„Dohányfüstben” felnövő óvodások?

A felmérés során azt tapasztalták, hogy a családok 50,5 százalékában dohányzott valamelyik vagy valamennyi felnőtt, a fővárosi óvodások 39,6 százaléka pedig passzív dohányossá vált. A dohányos családok 29,7%-a kisgyermekük jelenlétében rendszeresen, 47,8 százalékában alkalmanként dohányozott.

2009-ben a regionális intézet munkatársai megismételték a vizsgálatot különös tekintettel arra, hogy 1999-ben megjelent a „Nemdohányzók védelméről” szóló törvény. A főváros valamennyi óvodájából 45 óvodai csoportot választottak ki, s ily módon 1015 gyermek szüleit kérdőív segítségével kérdezték meg a dohányzási szokásaikról, a gyermek előző évi óvodai hiányzási napjairól, illetve a betegségben eltöltött napokról.

A kérdőívek kiértékelése alapján megállapították, hogy 2009-ben:

• az óvodás gyermeket nevelő családok 41,1 százalékában a felnőttek valamelyike dohányzik;
• a dohányos családok 21%-ában dohányoznak a gyerek jelenlétében, 50,5%-ában csak alkalmanként fordul ez elő, 28%-uk soha nem dohányzik a gyermeke jelenlétében;
• a gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 23,7 százaléka naponta 1-5 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 42,4 százalékuk 6-10 db cigarettáét, 22 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,9 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többet;
• szabadnapokon ezek az arányok megfordulnak, nő azok aránya, akik több cigaretta füstjét kénytelenek elszenvedni, a gyermekek 29,5 százaléka naponta 21-nél is több cigaretta füstjét szívja be.

A felmérés szerint a budapesti óvodások 29 százaléka volt passzív dohányos 2009-ben – ez 10 év alatt 10 százalékos javulást jelent ugyan, ám akik rendszeresen dohányoznak gyermekük jelenlétében, azok több cigarettát füstölnek el, mint 1999-ben.

A passzív dohányzás veszélyes, de sokan nem tudják

A 2009-es kérdőívet kitöltők közül kevesebben voltak tisztában a passzív dohányzás fogalmával és kevesebben is tartják veszélyesnek, mint a tíz évvel ezelőtti felmérés résztvevői.

A passzív dohányzás fontos népegészségügyi probléma. Irodalmi adatokból ismert, hogy a dohányzás során keletkező úgynevezett főfüst kevesebb károsító anyagot tartalmaz, mint a mellékfüst, amelyet a nemdohányzó kénytelen elviselni a dohányos társaságában. A dohányfüst több mint 4.000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek túlnyomó többsége mérgező, míg 40 rákkeltő. Ez utóbbiakat a dohányos mellett a környezetükben lévők is belélegzik. Magyarországon a felnőtt lakosság körében a dohányzási gyakoriság rendkívül magas. 1999-ben a fiatal lányok 29,9 százaléka, négy évvel később már 34,9 százaléka dohányzott. A dohányzó fiatalok átlag életkora évről évre egyre alacsonyabb.

Mit is jelent a 29 százalék passzív dohányos óvodás Budapesten? 13.500, 3-6 éves gyermeket. Óriási tehát a szülők felelőssége – állapítja meg az ÁNTSZ felmérése.

Forrás: ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály