamit. A magyar hölgyeknek ugyanis mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy a fogápolás részét képezi napi szépségápolási tevékenységnek – szemben a régiós hat százalékos átlaggal vagy a kiemelkedő 12 százalékos cseh adattal.

Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy a régióban élő nők a fogakat nem annyira a szépség, mint inkább az egészség témakörébe sorolják, olyasminek tartják, mint amivel elsősorban orvosi nem pedig esztétikai szempontból kell foglalkozni.

A magyar hölgyek 40-60 százaléka szenved fog-betegségtől 40 év felett

A rendszeres fogorvosi felügyelet – a kutatásban is visszaigazolt – hiánya a középkorúak körében jelentősen növeli az öregedéssel összefüggő fog- és fogínyproblémák elterjedtségét. Különösen Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában magas a fogkő-, fogínyvérzés- illetve különböző gyulladásos fog- és fogínybetegségek aránya.

Sajnos a magyarok itt ismét a mezőny élén találhatók: 64 százalékuknak van fogköve, 53 százalékuknak érzékenyek a fogai, 42 százalékuk számolt be vérző fogínyről illetve elszíneződött fogakról, egyharmaduknak pedig még ennél is komolyabb panaszai, például fogínygyulladása, illetve ínysorvadása van. 

 „A most közzétett kutatási adatok megerősítik az orvosként szerzett tapasztalatainkat: a magyar népesség jelentős része rossz technikával és nem a megfelelő fogkrémmel mos fogat” – mondta bevezetőjében Dr. Gera István, a Semmelweis Egyetem Paradontológiai Klinikájának professzora. A nagy tekintélyű szakember kiemelte, hogy éppen idősebb korban kellene jobban figyelni a megelőzésre, mert a nem megfelelő szájhigiénia nyomán komoly, az egész szervezet állapotát érintő fog- és fogínybetegségek alakulhatnak ki.

Mivel az egyre korszerűbb fogmegtartó kezeléseknek és a folyamatosan fejlődő szájhigiénés szokásoknak köszönhetően egyre többen őrzik meg természetes fogazatukat idős korban is, előtérbe kerülnek a fog- és fogíny öregedésével kapcsolatos problémák.

Az öregedés orális tünetei a fogorvos szemével

Az életkor előrehaladtával csökken a nyáltermelés, elvékonyodik a szájnyálkahártya, fokozódik a zománckopás mértéke, nő a szuvas fogak, fogtömések és pótlások száma, az ínyvisszahúzódás következtében szabaddá válik a fognyak, jelentősen emelkedik az érzékeny fogak mennyisége, és fokozódik a fogínygyulladás valamint a fogágybetegség előfordulásának aránya.

Kutatási adatok bizonyítják, hogy az életkorral arányosan nő a fogszuvasodás előfordulása, ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy megjelenése és lefolyása változik: az idősebb generációt ugyanis a fiatalabbakra jellemző felszíni szuvasodás helyett leginkább a gyökércement szuvasodás érinti.

Az életkor a fog és a fogzománc kopását is jelentős mértékben befolyásolja: mivel ma már sokkal több ember tudja megőrizni idősebb korában is eredeti fogait, a fogak hosszabb ideig vannak kitéve mechanikai és kémiai kopásnak, így az életkor növekedésével együtt nő a kopott fogak aránya.    

Az életkor előrehaladtával a rossz technikával történő fogmosás következtében a fogazaton egyre nagyobb mennyiségben található vastag lerakódás, ún. plakk, amely 99 százalékban baktériumokat tartalmaz. E baktériumok elszaporodása nyomán különböző gyulladásos betegségek alakulnak ki. A helyzetet nehezíti, hogy a plakk eltávolítását idős korban a nagyobb számban jelenlévő tömések és koronák nagymértékben nehezítik. Ennek következtében a megnövekedett plakkmennyiség hatására gyakrabban és súlyosabb mértékben alakul ki fogínygyulladás, amely a fogágybetegség és az ínysorvadás kialakulását okozhatja.

A fogkőképződés fokozódása szintén az életkorral hozható összefüggésbe: az iparilag fejlett országokban például a felnőtt lakosság nyolcvan százalékának van fogköve.

Ahogy öregszünk, fogaink színe is egyre sötétebb lesz. Ennek oka egyrészt a fogzománc kopása és az alatta lévő sárgás fogfelszín előtűnése, másrészt pedig a külső pigmentfoltok lerakódása. A fogak hő hatására történő tágulása és zsugorodása valamint a különböző fizikai behatások nyomán a fogzománcon repedések keletkeznek, amelyekben a fog elszíneződését okozó és nehezen eltávolítható pigmentanyagok rakódnak le.

A fogak kopásával párhuzamosan a fogak érzékenysége szintén fokozódik az életkorral. Kialakulásának oka a zománckopás és az ínysorvadás nyomán a felszínre kerülő idegvégződések, amelyek fájdalommal reagálnak a különböző külső behatásokra (pl. hőre, édes vagy sós ízre, levegőre).

A korral összefüggő változások megelőzhetők

Ugyanakkor mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy e problémák kialakulását időben megelőzzük, illetve kezeljük annak érdekében, hogy ép fogazatunkat öreg korunkra is megőrizzük. Ma az egyéni szájhigiénia legfontosabb eszköze a fogkefe és a fogkrém! Nem mindegy azonban, hogy negyven év felett hogyan és mivel mossuk fogainkat: fogmosási technikánknak és a választott fogkrémnek ugyanis egyaránt meg kell felelnie a szájüreg és a fogazat öregedésével összefüggő problémáknak. Fontos, hogy a fogmosás ne csupán a fogak felszínének mechanikai ledörzsölését jelentse, hanem ezzel együtt olyan biológiailag hatékony anyagokat is a fog felszínére és a fogínyre kell juttatnunk, amelyek elősegíti a fogazat öregedésével együtt járó problémák megelőzését.


Forrás: Unilever Magyarországon