Az övsömör, vagy ismert latin nevén a herpes zoster szinte népbetegségnek tekinthető. Életkortól függően gyakorisága a 65 éven aluliak között 1,2-3,4 ezrelék. E felett még gyakoribb: minden ezer idős emberből 3,9-11,8 betegszik meg évente. A betegséget a bárányhimlőért is felelős varicella zoster vírus (VZV) okozza, mégpedig oly módon, hogy a bárányhimlő (rendszerint gyermekkori) átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel később aktiválódik, övsömört okozva.

Idegpályák mentén terjed

Az övsömör jellegzetes klinikai képet okozó, gyakran igen fájdalmas betegség. Tipikus megjelenése a test egyik oldalán, sokszor tényleg az öv vonalának megfelelően csík alakban megjelenő hólyagos kiütés. Miután a vírus az idegrendszer ún. ganglion sejtjeiben lapul, „ébredésekor” a megfelelő idegpálya mentén okoz tüneteket, gyakran ráterjedve a szomszédos idegpályákra is. A kiütés néhány hét alatt eltűnik ugyan, de maradványtünetként az érintettek, - különösen az idősebbek – 20%-a ún. postherpeticus neuralgiától, vagyis az övsömört követő idegi fájdalomtól szenved. Ez akár évekig eltarthat.

Fejfájással, lázzal kezdődhez, majd égő fájdalom jön a bőrön, s csak ez után jelennek meg a hólyagok

A betegség első tünetei igen becsapósak. Fejfájással, lázzal, rossz közérzettel kezdődhet, melyet egy-két nap múlva égő, viszkető fájdalom, paresztézia (érzéketlenség vagy szúró fájdalom) és hiperesztézia (a bőr érintésre is fájdalmas) követ. Ezek a tünetek nem annyira specifikusak, és így gyakran téves diagnózishoz vezetnek: a  fájdalom helyétől függően akár epehólyag- vagy vesemedence-gyulladásra, esetleg valamilyen más súlyos hasi folyamatra is lehet gondolni.
A fájdalom mértéke az enyhétől az igen erősig terjedhet (érdekes, hogy gyermekeknél az övsömör gyakran fájdalmatlan). A valódi diagnózis felállítására akkor van lehetőség, amikor néhány nap, de néha csak egy-két hét múlva megjelenik a jellegzetes kiütés.

7-10 nap alatt beszáradnak a kifakadt hólyagok: hegek maradhatnak hátra

Az övsömör, mint a neve is mutatja, rendszerint a törzsön helyezkedik el, de nem ritka az arcon, valamelyik végtagon, sőt esetenként a szemen vagy a nemi szerveken való megjelenése sem. Az esetek többségében sem a dermatomát (az egy ideg által beidegzett területet) sem a test középvonalát nem lépi át. A kiütés először a csalánkiütéshez hasonló, de gyorsan hólyagossá válik, nedvezik. Később a hólyagok bevérezhetnek, sötétebbé válnak, majd 7-10 nap múlva beszáradnak Bár a kiütés helye néhány hónap múlva többnyire már nem látható, az esetek kis részében hegek maradhatnak hátra, és itt a bőr elszíneződése véglegessé válik. A hólyagok megjelenése után a betegség diagnózisa általában nagyon könnyű, és csak ritkán van szükség laboratóriumi vizsgálatra.

A vírus terjedhet a látóideg pályája mentén: akár vakságot is okozhat

Bár az övsömör kellemetlen, fájdalmas betegség, csak néha jár komoly szövődményekkel. Hírhedt a szemen megjelenő formája, ami nem is olyan ritka, mert az esetek 10-25%-ában ezen a helyen alakul ki az övsömör. Ebben az esetben a vírus a látóideg pályája mentén terjed, kötőhártya-, szivárványhártya-, súlyos esetben a teljes szem gyulladását okozhatja. A következmények is súlyosak: krónikus szemgyulladás, sőt a látás teljes elvesztése is kialakulhat. Ugyancsak veszélyes a hallóideg mentén terjedő betegség, mely halláskárosodást és szédülést okozhat. Ritka komplikáció a vírus okozta agyvelőgyulladás, valamint a hólyagok elfertőződése, és az ennek következtében kialakuló vérmérgezés.

Csak akkor alakul ki, ha már volt bárányhimlős

A herpes zoster az élet folyamán többször is megjelenhet, de szerencsére ez ritka. Természetesen csak annál alakul ki, aki már átesett a nagyon fertőző bárányhimlőn. Tehát a bárányhimlő minden esetben megelőzi az övsömör kialakulását, de tudni kell, hogy különösen a fiatal gyermekeken a bárányhimlő tünetei annyira enyhék lehetnek, hogy néha nem is veszik észre. Abból kell kiindulni, hogy felnőtt korára csaknem mindenki átesett e betegségen, tehát hordozza a vírust. Az „alvó” vírus többnyire akkor aktiválódik, ha az immunrendszer valamilyen okból már nem tudja „féken tartani”; például idősebb korban, immunszupresszív kezelés, pszichés stressz vagy más ok esetén.

A nedvedző hólyagok bárányhimlőssé tehetik a gyerekeket és azokat, akik még nem kapták el a betegéset

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy fertőz-e az övsömör? Ellentétben a bárányhimlővel, amely többek között cseppfertőzéssel nagyon gyorsan terjed, az övsömört okozó VZV csak közvetlen kontaktus útján (például a hólyagok csupasz kézzel való érintésével, közös törölköző használatával) adható tovább, és csak olyan egyéneknek, akik még nem találkoztak a vírussal, tehát még nem estek át bárányhimlőn. Náluk tehát nem övsömör, hanem bárányhimlő alakul ki. A fertőzésveszély addig áll fenn, amíg a hólyagok nem száradnak be. Azaz sem a bevezető tünetek, sem az említett, esetleges postherpeticus neuralgia fázisában nem fertőz a beteg.

Az antivirális szerek a betegséget csak megrövidíteni tudják

Az övsömör kezelésére igen hatékony és kevés mellékhatással rendelkező gyógyszerek, ún. antivirális szerek léteznek, melyek megrövidítik a betegség tartamát, csökkentik az akut fájdalmat és a komplikációk számát. Sajnos a postherpeticus neuralgiára nem hatnak, ilyen esetekben csak fájdalomcsillapító adása jön szóba. A kezelést minél előbb, lehetőleg a hólyagok megjelenését követő első 72 órában kell megkezdeni, különösen szem körüli megbetegedés esetén.

Bárányhimlő elleni oltás kissé megnöveli az övsömör előfordulását - ezt sugallják az adatok

Napjainkban sok országban hozzáférhető a bárányhimlő elleni védőoltás. Bár a vakcina nagy hatásossággal véd a gyermekkori megbetegedéstől, és így csökken a bárányhimlő előfordulása, az adatok arra utalnak, hogy ugyanakkor kissé megnő a népességben a későbbi övsömör gyakorisága. Ennek pontos okát még nem tudjuk. A piacon megjelent az övsömör elleni védőoltás is, melyet az Amerikai Egyesült Államokban, ellentétben Európával, kiterjedten alkalmaznak, és ott javasolják idős emberek oltását.

Dr. Kardos Gabriella