A méhen kívüli terhességben – mint arra elnevezése is utal – a petesejt a petevezetőben tapad meg, és ott indul fejlődésnek. Mivel a petevezető fala a benne fejlődő terhesség hatására csak mérsékelten képes tágulni, általában a terhesség 7–9. hete között megreped.

Ezt komoly vérzés kíséri, amely a hasűrbe ürül, és a beteget heveny hasi katasztrófa tünetei miatt sürgősen meg kell műteni. A nőgyógyászati vizsgálat, a terhességi teszt, a terhességi hormonok mennyiségi meghatározása a vérből és a hüvelyi ultrahangvizsgálat lehetővé teszi, hogy a méhen kívüli terhesség alapos gyanúját korán, még a petevezető megrepedése előtt felállítsuk.

Kezelési lehetőség

Ma már ritkán kerül sor nagy metszéssel járó operációra, mert – szakkifejezéssel élve – laparoszkópiát végzünk. Ennek az a lényege, hogy a megoldáshoz nincs szükség a has felvágására. A köldökön keresztül egy ujjnyi vastag, a szeméremcsont felett pedig két vagy három, ceruza vastagságú csövet vezetünk a hasüregbe. Ezzel lehetőség nyílik a végleges és pontos diagnózis felállítására. A csöveken keresztül optikát, valamint speciális műszereket vezetünk be a hasba, amelyekkel vágni, égetni, illetve varrni lehet.

Általában eltávolítjuk a terhességet tartalmazó – és sérült falszerkezetű – petevezetőt. Megnyugtatásul: a későbbi teherbeesés a másik, ép oldalról továbbra is lehetséges marad. Régebben gyakran próbáltuk elkerülni a petevezető eltávolítását, és csak a terhességet távolítottuk el belőle, de a rossz tapasztalatok – például újabb méhen kívüli terhesség kialakulása az operált petevezetőben – háttérbe szorították ezt az irányzatot. A laparoszkópiás műtéti módszer előnye, hogy nem alakulnak ki összenövések, lényegesen kisebb a műtéti megterhelés, sokkal rövidebb a kórházi ápolás (két-három nap) és a teljes gyógyulásig eltelő idő (kb. tíz nap).

DR. BÁRÁNY JÁNOS
SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZ