A szem és a monitor

Az ideális számítógépes munkahely megteremtéséhez nem elegendő csupán a monitor megfelelő elhelyezésére ügyelnünk. Sok múlik azon is, hogyan és mennyi ideig nézzük naphosszat a képernyőt. A szemnek ez bizony olyan, mint a nehéz fizikai munka a testnek.

Egy-egy szöveg begépelése során a gépíró szeme akár napi 30 000-szer is ingázhat a képernyő és a papír között. Pupillája eközben újra és újra alkalmazkodik a monitor, illetve a papír eltérő fényerejéhez és távolságához. Míg pillantása délelőtt még minden nehézség nélkül vándorol ide-oda a papír és a monitor között, délutánra ugyanehhez a munkához már kétszer olyan hosszú időre van szüksége.

A vibráló és kevéssé kontrasztos monitor csak tetézi a problémát. Az ilyen képernyő előtt a szem gyakran elfárad és megfájdul, a gépíró átmeneti rövidlátásban, kettős látásban és kancsalságban szenved. A vibrálás attól függ, hogy a monitoron megjelenő kép másodpercenként hányszor, azaz milyen frekvenciával villan fel. Amit mi folyamatos képként észlelünk, az valójában pillanatnyi jelek villámgyors egymásutánja. Minél gyakoribb a jel, annál kevésbé érezzük a vibrálást.

A fekete-fehér jobb, mint a színes

Az ISO-normáknak megfelelő monitornál a képmegjelenés frekvenciája nem lehet 73 Hertznél kevesebb (73 kép másodpercenként). A kontraszthatást illetően a fekete-fehér monitor még mindig jobb, mint a modernebb színes.

A szemorvosok álláspontja azonban még nem egységes a tekintetben, hogy valóban a képernyők okozzák-e a már említett panaszokat. Kétségtelen viszont, hogy a szem túlterhelése (például egy rosszul beállított monitorral) hozzájárul az átmeneti látászavarokhoz. Ha ezen túlmenően a szemüvegünk sem megfelelő, akkor szinte biztos, hogy maradandó látáskárosodást okozunk
magunknak.

De nemcsak az ide-oda pillantgatás és a rossz (vagy rosszul beállított) monitor terhelő a szemnek. Japán kutatók egy további problémára bukkantak: ha hosszasan egy pontra meredünk, ahogyan ez a számítógép előtt gyakran előfordul, gyengül az akaratlan pislogás mértéke.

A japán tanulmány szerint normál, pihent állapotban percenként 22-szer hunyjuk le szemünket. Olvasásnál azonban csak 10-szer és a számítógépnél már percenként csupán hétszer. A pislogásnak fontos biológiai szerepe van, ugyanis ez biztosítja, hogy mindig egyenletes könnyréteg borítsa a szemgolyó szaruhártyáját. Amennyiben nem pislogunk elég gyakran, ez a réteg megszakadhat vagy megváltozhat a könny összetétele a normálishoz képest.

A számítógép előtt kiszárad

a szem

Különösen rossz, ha felfelé kell néznünk a monitorra, mert ebben az esetben tágra kell nyitni a szemünket. Aki így dolgozik, annak megfájdul a feje, a szeme ég és vörös lesz, veszít az ellenálló képességéből. Az orvosok "száraz szemnek" vagy "sicca szindrómának" nevezik ezt a jelenséget.

Ha tehát időnként szünetet tartunk, rövid időre kikapcsoljuk a gépet, kinézünk az ablakon, teszünk egy kis sétát, vagy beleolvasunk az újságba, akkor pihentetjük a szemünket és növeljük a koncentráló- és teljesítőképességünket is.

A helyes testtartás

A számítógépnél végzett munka nemcsak a szem épségét veszélyezteti. A helytelen testtartás is számos betegséget okozhat. Ez a megfelelő szék és asztal segítségével megelőzhető. A helyes bútor kiválasztásánál az alábbiakra figyeljünk:

o Az asztallap magassága (ideális az állítható magasság) 68 és 76 cm között legyen.

o A klaviatúra kerüljön a lehető legalacsonyabb szintre az asztalon úgy, hogy a hüvelykpárnát, illetve az alkart kényelmesen megtámaszthassuk.

o Ülés közben használjuk ki a szék teljes ülőfelületét, és lehetőség szerint üljünk egyenesen. A szék ülőfelületének magassága legyen olyan, hogy gépelésnél az alkar és a felkar derékszöget zárjon be. A térdhajlatnak ugyancsak derékszöget kell képeznie. Ha az adott szék- vagy asztalmagasság ezt nem teszi lehetővé, használjunk lábtámaszt.

o A képernyő és a szem közötti távolság legyen körülbelül 50 cm, nagy képernyőknél ennél több. A képernyő felső szegélye legyen körülbelül szemmagasságban, semmiképpen sem szabad ennél magasabbra nézni.

o Sem az ablakon beáramló természetes nappali fény, sem a mesterséges megvilágítás ne képezzen zavaró visszatükröződést a képernyőn.

Forrás: Galenus

Kapcsolódó anyagok:

Íróasztal mellett

Torna az irdában