Azonban ha mélyebben belegondolunk, a válasz ennél bonyolultabb, hiszen megélhetésünk és anyagi boldogulásunk biztosítása mellett sok egyéb tényező is szerepel belső ösztönzőink között.

Aki igazán szereti és hivatásának tekinti munkáját, akkor sem hagyna fel vele, ha váratlanul nagyobb összeghez jutna, legfeljebb módosítana néhány feltételen, például kevesebbet vállalna vagy kreativitásának a korábbinál nagyobb teret engedő feladatokat keresne.

Motivációk

A pszichológia egyik legizgalmasabb területe a motiváció, azaz, hogy mit miért teszünk, milyen mögöttes tényezők állnak egyes tevékenységeink mögött. Az egyik legnagyobb hatású, ugyanakkor sokat vitatott motivációelmélet Maslow nevéhez fűződik. A szerző két alapfeltevésre építi elméletét, ezek szerint a motivációk szükségleteinkre vezethetők vissza, és az embereket alapvető szükségleteik késztetik bizonyos cselekvésekre, illetve a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatók, melyet egy stilizált piramissal ábrázolhatunk. Alulról fölfelé haladva a következő szintekből épül fel a piramis:

Fiziológiai (élettani) szükségletek: éhség, szomjúság, szexuális szükségletek, álmosság, anyai viselkedés. Ezen szükségletek kielégítése alapvető feltétele fennmaradásunknak.

Biztonsági szükségletek: akkor kerülnek előtérbe, ha az élettaniakat már többé-kevésbé kielégítettük. Arra vonatkoznak, hogy fiziológiai szükségleteink ne csak átmenetileg, hanem tartósan is kielégíthetők legyenek.

Szeretetszükséglet: a társas kapcsolatok igénye, szeretet, intimitás, barátok, család iránti vágy tartozik ide.

Elismerés, megbecsülés iránti szükséglet azt az igényünket takarja, hogy mások elismerjenek bennünket és tevékenységünket, és táplálják pozitív énképünket.

Önmegvalósítási szükségletünk jelenti a szükséglethierarchia legmagasabb szintjét. Szeretnénk megvalósítani és kiteljesíteni magunkat, és azzá az emberré válni, aki képességeit kiteljesíti és lehetőségeit megvalósítja.

A tudás, megismerés iránti vágy: a tények ismeretének és rendszerezésének igénye is vezérel minket, szeretnénk tudni, érteni és megismerni a bennünket körülvevő világot.

Esztétikai szükségletek: a szépség, a dolgok elrendezettsége, a szimmetria iránti vágy a piramis legfelsőbb régióiban helyezkedik el.

Munkamotiváció, pályamotiváció és

teljesítménymotiváció

A munkatevékenységgel kapcsolatos motívumaink vizsgálatakor megkülönböztetjük a munkamotiváció, a pályamotiváció és a teljesítménymotiváció fogalmát.
A munkamotivációhoz tartozik a közösség érdeke, anyagi motívumok, erkölcsi indítékok, családfenntartás szükséglete és egyéni ambíciók.
A pályamotiváció konkrét indítékok működése, mely egy meghatározott pálya, szakma és munkakör választására ösztönöz valakit.
A teljesítménymotiváció pedig olyan törekvés, amely az egyén teljesítményét a sikerrel vagy kudarccal kecsegtető tevékenységekben fokozza vagy magas szinten tartja.
Amíg a munkamotiváció közvetve ösztönöz a munkatevékenységre, a teljesítménymotiváció közvetlenül a munka eredményére, annak mennyiségi és minőségi jellemzőire irányul.

Maslow bemutatott általános motivációs modelljét nagy vonalakban követik munkával kapcsolatos szükségleteink is.

A bérezés, az anyagi szükségletek jelentik a legalapvetőbb ösztönzést, hiszen pénzért megszerezhetők az anyagi javak, ráadásul igényeink a lehetőségekkel együtt nőnek. Anyagias világunkban a pénz, mint a munka értékének mérője, sajnos különösen és talán túlzottan is előtérbe került, a siker szimbólumává vált.

Lényeges a foglalkoztatottság, a munkahelyünkkel kapcsolatos biztonságérzet, a biztos munkahely tudata. Ennek hiányában előtérbe kerül a munkanélküliségtől való félelem, ezt sajnos sokan megéljük nap mint nap. A túlzott biztonság ugyanakkor könnyen a motiváció és a teljesítmény csökkenéséhez vezet, az elmúlt rendszerben sok esetben megfigyelhettük ezt a jelenséget.

Szükségünk van a jó munkahelyi közösséghez tartozásra, ezt bizonyítja, hogy az otthonukban számítógéppel dolgozó távmunkások munkával való elégedettsége jelentősen nő, ha hetente fél napot az irodában töltenek munkatársaik között.

Összetett motivációs tényező az előmeneteli lehetőség, magában foglalja az anyagi előnyök, a társadalmi státus, a hatalom, a magasabb szintű, változatosabb munka iránti vágyat. Egy cég vezetőinek, humánerőforrás szakembereinek nagyon jól kell tudni gazdálkodni munkatársaik ezen motívumával, ellenkező esetben a tehetséges emberek is előbb kényelmes tempóra váltanak, majd végleg távoznak a munkahelyről vagy éppen a túl korán előléptetett, alkalmatlan vezetők okoznak súlyos gondokat. Az önmegvalósítás megfelelője a munka világában az érvényesülés, azaz a képességek, adottságok kifejtésének igénye, hiszen a képességek érvényesítésének talán legfőbb területe a munkahely.

A különféle motivációs tényezők különböző körülmények között eltérő jelentőségűek lehetnek. A társadalmi körülmények, az adott kultúra jellegzetességei nagymértékben befolyásolják egy-egy érték előtérbe kerülését vagy háttérbe szorulását. Férfiak és nők életében a munka kissé eltérő hangsúllyal szerepel, ez motívumaikat is meghatározza, hiszen a család és a gyermeknevelés mindkét nem számára fontos, de a nők önmegvalósításának nagyobb teret ad. Egy férfit a házasság még munkamotivációját tekintve is megváltoztathatja, míg egyedülállóként az előrehaladás volt számára elsődleges, családos emberként a biztonságra törekszik leginkább. A személyiségszerkezet és az életkor szintén befolyásolják az egyes motivációs tényezők súlyát.

Kiss Ákos
pszichológus