Okozhat hasmenést, náthát, viszketést, fulladást, de akár meg is könnyeztethet. Az azonos módon kialakuló sokféle allergiás reakció más-más tünetet okoz fiatal csecsemőnél, gyereknél és felnőttnél, sőt hogy tovább bonyolódjon a helyzet, az allergia egyazon beteget egyszerre különböző tünetekkel kínozhat.

Az ekcéma (atopic dermatitis) nagyobb csecsemők, fiatal gyermekek jellemző allergiás megbetegedése. Tünetei: jól ismertek, hiszen nem kevesen szenvednek tőle. Nem fertőző, ám a családon belül halmozottan is előfordul. A rossz hír: nehéz gyógykezelni és gyakran kiújul. A gyermekkori ekcéma általában a növekedéssel javul. Csoportosan elhelyezkedő hólyagok (apró kerek hólyagocskák tiszta folyadéktartalommal), melyek hámlanak vagy nedveznek. A bőr száraz vagy vörös, továbbá repedezett, vagy lemezes, pikkelyes is lehet. Kifejezett a bőrviszketés.

A csalánkiütés (urticaria) szintén allergiás bőrbetegség, amely minden életkorban előfordul, ám gyermekkorban gyakoribb. Rendszerint nem súlyos. Veszélyessé akkor válhat, ha érinti az arcot, és nehézzé válik a légzés is. Tünete jellegzetes: a bőrön jelentkező kiemelkedő foltok, jól körülhatárolt, szabálytalan vonalú, piros széllel. A foltok mérete nagymértékben változhat: a kis pöttytől a 10–15 cm-es átmérőig terjedhet. Erős viszketés jellemzi. Van heveny formája, ami néhány nap alatt elmúlik, de létezik krónikus csalánkiütés is, amely hónapokon keresztül fennáll.

A szénanátha (allergiás rhinitis) és allergiás kötőhártya-gyulladás nagyobb gyerekek, felnőttek betegsége. Állandó tüsszögés, mindig nedves, eldugult orr, „kisírt” szemek utalnak a betegségre. Tünetei: hirtelen keletkező égető, viszkető érzés a kötőhártyán, az orrban és gyakran a garatban is. Ezt követi a könnyezés és a „vizes” orrfolyás. Megduzzad az orr nyálkahártyája, a beteg orra eldugul, nehezítetté válik az orrlégzés (ami különösen a náthás kicsiket kínozza meg). Ez az oka egyébként az „aláárkolt” szemeknek is. A szem körüli bőr ereiből nehezebben folyik el a vér a duzzadt orrnyálkahártya miatt. Mindezekhez kellemetlen tüsszögés társul. A szénanátha, mint a neve is mutatja, szezonális megbetegedés. Tavasszal virágpollenek az okozói, nyáron, kora ősszel különböző füvek, gyomnövények, például a vadkender váltja ki. Allergiás eredetű nátha azonban az év minden időszakában előfordulhat, ilyenkor a házi por, esetleg valamilyen étel lehet az okozója. A szénanáthát is jobb megelőzni, mint gyógyítani. Aki érzékeny rá, kerülje a szabadban tartózkodást, és ne aludjon nyitott ablak mellett, amikor nagy a pollensűrűség. A „pollenveszélyről” már az időjárás-jelentéssel együtt rendszeresen tájékoztatnak.

Az asztma (asthma bronchiale) a leggyakoribb gyermekkori, köhögéssel járó krónikus betegség, amely szintén allergiás eredetű. Ez okozza a legtöbb iskolai hiányzást. A fiúk, különösen pubertáskor körül, gyakrabban asztmások, de nagy felmérések szerint, a lányok közül is majdnem minden tizedik beteg. Szerencsére a betegek nagyobbik része serdülőkorra meggyógyul. A betegség okai összetettek. Az öröklődés mellett elsősorban allergia és a kis hörgők gyulladása játszik szerepet a kialakulásában. Nem elhanyagolható a levegőszennyezettség károsító, betegséget elősegítő hatása sem. Kimutatták, hogy azokon a vidékeken, ahol nagy a légszennyezettség, gyakrabban fordul elő asztma. Tünetek: az asztmára a rohamokban jelentkező préselő nehézlégzés, köhögés, légszomj a jellemző. Élettani háttere a hörgőizmok görcse, a kis hörgők gyulladása és a hörgőváladék besűrűsödése, amit – hasonlóan más allergiás reakciókhoz – egy hisztamin nevű anyag felszabadulása idéz elő. A betegség súlyossága különböző lehet. Van, akinél csak egyszer-egyszer fordul elő köhögéssel, nehézlégzéssel járó roham, másoknak szinte folyamatosan légszomjuk van. Az elhúzódó, állandóan romló, gyógyszerekre alig reagáló asztmás roham a legsúlyosabb állapot, ami azonnali kórházi kezelést tesz szükségessé.

DR. BOROSS GÁBOR
CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZ