A jóllakottság érzését fokozó hatóanyagok
Ide tartoznak: a különbözô rostkészítmények. A legjobb vízben oldódó rostforrásnak a psylliumot, a kitint, a guargumit, a glukomannánt, a karajagumit és a pektint tartják.

A vízben oldódó diétás rostok

A vízben oldódó diétás rostok a kitozánhoz hasonlóan, bár annál kisebb mértékben képesek megakadályozni a koleszterin és a trigliceridek felszívódását. Bizonyított tény, hogy a rostban gazdag táplálkozás 10–20%-kal képes csökkenteni a szérumkoleszterin-szintet. Ezért a helyes táplálkozás alapja a megfelelő rostbevitel is. Érrendszeri problémák (pl. érelmeszesedés, magas vérnyomás), az elhízás és a bélbetegségek (pl. vastagbélrák, divertikulózis, székrekedés, aranyér) megfelelő mennyiségű és minőségű rostfogyasztással megelőzhetők, illetve kezelhetők.

Nem vízoldékony rostok

A nem vízoldékony rostok szerepe „csak” a bélműködés szabályozása, melyet mechanikus irritációval érnek el. Gyorsabbá teszik a renyhe bélműködést, ezáltal kevesebb idő jut a bélsár pangására és a mérgező bomlástermékek felszívódására, daganatsejtek kialakulására.

Hogyan hatnak a vízoldékony rostok

A vízoldékony rostokat a velük együtt fogyasztott folyadék és a bélnedv felduzzasztja, ekkor különböző anyagok megkötésére képesek (pl. koleszterin, vitaminok). A rostok javítják a cukortoleranciát, mivel a szénhidrátok felszívódását elnyújtják. A rostok sokrétű szerepének ismeretében nem csodálkozunk azon, hogy szinte valamennyi étrend-kiegészítőkkel foglalkozó cégnek van egy vagy több nagy rosttartalmú készítménye. Ezek többségéről elmondható, hogy alapkészítmények, hiszen ahhoz, hogy a többi termék hatni tudjon, először a bélnyálkahártyát és a bélmotilitást (mechanikus bélmozgások) kell rendbe tenni, megteremtve ezzel az optimális felszívódási feltételeket a többi tápanyag számára, miközben minimálisra csökkennek a káros ágensek, a mérgező bomlástermékek toxicitási esélyei.

Méregtelenítő hatása is van a rostoknak

Ezen alapul a rostok méregtelenítő funkciója. A rostok a gyomorban a vízhez kötődve zselatinszerű masszát képeznek, ami teltségérzést okoz, ezzel csökkentve az étvágyat. Hatásukra az emésztés folyamata lelassul, így az energiafelvétel csökken. Az egészséges táplálkozás napi 25–35 g rostfogyasztást javasol. Aki ezt a mennyiséget nem tudja természetes úton (nyers és friss zöldségek, gyümölcsök, müzlik, olajos magvak, gabonakorpa stb.) magához venni, annak indokolt lehet rosttartalmú étrend-kiegészítő fogyasztása.

Túl sok rost miatt bélpanaszok, gázképződés és vitamin- és ásványianyag-hiány

A túl sok rost fogyasztása viszont veszélyes is lehet (bélpanaszokat, alhasi diszkomfortérzést, így gázképződést, felfúvódást, továbbá hányingert, hasmenést, vitamin- és ásványianyag-hiányt okozhat). Ezért a rosttartalmú kiegészítőket – ha nem kifejezetten fogyókúrás céllal alkalmazzuk őket – célszerű az étkezésektől és más adjuvánsoktól, valamint gyógyszerektől eltérő időben bevenni.

A táplálékfelvétel számottevő csökkenéséhez olyan nagy mennyiségű rost fogyasztása szükséges, amely mellett az említett gastrointestinalis mellékhatások szinte törvényszerűek. Létezik olyan termék, amely Lactobacillus bifidus és acidofilus kultúrát is tartalmaz, így is támogatva az optimális emésztést és táplálékhasznosítást, míg más termékek jellemzője a kiegyensúlyozott vitamin-, ásványisó- és enzimtartalom, ezekből egy-egy kiszerelés önálló (kis)étkezés helyettesítésére is alkalmas (napi egy, legfeljebb két étkezés „kiváltására”).

A zsírfelszívódást gátló vegyületek és anyag: a kitozán

Kitozán a rákpáncélból nyert zsírmágnes

A kitozán (chitosan) a tengeri rákok páncéljából kivont glikoproteinrost, a kivonatból eltávolítják a jódot és a fehérjéket. Az így létrehozott nagy tisztaságú rostkivonat pozitív töltéssel rendelkező poliszacharid, és mivel a gyomorban megemésztett zsírok negatív töltésűek, így a kitozán, a csak „zsírmágnes” néven ismert anyag magához vonzza őket. Az ily módon megkötött zsírokat „nem engedi el”, megakadályozza felszívódásukat, így azok emésztetlenül kiürülnek – tehát nem növeli a zsírraktárakat.

A kitozán képes csökkenteni a szérumkoleszterin- és vérzsírszintet, bár egy lengyel kutatócsoport ezt nem találta szignifikánsnak. A kitozánadagolás attól függ, hogy mennyire zsíros az étel. Használatakor egyidejűleg nem tanácsos más étrendkiegészítőt – esszenciális zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat –, esetleg gyógyszereket bevenni, mert ezek felszívódását is megakadályozhatja.

Csak a tartós életmód-változással lehet lefogyni!

Az elhízás egyre nagyobb probléma: minden második felnőtt hazánkban kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küzd, amelyet mozgással, étrenddel, orvosi beavatkozásokkal, gyógyszerekkel és különféle étrend-kiegészítőkkel igyekeznek „kezelni”. Tartós életmód-változtatás hiányában szükségképpen kudarcot vall majdnem mindegyik módszer (még a drasztikus műtétek is), kizárólag életmódváltozással van esély a sikerre. Az így elérhető eredmények fokozására, a célok eléréséhez szükséges idő lerövidítésére alkalmasak lehetnek az étrend-kiegészítők. A két fontos ismérv, mely alapján döntenünk kell, hogy elkerüljük vagy alkalmazzuk-e ezeket a készítményeket: a tudományosan igazolt hatékonyság és a biztonságosság. A fenti „támogató” remények ismeretében érthető, hogy a fogyasztószerek iránt óriási az igény. A gyártók és a forgalmazók gyakran sokat ígérő tájékoztató anyagai mellett érdemes tanulmányozni a szakirodalmat is, melyeket alátámasztanak tudományos vizsgálatokkal, és ez alapján is igazolt a hatásosságuk.

Lelovics Zsuszanna