Hiába a gyakori figyelemfelhívás a napozással járó veszélyekre, gyakran megfeledkezünk róluk. Így nagyon fontos, hogy megújítsuk a napozással kapcsolatos ismereteinket minden szezon elején, elsősorban a bőrkárosodások elkerülésére.

Mielőtt eltöprengenénk azon, hogy idén változtassunk-e napozási „stratégiánkon”, egyebek mellett tanácsos nagyobb figyelmet szentelnünk a napsugárzás erősségét jelző, UV-sugárzási indexnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kifejlesztett mutató lehetővé teszi az ultraibolya-sugárzás erősségének számokban történő kifejezését. Egyúttal jelzi a napsütés egészségre gyakorolt káros hatásának kockázati szintjét is. Ez azért jelentős segítség számunkra, mert a laikusnak nehéz pontosan érzékelnie a napsugárzás erősségét és annak változásait. Mi rendszerint csak annyit veszünk észre, hogy a napon fekve jobban felhevülünk vagy kissé ég a bőrünk, ha erősebben süt a nap. Az index ismerete azonban irányadó mérce lehet, melyhez napozási szokásainkat igazíthatjuk.

Tudnunk kell azt is, hogy a napsugárzás erőssége függ a nap állásától az égen, mert a védő ózonréteg vastagsága napszak szerint is változik. Ezért nem mindegy, mikor szeretnénk hosszabb ideig barnulni: a szakemberek azt ajánlják, hogy délelőtt 11 és délután 4 óra között kerüljük a napot.

Az első tavaszi napozás is veszélyes lehet
De figyelnünk kell további, befolyásoló tényezőkre is. Tévedés azt hinni például, hogy az augusztus a legveszélyesebb hónap a napsugárzás erőssége szempontjából. Az első tavaszi napozás ugyanolyan káros lehet bőrünkre nézve, mint a nyári napfürdőzés – az UV-sugárzás alkalmankénti, azonos szintje miatt.  Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ha hirtelen beborul az ég, a lenti, sötét felhők elnyelik szinte a teljes UV-sugárzást, míg a nagy magasságban lévő felhők csökkentik a fényerősséget, de nem változtatnak az UV-sugárzás erősségén. Hatással lehet még a mutató módosulására a tengerszint feletti magasság (az index 10%-kal nő 1000 m-ként) és a napsugarak visszaverődése (pld. nagyobb vízfelületen), ami szintén erősen megnövelt értékeket eredményez.

Magyarországon a szakemberek rendszeresen mérik az UV-sugárzás erősségét, és közzéteszik az erre vonatkozó indexet. Egyúttal felhívják a figyelmet a napozás veszélyeire egy adott periódusban, napon vagy napszakban. Tanácsaikat feltétlenül fogadjuk meg!

Az index az 1-2 (gyenge) közöttitől a 9 vagy afölötti rendkívül erős sugárzási tartományig terjed. A 7-8-as érték is nagyon erős sugárzást mutat (ilyet észlelhetünk pld. víz mellett) –  ilyen napokon vessük be a megfelelő védelmi eszközöket.

A védekezés
A nap káros sugarai elleni megfelelő védekezés az UV-sugárzási index figyelembe vétele mellett bőrtípusunk függvénye is. Ha figyeltünk az indexre, nem kevésbé kell ügyelnünk a napozószerek helyes megválasztására is, főképp aszerint, hogy fehér bőrű, szőke típusok vagyunk-e, vagy pigmentáltabb bőrrel, sötétebb hajszínnel rendelkezünk. A szakemberek emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a napvédő készítmények alkalmazása nem jelent egyet a teljes védelemmel – még bajjal is járhat, azaz pld. megnövelheti a melanóma (bőrrák) veszélyét.

Ezt arra az esetre értik, amikor a bőrtípusunknak és a napsugárzás erősségének megfelelő szerek rendszeres használata mellett úgy véljük, biztonságban vagyunk, így „vég nélkül” tartózkodhatunk a napon. Márpedig teljes védőernyő nem létezik! Még a legjobb minőségű napozószerek sem nyújtanak tökéletes védelmet, mert csak az UV-B sugárzást tudják 100%-ban megszűrni. Nem kapunk azonban védelmet az UV-A sugárzással szemben.  Ez utóbbi sugarak nem égetik a bőrt, viszont a mélyebb rétegekbe hatolnak, és ott okoznak kárt. Csökkenthetik a bőr rugalmasságát, ronthatják genetikai állapotát, elősegíthetik a bőrrák kialakulását. Továbbá minél többet tartózkodunk a napon, annál nagyobb a valószínűsége ezen káros, sokszor roncsoló hatások kialakulásának.

Az ultraibolya sugárzásnak egyébként két fő típusa különböztethető meg: az UV-A és az UV-B sugárzás. Az UV-A a hosszabb hullámhosszúságú sugárzás, és felelős a bőr barnulásáért, de a bőr öregedésében is szerepet játszik. Az UV-B sugárzás aktívabb és alacsonyabb hullámhosszúságú – hólyagos bőrégést okozhat, és a bőrrákkal is összefüggésbe hozható. Előnyös viszont a D-vitamin képzése szempontjából.

A napozószerek úgynevezett “napvédő faktora” azonban csak a bőr leégése (vagyis az UV-B sugarak) ellen nyújt védelmet, ezért az Európai Bizottság kezdeményezi az idei évtől kezdve a napvédő készítmények feliratozásának módosítását és egységessé tételét az Unió országaiban.

UV-SUGÁRZÁSI INDEXEK

Index-szám + sugárzás erőssége:

1 és 2 – Gyenge
Napszemüveg viselése ajánlott.

3 és 4 – Mérsékelt
Védelem nélkül az érzékeny bőrűek és a gyerekek kb. 40 percen belül leéghetnek.  Ezért 15-ös faktorszámú napvédő krém + napszemüveg, kalap, ellenzős sapka viselése ajánlott.

5 és 6 – Magas
Védelem nélkül az érzékeny bőrűek és a gyerekek kb. 25 percen belül leéghetnek.  A kisgyermeket ilyenkor óvjuk a naptól. Felnőtteknek napszemüveg, kalap, T-ing viselése ajánlott, vagy a napnak kitett testrészeken 25–ös faktorszámú krémet kell használni. Normál bőr esetén kb. 50 percen belül jelentkezik a nap káros hatása; megelőzésére  15-ös krém alkalmazása elegendő.

7 és 8 – Nagyon erős
Az érzékeny bőrűek és a gyerekek, védelem nélkül 20 percen belül leégnek, a normál bőrűek kb. 40 perc alatt. A megelőzéshez és a védelemhez 25-ös faktorszámú krém ajánlott.

9 és fölötte – Rendkívül erős
Ilyenkor legjobb, ha „főidőben” az árnyékban maradunk. De ha mindenképp a napon kell tartózkodnunk, 40-es krém felvitele ajánlott a bőrre, minden félórában.
.
Forrás: Galenus/www.patikamagazin.hu