A legtöbb zenészvirtuóz már egészen fiatal korától kezdve rengeteg órát gyakorol a hangszerén. A tanulás során a zenészek megtanulnak figyelni a zenei hangok akusztikájának finomságaira, különösen a hangmagasságra, az ütemre és a hangszínre. A kutatók arra következtetnek, hogy a zenei tréning strukturális és funkcionális változásokat idéz elő az agyban. A neuroplaszticitás során fejlődik a zeneértést, és talán hatással van más hallással kapcsolatos képességekre, mint a beszéd és az idegen nyelvek megértésére.

Zenészek könnyebben tanulnak idegen nyelveket

A képzett zenészek könnyebben megküzdenek a nyelvtanulás kihívásaival, és más hallással kapcsolatos hétköznapi feladatokkal. Jobbak lesznek abban, hogy akusztikus jelekből kivonják az abban előforduló rendszerességeket, s így sokkal hatékonyabban hallanak hallást zavaró környezetben, például egy zsibongó osztályteremben. Röviden szólva a zenészek talán bizonyos kognitív és a észlelési képességeket tudnak elsajátítani a nem zenészekkel ellentétben.

Vajon a magánórák vagy az iskolai énekórák fejlesztik jobban az agyat?

A szerzők ezek után arra hívták fel a figyelmet, hogy szükség lehet az iskolai zenetanulás minőségének és mennyiségének a fejlesztésére. Szintén kihangsúlyozták a követéses vizsgálatok fontosságát abból a szempontból, hogy milyen hatással volt a gyerekekre az iskolai zenetanulás a magánórákkal szemben, illetve, lehetséges, hogy egészen más típusú zenetanulás a leghatékonyabb: például a Suzuki módszer, ami inkább a hallás fejlesztésére összpontosít a kottaolvasás tanítása helyett.

Nature Reviews Neuroscience