Az internetezők negyede vásárolt már bizonytalan eredetű gyógyszert

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kutatása szerint Magyarországon az internetezők egynegyede vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül, és egyre többen vannak, akik a jövőben megfontolnának egy ilyen veszélyes tranzakciót.


Hamis gyógyszerek: célkeresztben az internethasználók

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) egyik legfontosabb célkitűzése, hogy meggátolja a bizonytalan eredetű forrásból származó gyógyszerek elterjedését. Magyarországon a HENT korábbi országos reprezentatív felmérése szerint 5-7 százalékra tehető azoknak az aránya, akik vásárolnának bizonytalan eredetű forrásból származó gyógyszert. A HENT új kutatásában szűkítette a vizsgált népességet és a rendszeres internethasználók attitűdjét vizsgálta. A szűkítés oka, hogy az európai tendenciák azt mutatják: egyre inkább az internetre tolódik át a hamis gyógyszerek forgalma, így a hamisítók elsődleges célcsoportjává az internetezők váltak.

A HENT kutatásának célja egyrészt az online webshopokban és a patikán kívüli forrásból vásárolt gyógyszerek megítélésének mérése volt, másrészt arra volt kíváncsi, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé rendszeresen vásárolnak gyógyszert az interneten, milyen megfontolásokból teszik ezt. A kutatási cél eléréséhez a HENT kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazott.

Hol vásárolnak gyógyszert az internetezők?

A kérdőíves kutatás során megkérdezettek fele legalább havonta vásárol gyógyszert, legjellemzőbben láz- és fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt – ilyen jellegű gyógyszereket a célcsoport 83%-a vásárolt az elmúlt egy évben. A gyógyszervásárlók közül mindenki vásárol patikában, míg kizárólag patikában a megkérdezettek háromnegyede vásárol. Ötödük patikán kívüli forrásokból is szerez be gyógyszert alkalomadtán. A beszerzés két fő forrása: az online webshopok és az ismerősök.

Internetezők negyede vásárolt recept nélkül vényköteles gyógyszert

A beszerzés elsődleges forrása az internet vagy egy ismerős. Az ismerős lehet egy barátjának vagy rokonának barátja vagy rokona. Tehát nem közvetlen barát, de valamilyen személyes (gyakran irracionális, megalapozatlan) bizalom jellemzi a vele kapcsolatos attitűdöt. Az ismerős így egyfajta dealer, akihez van valami személyes kapcsolódási pont. A kutatásból az is kiderült, hogy sokan nem is tudják: receptköteles gyógyszert szereztek be nem biztonságos forrásból. Az interneten vásárlóknak csupán 4 százaléka, míg az ismerőstől vásárolóknak csak 20 százaléka van tisztában ezzel a ténnyel.

Még magasabb a bizonytalan forrásból potenciálisan vásárlók aránya. Tízből négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívüli forrásból, ha a gyógyszert itthon nem forgalmaznák. Emellett minél jelentősebb a patikai és patikán kívüli ár közötti különbség, annál nagyobb arányban választanák az olcsóbb alternatív forrást a gyógyszertári beszerzés helyett. Míg 10%-os árkedvezmény mellett 11%, addig 30%-os megtakarítás esetén már 29%-a vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.

Túlbecsülik gyógyszerforgalomba lévő hamis gyógyszerek arányát, alábecsülik a hamis gyógyszerek kockázatát

A fogyasztók többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy vényköteles gyógyszerüket bizonytalan forrásból szerzik be. A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint azért olcsóbbak a patikán kívül vásárolt gyógyszerek, mert nem kell az árukból patikát és alkalmazottakat fenntartani, illetve mert nem fizetnek adót, és nincs marketingköltségük sem. Mindössze a megkérdezettek harmada vélekedik csak úgy, hogy az olcsóság ára a kevesebb hatóanyag, s kevesebb, mint a válaszadók negyede ismeri fel, hogy az alacsony ár eléréséért az ismeretlen gyártó ki is hagyja a hatóanyagot a termékből.

Meglepő, hogy a megkérdezettek egybehangzóan magas arányt becsültek a magyarországi hamis vagy bizonytalan eredetű forgalomra: a válaszadók több mint fele szerint a magyarországi gyógyszerforgalom legalább 30%-a származik nem hivatalos forrásból.

Magyarországon gyógyszert internetek árusítani illegális

A fókuszcsoportos kutatás eredményei szerint a vásárlók és nem vásárlók között a fő különbség, hogy a nem vásárlók bizalmatlanok a gyógyszerek online beszerzésével kapcsolatban. A vásárlók az egyéb nem gyógyszertári beszerzési forrásokat (például piac) elutasítják, ugyanakkor megbíznak a webáruházakban, mondván, hogy azok ellenőrzött, szabályozott intézmények, és azokat leellenőrizhető cégek üzemeltetik. Ebből is kitűnik, hogy az emberek nem tudják, hogy Magyarországon gyógyszert interneten árusítani illegális.

A nem vásárlók elutasító attitűdje ugyanakkor nem tűnik megingathatatlannak. Miközben hangsúlyozzák, mennyire fontos számukra a biztonság, s ezt a hagyományos patika nyújtja megnyugtatóan, hagynak kiskaput az online webáruházak számára is. Ha a biztonság érzetét vagy illúzióját megteremtik számukra, akkor könnyen hajlanak a vásárlásra. A résztvevők az online beszerzés előnyei között toronymagasan legtöbbször az alacsony árat említik. Az ár mellett előnyként elhangzott az egyszerűség, a diszkréció, és hogy így másként nehezen beszerezhető termékekhez is hozzájutnak.


Hamisítás Elleni Nemzeti Testület