A csalódottság következménye lehet, hogy a gyors, akár 1-2 hetes csodakúrákkal, divatdiétákkal ezt a gondot megoldhatónak gondolják.

Tény, hogy nagyon sok csodadiéta képes rövid időn belül látványos eredményt produkálni, azonban érdemes emellett a többi jellemzőt is figyelembe venni.

A legtöbb gyors fogyást ígérő, divatos fogyókúra ugyanis - amellett, hogy sokszor egyszerű a betartása, és híres sztárokkal reklámozzák - az esetek nagy részében tudományosan nem megalapozott, és az egyes tápanyagok mennyiségének eltolódása miatt komoly egészségi kockázattal jár.

A kampányszerű gyors fogyások következménye sokszor az ugyanolyan gyors súlyvisszaszedés, tehát ezek a módszerek hosszú távon semmiképp sem eredményesek. Egyes drasztikus diéták még rövid távon is képesek kóros állapotokat, valamint a legtöbb esetben vitaminhiányt, illetve túladagolást okozni.

Érdemes tehát mérlegelnünk azt, hogy megéri-e kockáztatnunk az egészségünket azért, hogy 1-2 számmal kisebb fürdőruhát hordhassunk, és küzdeni az állandó jojóeffektussal, azaz a gyors súlyleadást követő visszahízással. Hosszú távon mindenképp kifizetődőbb az egészséges táplálkozás alapjaira helyezett, lassúbb, de tartósabb testsúlycsökkenéssel fogyni, ami nem jár egészségügyi kockázattal.

A divatdiéták többségének alapját valamelyik tápanyag (általában szénhidrát vagy zsír) bevitelének nagymértékű csökkentése, illetve növelése adja.

Szénhidrátszegény diéták

A szénhidrátszegény diéták közül a legismertebbek a zóna-, a dél-tengeri, a hollywoodi, a választó- és az Atkins-diéta.

A zóna- és a hollywoodi étrend a kevés szénhidráttartalom mellett magas fehérjebevitelt engedélyez.A dél-tengeri és az Atkins-diéta esetében kezdetben csak minimális mennyiségű szénhidrát fogyasztható, ami fokozatosan emelhető, de még így is messze elmarad az egészség fenntartásához szükséges mennyiségtől. A választódiéta alapelve az, hogy a fehérje- és a keményítőtartalmú élelmiszereket, ételeket tilos együtt fogyasztani.

Magyarországon az egyik legtöbbet emlegetett divatdiéta a dr. Robet C. Atkins által kitalált szénhidrátszegény diéta, amelynek elmélete az, hogy ha az étrendből kiiktatjuk a szénhidrátokat, akkor megszűnik a tartalék zsírképzés, és a szénhidráthiány miatt a szervezet elkezdi a zsírokat bontani.

A diéta 4 szakaszra bontható, amelynek első szakaszára szigorú szénhidrátszegény táplálkozás a jellemző. A 4. szakasz eléréséig fokozatosan növekszik a fogyasztható szénhidrát mennyisége, azonban ez a mennyiség még mindig sokkal kevesebb, mint az egészséges táplálkozásban ajánlott. Az Atkins-diétát folytatók kb. 70-120 g szénhidrátot fogyasztanak a 4. szakasz elérésekor. Egy egészséges felnőtt szervezet számára kb. napi 300 g szénhidrátra lenne szükség. A 4. szakasz életünk végéig szól. Mivel az étrend kevés szénhidrátot tartalmaz, következésképpen a zsír és a fehérje mennyisége a napi energiamennyiségen belül magasabb lesz, mint a kívánatos.

Az Atkins-diéta előnye, hogy gyors fogyás érhető el vele, főleg a fogyókúra elején, és a magas zsírtartalmú ételek, élelmiszerek szabadon fogyaszthatók.

Előnyei mellett azonban számos hátránya van, amely a magas fehérje- és zsírbevitel, valamint a nem megfelelő mennyiségű szénhidrát fogyasztása következtében alakul ki.

A leggyakrabban előforduló következmények az alábbiak lehetnek:

- veseműködés romlása, vesekövesség,
- csontritkulás,
- ízületi betegségek,
- májkárosodás,
- érkárosodás, szívbetegségek,
- hyperlipidaemia - magas vérzsírszint,
- bélrendszeri daganatok,
- fejfájás, szédülés, ájulás,
- depresszió,
- izomműködés csökkenése,
- koncentrációkészség, agyi funkciók csökkenése (alacsony rostbevitel),
- rossz lehelet (a ketontestek felszaporodása miatt),
- nők esetében csökkent fogamzóképesség,
- a központi idegrendszer sejtjei, a vörösvérsejtek, a csontvelő sejtjei, a vese kéregállományának sejtjei, a fibroblasztok nem kapnak elegendő tápanyagot.

A szénhidrátszegény táplálkozás megvalósítása csak úgy lehetséges, ha egyes élelmiszercsoportokat a diétázó kihagy, vagy csak minimális mennyiségben fogyaszt. Ilyen élelmiszercsoport pl. a gabonatermékek, tej- és tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök.

A fent említett élelmiszerek az egészséges táplálkozás alapját képezik, így ezek hiányában mindenképpen hiányos lesz a rost-, egyes vitaminok és ásványi anyagok bevitele. Ezen kívül az étrend nem elég változatos, hosszú távon tartva unalmassá válik, aminek következtében a diétázók nagy része abbahagyja a diétát és visszahízik.

Hosszú távon vizsgálva kimutatható, hogy az egészséges táplálkozás irányelveire épülő fogyókúrák hatásosabbak, mint az Atkins-diéta.

Zsírszegény diéták

A zsírszegény diéták, mint pl. a Priktin, Cooly, és az egyoldalú gyümölcs-, rizs-, burgonyaalapú étrendek ugyanúgy károsak az egészségre, mint a szénhidrátszegény diéták.

A zsírok még fogyókúra alatt is fontos szerepet játszanak a szervezet normális működésének biztosításában, ugyanis szükségesek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához és az idegrendszeri működéshez.

A zsírszegény étrend megvalósítása elsősorban a húsok, húskészítmények, tej- és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével, illetve elhagyásával valósítható meg. Ennek következtében vitamin- és ásványianyag-hiányos állapotok alakulhatnak ki. A zsírszegény étrendek egy részénél a napi energiamennyiség sem elegendő, ami az alapanyagcsere csökkenését, illetve ennek következtében a későbbiekben jojóeffektust eredményezhet (gyors fogyást követő gyors visszahízás).

Egyéb diéták

A GI-diéta, azaz az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását előtérbe helyező étrend életmódváltást, és nem kúrát jelent.

Jellemzője, hogy igazából semmi sem tiltott, de a mennyiségekre figyelni kell. Ismerni kell az adagokat, és a napi többszöri étkezésre helyeződik a hangsúly. Az étrendben jelentős szerepet játszik a növényi olajok, a baromfihúsok, a halak, valamint a magas rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása, a zsírdús élelmiszerekből azonban csak keveset ajánlott fogyasztani. Az étkezés mellett nagy hangsúly helyeződik a rendszeres mozgásra is.

Az ideológiai elvekre épülő testkontroll alapját képezi az egyes élelmiszerek napszakokhoz igazított fogyasztása, valamint az ételek társítása. Az elmélet szerint nem fogyaszthatók együtt a magas szénhidrát- és a fehérjetartalmú élelmiszerek. A könyv szerzői egészségtelennek tartják az ivóvizet és egyes ásványi anyagokat (Na, Ca, Mg, F).

- A délelőtti órákban csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet, ebédre gyümölcsöt, salátát és zöldséget; vacsorára a zöldségekhez valamilyen keményítőtartalmú vagy állati eredetű élelmiszert lehet fogyasztani.
- Vacsora után legalább három órával gyümölcsöt kell enni.
- Az olajos és gabonamagvak, a tészta és a kenyér csak ebédre vagy vacsorára fogyaszthatók. A húsok bevitelét az étrend megengedi ugyan, de nem részesíti előnyben.

A tejtermékeket tilos fogyasztani (kivéve a vajat)

A diéta elvei szerint táplálkozóknál nagy valószínűséggel nem megfelelő a fehérje-, a B1-, a B2-, a B12-, a D-vitamin- és a kalciumellátottság.

A 0-diéta, vagyis a koplalás az egyik legveszélyesebb módszer. A szervezetben ioneltolódások, ennek következtében pedig szívritmuszavarok is kialakulhatnak. Gyakoriak a vesét ért károsodások is, illetve az alapanyagcsere csökkenése miatt nagy a valószínűsége a visszahízásnak.

1000 kcal alatti fogyókúrás étrendet nem ajánlott kórházi felügyelet nélkül végezni.

A divatdiéták számos egészségi kockázattal és az esetek nagy részében csak rövid távú eredményességgel járnak. Az egészség megőrzése érdekében mindenképpen az egészséges táplálkozás alapelveire épülő fogyókúrát célszerű alkalmazni, amelynek a lényege, hogy a bevitt energiamennyiséget csökkentjük, de azon belül a megfelelő szénhidrát-, zsír-, fehérjearányra ügyelünk.

Egészséges táplálkozásban a makrotápanyagok aránya: szénhidrát - 55 energiaszázalék, fehérje - 15 energiaszázalék, zsír - 30 energiaszázalék. Fogyókúra alatt kb. 1000-1500 kcal fogyasztása és ezen belül a 30 energiaszázalékos zsírmennyiség 25 energiaszázalékra csökkentése ajánlott.

Forrás: Táplálkozás és Tudomány