A hétköznapi nyelvben kövérségnek nevezett állapotnak két fokozatát különböztetjük meg: az enyhébbet túlsúlynak, a súlyosabbat elhízásnak nevezzük. Mindkettőt (a betegségekből eredő néhány esettől eltekintve) az okozza, hogy több energiát juttatunk a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, azaz többet eszünk a szükségesnél.

A felesleget a szervezet raktározza; ez a zsírtartalék azonban terhelést jelent a szervezetnek, és így betegségekhez vezet.

A túlsúlyosság és az elhízás elterjedésére minden olyan országban lehet számítani, ahol bőségesen áll rendelkezésre élelmiszer, ugyanakkor az emberek egyre kevesebbet mozognak, és egyre többen töltik szabadidejüket is passzív pihenéssel. Az élelmiszerbőség és a mozgás hiánya együttesen okozza a gyorsan terjedő kövérséget.

Kövérek vagyunk?

Élelmiszervásárlási szokásainkat statisztikai módszerekkel is vizsgálják, és ezekből a kutatásokból az derül ki, hogy a kilencvenes években naponta fejenként átlagosan 500 kcal-val több energiát juttattunk szervezetünkbe a szükségesnél. Mint az alábbi táblázatból kitűnik, a nyolcvanas években a magyar lakosság egyötöde elhízott volt, és ez az arány a kilencvenes évek első felére tovább romlott. A túlsúlyt és az elhízást együtt tekintve kiderül, hogy Magyarországon már 10 évvel ezelőtt a férfiak kétharmada és a nők fele súlyproblémákkal küszködött és testtömeg többlete miatt fokozottan veszélyeztetett volt.

Üres kalóriák?

Egy, az Egyesült Államokban folytatott kutatás kimutatta, hogy a napi energiabevitel 27%-a úgynevezett üres kalóriákból áll. Az üres kalóriák kifejezés olyan élelmiszereket jelöl, amelyek energiában igen gazdagok, de alig tartalmaznak vitaminokat, ásványi sókat, élelmi rostokat, tehát csak hizlaló hatásuk van. Ebbe a csoportba tartoznak például a chipsek, cukorkák, különféle édességek, valamint a legtöbb nassolni- és rágcsálnivaló. Gondoljuk át mindennapi étkezésünket: a mi esetünkben vajon kisebb lenne ez az arány?

Betegség-e a kövérség?

Túlsúly esetén háromszor akkora az esély a cukorbetegség, magasvérnyomás-, szívkoszorúér- és agyérbetegség, egyes daganatos betegségek kialakulására, mint az egészséges testsúllyal rendelkezőknek, elhízás esetén a kockázat még nagyobb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást betegségnek nyilvánította a kilencvenes évek végén. Az Egyesült Államokban az elhízás gyakorisága az elmúlt évtized során 74%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a cukorbetegség előfordulása 61%-kal növekedett. Feltételezhető, hogy a legutóbbi táplálkozási vizsgálat óta eltelt 10 év alatt Magyarországon is növekedett mindkét betegség előfordulásának gyakorisága.

Mit eszünk és mit kellene ennünk?

A magyarországi táplálkozásban a napi energiabevitel feltehetően 38%-át ma is a zsiradékok energiája teszi ki. A vásárlási statisztikai adatokból kiderült, hogy a napi, egy főre jutó zöldség-, főzelék- és gyümölcsmennyiség alig több 400 g-nál, és ezzel bizony jóval az európai átlag mögött maradunk. A szakemberek ezekből az élelmiszerekből napi 600–800 g elfogyasztását javasolják nem csak azért, mert energiatartalmuk kicsi, hanem egyéb, pótolhatatlan értékeik miatt is. (Aki naponta ötször fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt, biztosan eléri a szakemberek által javasolt mennyiséget.)

Mit tesz az elhízás ellen Magyarország?

• Az elhízás további terjedésének megállítása vagy legalábbis lassítása szempontjából a legfontosabb feladat az egészséges táplálkozás és életmód ismereteinek elterjesztése, oktatása az egész lakosság számára a legkisebbektől a legöregebbekig.

• Folyamatosan vizsgálni kell a jövőben a táplálkozási szokások és a tápláltság alakulását, különös tekintettel a fokozottan veszélyeztetettekre, mint az egyedül élők, idősek, szegények.

• Sokan vesznek részt a munkahelyi és iskolai közétkeztetésben, ezért az egészséges táplálkozás irányelveinek a közétkeztetés étrendjeiben is meg kell jelenni (rendszeres zöldség-, főzelékféle- és gyümölcs-kínálat, kevesebb zsiradék és só, nagyobb élelmi rosttartalom).

• Az egészséges táplálkozás megvalósulásának érdekében minél több olyan élelmiszer gyártására, forgalmazására van szükség, amelyek kedvezőbb arányban tartalmaznak zsiradékot, cukrot, élelmi rostokat.Egészségfenntartó étrend, avagy mit együnk, hogy mindig tevékenyek legyünk.

Az étkezés nem csak az élet fenntartását szolgálja, hanem egyben örömforrás is. Nem mindegy azonban, hogy mit és mennyit eszünk. A helyesen összeállított étrend segít abban, hogy egészségesek és tevékenyek maradjunk.

A helyes étrend összeállítása

1. Az ételek elkészítésénél, a menü összeállításánál válogassunk minél többféle nyersanyagból. Az étrend alapját a teljes kiőrlésű gabonákból készült sütőipari termékek, a zöldségek és gyümölcsök alkossák. Ezek magas rosttartalma segíti az emésztést, és számtalan vitamin és nyomelem forrását jelentik.

2. A fehérjék közül részesítsük előnyben a sovány húsokat, ilyen például a csirke, a pulyka és az ezekből előállított húskészítmények, halételeket, valamint a zsírszegény tejet és tejtermékeket. A teljes kiőrlésű kenyérre kenjünk light margarint vagy vajkrémet, ételkészítéshez pedig növényi olajokat (étolaj, olívaolaj) használunk.

3. Az éltelek ízesítésére csak kevés cukrot, mézet használjunk, utólag már ne sózzunk, de használjunk bátran olyan fűszereket, melyek segítik az emésztést. Ezek közé tartozik a fahéj, a köménymag, az ánizs, a kakukkfű, a kapor, a majoranna és a menta.

4. Az ételek mellett a folyadékfogyasztás is kiemelt fontosságú, fogyasszunk naponta 1,5–2 liter folyadékot. Ez lehet víz, ásványvíz, natúr gyümölcs- és zöldséglé, édesítés nélküli tea, limonádé, light üdítőital. A folyadékszükséglet másik részét az elfogyasztott ételek, a levesek, a zöldségek és a gyümölcsök fedezik.

A leves dícsérete

A leves, a magyar konyha jellemző étele sokféle alapanyagból, változatosan elkészítve, hidegen vagy melegen kerül asztalunkra, általában az étkezés kezdő fogásaként; az egészséges táplálkozás meghatározó eleme magas rost- éls vitamintartalma miatt, ami az elkészítéshez használt zöldségeknek köszönhető. Emellett a diétázók is bátran fogyaszthatják, mert a zöldséglevesek alacsony kalóriatartalmúak és gyorsan telítettség-érzetet biztosítanak. Ezzel csillapíthatjuk éhségünket, sőt két étkezés között is fogyaszthatjuk nassolás helyett.

A gyakori levesfogyasztás segít azoknak, akik gyakran megéheznek napközben, de félnek a túlzott kalóriabeviteltől, ezért kerülni szeretnék a kekszek, a csokoládé és más, hasonló “finomságok” fogyasztását. Egy tányér leves két étkezés között biztosítja a jóllakottság érzését, és folyadékot juttat a szervezetbe. Ha rohanó világunkban gyorsan és egyszerűen akarjuk biztosítani mindennapi levesfogyasztásunkat, célszerű levesporokat használni. A Knorr-levesporok például, a közhiedelemmel ellentétben, általában nem tartalmaznak több sót, mint a házi levesek, a modern, gyors zöldségfeldolgozási technikáknak köszönhetően az otthon készítettnél sokszor kevesebbet veszítenek vitamintartalmukból, valamint zsír-, koleszterin- és energiatartalmuk sem haladja meg a házikosztét. Egy tányér  (Knorr márkájú) tavaszi zöldségleves például mindössze 41,2 kcal, míg a gombaleves 43 kcal energiát tartalmaz.

Tudta ön,… hogy a leves indoeurópai nyelvekben legelterjedtebb elnevezése eredetileg a szanszkrit nyelvből származik, A “su” (jól) és a “po” (táplálni, táplálkozni) szavak összeolvadásából jött létre a “suppa” kifejezés, mely így helyes, jó táplálékot jelöl. Innen ered az angol soup, a pyol sopa és a német suppe szó is. A holland soppen, azaz tunkolni ige is a leves egy ősi formájára utal, hiszen az sokszor főzettel leöntött kenyérdarabot jelent.

Néhány jó tanács – nem csak

diétázóknak –, hogy

leveseink még

egészségesebbek legyenek:

• Mindig friss alapanyagokat használj. Ne tárold őket sokáig, hanem főzd meg mielőbb, hogy ne veszítsék el értékes vitamintartalmukat.
• Csak addig főzd, amíg megpuhul az étel, mert főzés közben sok vitamin vész kárba.
• Használj kevés sót és cukrot, helyette olyan fűszereket használj, amik segítik az emésztést.
• Leveseidet ne rántással sűrítsd, a habarás egészségesebb, főleg ha sovány tejföld vagy joghurtot használsz.
• A főtt és áttört burgonya is kitűnő sűrítőanyag.
• Használj sok zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek magas rosttartalma segíti az emésztést.
• Ha hús is kerül a levesbe, az lehetőleg sovány legyen.
Hogyan vegyük rá gyermekeinket a zöldségfogyasztásra?

Mindnyájan tudjuk, hogy a zöldségfogyasztás központi szerepet játszik az egészséges táplálkozásban. Ezen belül igen fontos, hogy a fejlődő szervezet is minél több zöldséghez jusson, ugyanakkor a szülők sokszor tapasztalhatják, hogy gyermekeik nem kedvelik e tápanyagforrásokat. A leves – természetesen a friss, ropogós, ízletes, színes saláták mellett - kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy – főként télidőben - rávegyük az ifjoncokat a zöldségek elfogyasztására. A leves ízek és színek kavalkádja, amely felkelti a gyermek érdeklődését, miközben kényezteti érzékeit, és hozzájárul ízlése formálásához.

Forrás: Knorr Nutritional Institute kutatása